Hirdetés

„Együtt fejlődtem a romániai hegyikerékpározással” – Az olimpiára vágyó Molnár Ede sikerekről és tervekről

•  Fotó: Molnár Ede személyes archívuma

Fotó: Molnár Ede személyes archívuma

Románia egyik legsikeresebb hegyikerékpár-versenyzője a sepsiszentgyörgyi Molnár Ede, aki tizenegy országos bajnoki címmel, illetve különböző nemzetközi versenyek dobogós helyezéseivel a tarsolyában jogosan reménykedik abban, hogy kijut a 2024-es nyári olimpiára.

Tóth Gödri Iringó

2023. március 19., 20:282023. március 19., 20:28

2023. március 22., 23:292023. március 22., 23:29

– Mikor kezdtél el biciklizni, ezen belül is versenyszerűen? Miért éppen a hegyikerékpár (mountain bike) mellett tetted le a voksod?

– Tizenhárom éve, 14 évesen kezdtem versenyezni, amikor Romániában még csak két versenyt rendeztek egész évben. A mountain bike nincs túl régóta jelen az országban, tulajdonképpen velem együtt fejlődött. Az első években nem is edzettem, nem készültem tudatosan, csak bringáztunk a haverokkal. Újra és újra azt vettem észre, hogy az emberek úgymond lekopnak mellőlem, keresték az újat, de én maradtam, és tőlem kérték a tanácsot, így elkezdtem megérteni, felismerni, hogy ebben én jó, a legjobb vagyok.

Hirdetés

Ma már persze rendes edzéseim vannak, és edzőm is, de azt nagyon szeretem ebben a sportban, hogy nem kell másokhoz igazodnom, magam alakíthatom a programomat – ez nekem nagyon fontos. Edző nélkül is tudok készülni, csapat nélkül is tudok versenyre menni.

Idézet
De egyúttal nehéz is volt a kezdet, mert nem volt előttem követendő példa, valaki, aki előttem ezt csinálta, és neki sikerült. Épp ezért gyerekkoromban senki nem jött oda hozzám, hogy az mondja, menjél biciklizni.

Ennek ellenére én ezt nagyon szerettem volna, és semmilyen más ötletem, opcióm nem volt.

•  Fotó: Molnár Ede személyes archívuma Galéria

Fotó: Molnár Ede személyes archívuma

– Most már van edződ, klubod. A kezdeti, göröngyös út után ezek hogyan „jöttek össze”?

– Nagyon sok munkával, és nagyon sok lemondással. 2014-ben lett először szerződésem, de épp azelőtt kilátástalanul sokat dolgoztam.

Idézet
Évekig jártam versenyekre úgy, hogy az adott megmérettetésre menet már tudtam: onnan nem hozok díjat. De kitartóan és becsületesen dolgoztam.

Az első szerződés után, 2015-ben hívtak meg egy bukaresti klubba, amelynek azóta is tagja vagyok, és amely ma már a Dinamóhoz tartozik. Amikor tizennyolc évesen odakerültem, mindenki idősebb volt nálam. Sok nehézséggel járt, ingáznom kellett, felzárkóznom, ja és még románul sem tudtam. Nem kicsit nem, egyáltalán nem. De ma már oszlopos tag vagyok, az aktivitások körém épülnek. És egyébként ma már az Országos Kerékpáros-szövetség és az olimpiai szövetség tagja is vagyok. Ezek a tagságok például azok a gyümölcsök, amelyek sok munkával és idővel értek be.

– De ha jól tudom, a legnagyobb cél, a legáhítottabb gyümölcs az olimpiai szereplés.

– Ez nagyon érdekes téma, mert ha belegondolsz, igazából az olimpia is ugyanolyan verseny, mint a többi, ugyanúgy megtörténhet, hogy az előtte való éjjel rosszul alszom, fáj a hasam, hogy valami nem passzol, és akkor hiába készültem egy csomót, aznap nem fog jól menni a verseny. De közben mindenki fejében az olimpia a piramis csúcsa.

Idézet
El szoktam mesélni, hogy én már a tokiói ötkarikás játékok előtt is tudtam, hiába kvalifikál Románia, én nem fogok kijutni a versenyre, mert csak egy ember mehet és a pontgyűjtő társam sokkal jobb, mint én. Erre mindig csodálkozva kérdezik, hogy de akkor minek dolgoztam, jártam versenyekre, miért gyűjtöttem a pontokat neki?

De a versenyek alatt én is tanultam, megismertem embereket, megismertek engem. És azóta megváltoztak a szabályok, és lehet, hogy most pont a társam pontjai fognak besegíteni az én kvótámba, és én is kijuthatok Párizsba az ő segítségével.

•  Fotó: Molnár Ede személyes archívuma Galéria

Fotó: Molnár Ede személyes archívuma

– Célok, álmok, valamint az olimpia kapcsán szinte mindig felmerül a kérdés, hogy ki mennyire idős a különböző sportágakhoz. Te 27 éves vagy: ez sok vagy kevés a mountain bike világában?

– Tavaly augusztusban eltörtem a kulcscsontomat, így műteni kellett. Akkor láttam az emberek arcán azt a sokatmondó tekintetet: ugye megmondtuk? Egyszer vége lesz a sportnak, és semmi papírod nincs arról, hogy máshoz is értenél. Pedig a helyzet épp az ellentétét mutatta meg, azt, hogy nem hiába dolgoztam, kerítettem szponzorokat, satöbbi, hiszen amikor megtörtént a baj, akkor volt jó betegbiztosításom, kapcsolataim, minden simán ment.

Idézet
A műtét után hat napot kellett pihennem, és utána újra sportolhattam. Ez számomra egy fontos momentum volt, hisz évekig hallgattam, hogy „jaj, ha egyszer elesel”. Elestem és egy hét múlva újra biciklin ültem.

A meddig kapcsán én azt gondolom, hogy ameddig találok embereket, akik akarnak segíteni abban, hogy ezt csináljam, akik azt mondják, hogy az én optimizmusomat szeretnék szponzorálni, hogy nekik tetszik, amit csinálok, addig én fogom csinálni. Amikor ezek az emberek eltűnnek, akkor más után nézek.

•  Fotó: Molnár Ede személyes archívuma Galéria

Fotó: Molnár Ede személyes archívuma

– A szponzoraid magánemberek vagy esetleg a szülővárosod, Sepsiszentgyörgy is támogat?

– Magánszemélyek, cégek.

Idézet
A szülővárosomban beérem az emberek szeretetével, nem keverem a kettőt. Az életem egyik fele itt van Sepsiszentgyörgyön, a másik ott, Bukarestben.

Soha nem volt sepsiszentgyörgyi sportolói „licencem”, itt csak nagyon rövid ideig voltam egy klub igazolt játékosa. De egyébként van olyan itteni cég, amely segít, támogat.

– Miként néz ki egy éved? Átlagosan hány versenyen veszel részt?

– Annyi versenyen veszek részt, ahányon csak tudok. Vagyis a legtöbbször olyan harmincon, ami jelenthet harminc hétvégét, de az is megeshet, hogy egy hétvégén több rendezvény van. Másfelől próbálok minél többet melegebb éghajlaton lenni, amikor itthon tél van, próbálok olyan helyre menni, ahol edzeni tudok.

Idézet
És ennek is örülök, hogy ma már elmondhatom, valaki pénzt áldoz arra, hogy elutazhassak valahova.

– Említetted a beszélgetésünk elején, hogy maga a verseny is sokat fejlődött az évek alatt, nem csak te. Ezt hogyan kell érteni?

– Amikor én kamasz voltam, akkor még csak egyszerűen junior kategória létezett: 14 évesen esélyem sem volt a 18 évesek ellen. Ma már vannak alkategóriák korosztály szerint egész kicsi, 4-5 éves kortól kezdve. És ennek azért is örülök, mert például az öcsémnek már sokkal több lehetősége van, mint nekem. Ő is keményen kell hogy dolgozzon, ha sikert akar, de már vannak nyitott kapuk előtte. Amikor 2014-ben elhívtak a klubhoz, miután nyertem a junior bajnokságban, azt képzelték, majd én leszek a legjobb a 18 és 23 év közötti kategóriában, csakhogy épp ennek a korosztálynak nem szerveztek versenyt.

De ez változott, ma már sok verseny van, van miből választani, és az is fontos, hogy a gyerekeknek van kire felnézniük.

Idézet
Szerintem az olimpiai kvalifikációban is az az egyik legnagyobb dolog, hogy azután a gyerekek odamennek hozzád, aláírást kérnek, mert szeretnék követni a példádat, mert te megmutattad, hogy igenis lehet. Ez a legnagyobb dolog a világon szerintem.
•  Fotó: Molnár Ede személyes archívuma Galéria

Fotó: Molnár Ede személyes archívuma

– Mit adott neked az, hogy egy klubhoz tartozol? Lett ezáltal stratégiád, követendő példád, vagy inkább anyagi előnyöd származott ebből?

– 2014-ben kaptam az első klubomtól egy mondhatni felső kategóriájú biciklit és felszerelést, ami nekem akkor elég volt ahhoz, hogy abban az évben minden versenyt megnyerjek, amin indultam – ez összesen 27 első helyet jelent. Ezt ma már nem tudnám megcsinálni, mert változott a sportág. De visszatérve a kérdésre, amikor Bukarestbe kerültem, ugyanazt kaptam, mint mások, senki nem ült le velem beszélgetni, hogy akkor ezt és azt kell tudni, nem végeztettek velem teszteket, nem mértek fel, nem adtak fejlesztési vagy marketingtervet.

Idézet
Akkor még senki nem tudta, mit is kell, senki nem értett hozzá igazán. Igazából a klubhoz tartozás lényegét az adta, hogy megvoltak a szponzoraink.
•  Fotó: Molnár Ede személyes archívuma Galéria

Fotó: Molnár Ede személyes archívuma

– Emlegetted a gyerekeket, az utánpótlást. Vannak olyan terveid, vágyaid, hogy valaha edző vagy tanár légy, esetleg egy saját klubot, iskolát alapíts?

– Én úgy érzem, hogy még nem értem el a célomat, illetve még nem vagyok elég tapasztalt ahhoz, hogy tanítsak, hogy továbbadjam, amit tudok. Az öcsémnek próbálok minél jobb példát mutatni. Szerintem ha ő el fog indulni, ha ő is elkezd versenyezni, és „beválik”, akkor már elértem a célomat. Ha az öcsémnek példát tudok mutatni azzal, amit én elértem, ahogy én dolgoztam, és ezek őt is motiválják, akkor elértem valamit.

Másfelől nálunk ez a sport még nagyon új. Például Bukarestben már van kultúrája, a szülők áldoznak rá, elviszik a gyereküket autóval oda, ahol edzhetnek, felszerelést vesznek nekik, felteszik a sisakot a fejükre. Illetve Bukarestben sok szülőn érzem azt, mennyire tudatosan viszonyul ahhoz, hogy mit jelent a versenysport, hogy áldozattal jár, idő, energia és pénz kell hozzá.

Idézet
Nálunk azért még létezik az a mentalitás, hogy áh, nekem nem kell sisak, minek az. De hiszem, hogy egyszer nálunk is megváltozik a dolog, és akkor én itt akarok lenni, akkor talán majd iskolát nyitok.

– Régen az úgynevezett cross-country (XC) versenyszámban kerekeztél, ám az utóbbi időben az eliminatorban (XCE) is. Hogyan jött a váltás?

– Nagyon fontosnak tartom, hogy az ember legyen rugalmas és sokoldalú. Vannak sportolók, akik a programjukhoz is annyira ragaszkodnak, hogy ha valami nem a terveik szerint alakul, akkor összedől a világ. É, ha reggel felkelek és edzenem kéne, de esik az eső, akkor azt mondom, hogy akkor majd később edzek – vagyok annyira rugalmas, hogy alkalmazkodjak a helyzetekhez. És ugyanígy az új lehetőségekhez is. Tavaly Portugáliában ajánlották fel, hogy próbáljam ki magam az eliminatorban, amiben végül harmadik lettem.

Idézet
Rendben van, hogy van egy fő cél, az olimpia, képviselni az országot, de abból vagy lesz valami, vagy nem. Viszont az olimpiák között van négy év, ami alatt nagyon sok mindent lehet csinálni, nagyon sok a lehetőség.

Egyébként az eliminator által egy teljesen más közeget ismertem meg, más embereket, akik másként edzenek. Ez csak három perc, nem egy másfél órás verseny, itt rövid idő alatt kell tökéletesen teljesíteni, nincs idő hibázni, míg a cross-country esetében egy kis hiba néha elcsúszik, ott az állóképesség is fontos tényező.

•  Fotó: Molnár Ede személyes archívuma Galéria

Fotó: Molnár Ede személyes archívuma

– Az évek során volt kedvenc helyszíned, pályád?

– Nekem minden helyszínen tetszik valamiért, mindegyiknek van valami nagy előnye, pozitívuma, de az igazat megvallva, itthon tetszik a legjobban. Itthon a legjobb, itt a legjobb a közeg, az ahogyan edzeni, kommunikálni tudsz az emberekkel dolgokat. Úgyhogy, szerintem itthon a legjobb.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 02., hétfő

Szoboszlaié február legszebb gólja a BBC-nél

Szoboszlai Dominiknak a Manchester City ellen lőtt gólját választották a legszebb februári találatnak a BBC Match of the Day című műsorának nézői.

Szoboszlaié február legszebb gólja a BBC-nél
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Tömegverekedésbe torkollt a Liga V-ös kupadöntő Kolozs megyében

Botrányos körülmények között zajlott le a labdarúgó V. Liga Kolozs megyei kupadöntője, amelyen a házigazda mócsi Speranța Rromi 2016 játékosai és szurkolói rátámadtak az ellenfél, a kolozsvári Juniorul csapatának tagjaira és azok drukkereire.

Tömegverekedésbe torkollt a Liga V-ös kupadöntő Kolozs megyében
2026. március 02., hétfő

„A sport, ami engem talált meg” – Hegedüs Krisztina és a romániai szinkronúszás története

Sportolói családba született, a menedzsment világából tért vissza a sporthoz, az uszodába, negyvenévesen újra iskolapadba ült, és ma ő az első okleveles szinkronúszóedző Romániában.

„A sport, ami engem talált meg” – Hegedüs Krisztina és a romániai szinkronúszás története
2026. február 27., péntek

Magyar párharc a BL-ben: Szoboszlai és Kerkez csapata Sallaiékkal játszik

Szembe kerültek egymással a labdarúgó BL nyolcaddöntőjének pénteki sorsolásán a magyar érdekeltségű csapatok: a Szoboszlai Dominiket és Kerkez Milost foglalkoztató Liverpool a Sallai Rolanddal a legjobb 16 közé eljutó Galatasaray-t kapta ellenfelül.

Magyar párharc a BL-ben: Szoboszlai és Kerkez csapata Sallaiékkal játszik
Hirdetés
2026. február 26., csütörtök

Berepült a Ferencváros az Európa-liga nyolcaddöntőjébe

A Ferencváros labdarúgócsapata csütörtökön este 2-0-ra legyőzte a vendég bolgár Ludogorec együttesét az Európa-liga nyolcaddöntőjébe jutásért vívott párharc visszavágóján.

Berepült a Ferencváros az Európa-liga nyolcaddöntőjébe
2026. február 22., vasárnap

Norvég diadal Milánóban, magyar és román érem nélkül zárul a téli olimpia

Norvégia végzett az éremtáblázat élén a 2026-os milánói–cortinai téli olimpián, miután 18 arany-, 12 ezüst- és 11 bronzérmet szerzett, ezzel felülmúlva négy évvel ezelőtti, pekingi rekordját.

Norvég diadal Milánóban, magyar és román érem nélkül zárul a téli olimpia
2026. február 20., péntek

Beleszállt a honosított műkorcsolyázóba az RMDSZ egykori sportminisztere

Kritikus hangnemben posztolt Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter a téli olimpián Romániát képviselő Julia Sauterről. A paralimpiai bajnok szerint a műkorcsolyázó 17. helyezése nem érdemel méltatást.

Beleszállt a honosított műkorcsolyázóba az RMDSZ egykori sportminisztere
Hirdetés
2026. február 20., péntek

Európa-liga: vereséggel kezdte a Ludogorec elleni párharcot a Ferencváros

A Ferencváros 2-1-es vereséget szenvedett a bolgár Ludogorec vendégeként a labdarúgó Európa-liga nyolcaddöntőjébe jutásért zajló párharc csütörtöki első mérkőzésén Razgradban.

Európa-liga: vereséggel kezdte a Ludogorec elleni párharcot a Ferencváros
2026. február 19., csütörtök

Szoboszlai megkaphatja a csapatkapitányi karszalagot a Liverpoolban is

A holland Virgil van Dijk úgy véli, Szoboszlai Dominik veheti majd át a csapatkapitányi karszalagot az angol labdarúgó-bajnokságban szereplő Liverpoolnál.

Szoboszlai megkaphatja a csapatkapitányi karszalagot a Liverpoolban is
2026. február 18., szerda

Még mindig nem épült fel a Dakar-ralin balesetező partiumi magyar motoros, műtétre lehet szükség

Még mindig nem épült fel teljesen Gyenes Emánuel szatmárnémeti motorversenyző, aki az idei Dakar-ralin szenvedett súlyos balesetet.

Még mindig nem épült fel a Dakar-ralin balesetező partiumi magyar motoros, műtétre lehet szükség
Hirdetés
Hirdetés