A 27 éves Kisjancsi András korcsoportjában első helyen végzett a Modpack 24 órás kerékpárversenyen
Fotó: Facebook/24h Endurance Bike Race Modpack Group
A motiváció legtöbbször hirtelen felindulásból fakad, hosszú távon viszont a fegyelem az, ami fenntartja az állandó fejlődést – vallja a 27 éves Kisjancsi András, aki nemrég korcsoportjában első, összesítésben pedig negyedik helyen végzett a Modpack 24 órás kerékpárversenyen. A kalotaszentkirályi születésű, Kolozsváron kalibrálási mérnökként tevékenykedő fiatalember a hosszútávú kerékpározás iránti szenvedélyéről, a 24 órás versenyre való fizikai és mentális felkészüléséről, stratégiájáról, kitűzött céljairól beszélt a Krónikának.
2025. szeptember 14., 09:592025. szeptember 14., 09:59
– Mikor és hogyan kezdődött a hosszútávú kerékpározás iránti szenvedélyed?
– Legelőször 2019-ben jött egy elvetemültnek tűnő ötletem, amikor egyetemkezdésre fel akartam vinni a városba a biciklimet, és úgy gondoltam, mi lenne, ha betekernék vele. Aztán így is lett: Kalotaszentkirály-Zentelkéről betekertem Kolozsvárig. Majd három évre rá, 2022-ben kedvet kaptam az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület – szerk. megj.) által szervezett teljesítménytúrákhoz, így a Vasvári Pál-teljesítménytúra volt az első nagyobb kihívás. Eléggé felkészültnek tartottam magam hozzá, de mégis nehéz volt. Ekkor kaptam kedvet a hosszú túrákhoz, utána egyre több és hosszabb távot kezdtem teljesíteni.
Tavaly értesültem arról, hogy néhány kollégám a kolozsvári Boschtól biciklivel tervez letekerni a tengerig, ami plusz motivációt adott, és még többet kezdtem edzeni.
Ugyanebben az évben megkérdeztem Kismihály Bogitól, a Bánffy Miklós-túrák főszervezőjétől, volt-e már olyan, hogy valaki egy nap kétszer teljesítette volna a leghosszabb távot. A válasz persze az volt, hogy „nem”. Így megpróbáltam én, és végül sikerült megtenni 200 kilométert, 3000 méter szintemelkedéssel.
A fiatal kerékpáros kollégáival közösen 800 kilométert tekert a Fekete-tengerig
Fotó: Facebook/András Kisjancsi
– Az augusztus végi, Bukarest közelségében szervezett Modpack kerékpárversenyen pedig már 24 órán keresztül tekertél...
– Idővel egyre jobban vonzottak a hosszú túrák, és az, hogy a saját képességeimet próbára tegyem. Így hallottam a 24 órás megmérettetésről, amelyet a Le Mans-i 24 órás verseny ihlette. Lehet nevezni 12 órásra, 24 órásra, egyéniben vagy 2, 4, 6 fős csapatokban. Szinte egész Románia területéről jönnek „erőnléti” biciklisek. Azért nagyon jó kezdeményezés, mert ha nem feltétlenül versenyezni szeretnél, hanem csak letesztelni, mennyit tudsz 24 óra alatt tekerni, akkor is tökéletes ez a verseny.
A verseny szombat 11 órától másnap 11 óráig tart. Idén a 24 órás egyéni kihívásra 20-25-en gyűltünk össze.
Fotó: Facebook/24h Endurance Bike Race Modpack Group
– Milyen fizikai és mentális felkészülést igényelt a 24 órás verseny, különösen a 600 kilométeres cél eléréséhez?
– Mindig is szerettem magas célokat kitűzni, így először kitűztem az 500 kilométert, amit aztán feltornáztam 600 kilométerre. Reményteli voltam, de azért kicsit megijesztett ez a szám, mert valljuk be, 600 kilométer még kocsival is sok – ahogy sok barátom megjegyezte nekem. Már tavaly ősszel elkezdtem a felkészülést: két típusú edzést próbáltam tartani. Az egyik a sebességre fókuszált, a másik pedig a hosszú távra és minél több szintemelkedésre.
Mentálisan is próbáltam edzeni: különböző technikákkal, hidegben, esőben, szélben edzettem. Ha túl extrém körülmények voltak, vagy épp nem volt közel a biciklim, akkor futással pótoltam.
Kisjancsi András (balra) futással is edzette magát
Fotó: Facebook/András Kisjancsi
Illetve mindig fontosnak tartottam, hogy mit gondolok: a gondolataimat nem a motiváció, hanem inkább a fegyelmezettség vezérelte. A motiváció legtöbbször hirtelen felindulásból fakad, hosszú távon viszont a fegyelem az, ami fenntartja az állandó fejlődést. És persze sokszor edzettem úgy, hogy kevesebb kedvem volt hozzá (ez még a jobbik eset),
Mindig reméltem, hogy beérik a sok munka gyümölcse. Így 600 kilométert tűztem ki célul, legalább 20 óra tekeréssel, és a szívem mélyén reménykedtem a dobogóban is. Amit végül sikerült elérnem: összesen 148 kör és 606,8 kilométer, korosztályomban első helyen, összesítésben pedig a negyedik helyen végeztem.
– Milyen stratégia mentén osztottad be az erődet a verseny alatt, és melyik volt a legnehezebb pillanat, amit át kellett vészelned?
– Először úgy terveztem, hogy az első 12 órában megpróbálok minél kevesebbet pihenni, és maximálisan odafigyelni a táplálékbevitelre , valamint a hidratálásra. Nagyon fontos a szénhidrátbevitel, illetve az ásványi anyagok pótlása, mivel kiizzadjuk ezeket. Az első 100 kilométert elég gyors tempóban tettük meg, 34–35 km/h átlagsebességgel, ami után jött egy 10 perces pihenő: szilárd táplálék bevitele, kulacsok megtöltése, nadrágcsere, majd vissza a bicajra. Ekkor kicsit visszavettem a tempóból, mert tudtam, hogy még sok van hátra. Így próbáltam tartani a 30–31 km/h-s átlagot, megfelelő pulzusszámmal. 12 óra után már az 5. helyre kerültem fel, amikor elkezdődött az igazi verseny.
Már mindenki kezdett fáradni, és eljött az este. A sötétség leszállt a pályára, csak a biciklilámpák fényei látszottak, ahogy kitartóan köröznek.
Aztán elkezdett esni az eső, bőrig áztam, aztán jött egy defekt is, de szerencsére a helyszínen levő szervizes gyorsan segített megoldani a problémát. Mentem tovább, majd az egyik pihenő során találkoztam egy biciklis kolléganővel, akivel már nappal is tekertünk együtt. Így folytattuk ketten a körözést.
Jótett helyébe jót várj. A versenyzők felváltva törték egymás előtt a szelet
Fotó: Facebook/24h Endurance Bike Race Modpack Group
Tudtam, hogy eljön az a fájdalmas mélypont, és már vártam is. Nagyjából akkor tetőzött, amikor elkezdett fájni a gyomrom a sok ennivalótól. Emiatt persze már nem tudtam figyelni sem a táplálkozásra, sem a folyadékbevitelre. És itt jöttek a kérdések: „Miért is nem pihenek? Miért is csinálom én ezt? Miért nem állok meg és alszom egyet?” – és ehhez hasonló gondolatok. Ekkor már nem tudtam tartani a gyors, 28–30 km/h-s tempót, és mondtam a kolléganőnek, hogy menjen nyugodtan előre, sajnos muszáj lennebb vegyem a tempót. Ám ő ahelyett, hogy ott hagyott volna, inkább felajánlotta, hogy megy ő elöl, és töri a szelet pár körön át, hiszen én is törtem neki több mint két órán keresztül még éjfél előtt.
Olyan gondolatok jöttek a fejembe, amelyek miatt nem álltam meg pihenni: túl sok energiát fektettem ebbe a 24 órába, túl sok edzés van mögötte – nem adhatom fel ilyen könnyen.
Kisjancsi András szerint a a fájdalom átmeneti, az eredmény örök
Fotó: Facebook/24h Endurance Bike Race Modpack Group
– Mit éreztél, amikor megláttad a napfelkeltét, és új lendületet kaptál a verseny utolsó óráira?
– A napfelkelte igazi reménysugár volt nekünk a hideg, esős, szeles éjszaka után – alig vártuk az első sugarakat. Ezek teljesen új erőt adtak: a szervezetünk, mintha a megszokott reggeli ritmus szerint felébredt volna,
Úgy éreztük, mintha vége lenne a versenynek, pedig csak egy rövid szünetet tartottunk, hogy ledobjuk magunkról a vastag ruhákat, aztán jöhettek is az utolsó körök. A nap sugarai elképesztő lelki örömöt adtak: végre vártam, hogy leállíthassam a lámpát, és láthatóvá váljanak az emberek körülöttem, akik mellett elsuhanok.
A kalotaszentkirályi fiatal több célt is kitűzött maga elé
Fotó: Facebook/András Kisjancsi
– Mit tanultál ebből a versenyből, és milyen célokat tűztél ki a jövőre nézve?
– Nagyon tanulságos verseny volt. Rájöttem, hogy igaz: ha képes vagy valamit megálmodni, akkor képes vagy megvalósítani is – persze kőkemény munkával. Ugyanakkor felsorolnám, milyen tanulságokkal gazdagodtam:
Legyen az közeljövő vagy távolabbi cél, ezek közül három:
A Nagyváradi VSK vízilabdacsapata nyerte a Román Kupát, miután a szombat esti döntőben 14-9 arányban legyőzte a bukaresti Dinamo együttesét. A nagyváradi pólósok egy héttel ezelőtt elhódították a Szuperkupát is.
Pénteken kezdődik a jégkorong Erste Liga 18. idénye, amelyben már nem vesz részt az osztrák bázisú bajnoksághoz csatlakozó Ferencváros, így szakértők szerint az erdélyi csapatok számítanak esélyesnek.
Magyarország labdarúgó-válogatottja 3-2-re vereséget szenvedett Portugáliától Budapesten a világbajnoki selejtezősorozat keddi játéknapján, az F csoport második fordulójában.
Felavatták kedden a román színekben négyszeres olimpiai bajnok Szabó Katalin szobrát, amelyet Székesfehérváron az Olimpiai Parkban, a helsinki játékokon 16 aranyérmet nyert magyar sportolók emlékét megörökítő alkotás mellett állítottak fel.
A csapatkapitány Szoboszlai Dominik kiegyezne azzal, ha a magyar labdarúgó-válogatott kedden hazai pályán döntetlent érne a portugálok ellen a 2026-os világbajnokság selejtezősorozatában.
Két góllal vezetett, mégis döntetlent játszott Marco Rossi együttese Írország ellen a 2026-os világbajnokság szombat esti selejtezőmérkőzésén. A magyar labdarúgó-válogatott a második félidő nagy részében emberhátrányban játszott.
Marco Rossi szövetségi kapitány szerint nüanszok dönthetik el szombaton a magyar labdarúgó-válogatott írországi rajtját a világbajnoki selejtezősorozatban.
Az erőviszonyokat tekintve talán a legfontosabb mérkőzéssel kezdi meg a 2026-os világbajnokság selejtezősorozatát a magyar labdarúgó-válogatott, amely 1986 után juthat ki ismét a sportág legnagyobb seregszemléjére.
Meglepő nevek vezetik a romániai játékvezetők idei kereseti listáját: egy nem FIFA-kerettag bíró kapta a legtöbb pénzt.
A Kolozsvári CFR labdarúgóklub szerda este a Facebook-oldalán jelentette be, hogy átigazolta a neves francia védőt, Kurt Zoumát.
szóljon hozzá!