Rendhagyó családtörténetekbe is beavat a nagyváradi Zsidó Kulturális Napok

Maia Morgenstern zsidó származású román színésznő, zsidó közösségének is aktív, ismert tagja – emellett a Bukaresti Zsidó Állami Színház igazgatója is. Mel Gibson 2004-es, Passió című filmjében ő játszotta Mária szerepét, világszinten elismert művész.

Fellép továbbá

• a szlovákiai Pressburger Klezmer Band,
• az Or Neurim táncegyüttes,
• a magyarországi Tordai Zoltán Band – amelyhez csatlakozik énekével Rézműves Róbert is.
• Szintén az eseményen lesz hallható az izraeli Daphna Levy & Menachem Zibziner duó,

jazz és zsidó–mediterrán hangzások című koncertje. A rendezvénysorozat részletes programja a Nagyváradi Zsidó Hitközség Facebook-oldalán érhető el. Az eseményekre a belépés ingyenes, a csillaggal (*) jelölt előadásokra viszont térítésmentes jegyet kell váltani.

A másik eseményen éneklőként veszek részt: Tordai Zoltán zenekarával együtt lépek fel, hagyományos zsidó dalokat adok elő, ők pedig kísérnek engem” – mondta el Rézműves Róbert. Aki több ízben fellépett már Nógrádi Gergely énekessel, kántorral együtt, és együtt imádkozott Nagyváradon a zsinagógában például Röhrig Géza költővel, színésszel, aki a 2015-ös Oscar-díjas Saul fia című film főszereplőjeként vált világhírűvé.

„Szerencséjük volt, hogy a 19. század végén, közepén az Ortodox Zsidó Hitközség élére Ullmann Izidor került, akit a helyi krónikák »zsidó hercegnek« neveztek. Ullmann nagyon jó, testvéri viszonyban élt Rhédey gróf családjával – az Ortodox Zsidó Hitközség épületei azon a földterületen épültek, amelyet Rhédey gróf ingyen adományozott Ullmann számára.

Az első világháború előtt és a második világháborúig a nagyváradi zsidóság a népszámlálásokban úgy jegyeztette magát, hogy »magyar, izraelita vallású«” – elevenítette fel Rézműves Róbert.

Ennek az az oka, hogy a vészkorszak idején, 1940 és 1944 között, amikor Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták, elkezdődtek a zsidóellenes törvények, az erdélyi zsidó közösségek szépen lassan elégették vagy eltüntették a levéltári névjegyzékeket, mert amikor a hatóságok a hitközséghez jöttek, a listák alapján azonosították a zsidókat” – emlékeztetett a kántor. Hozzátette, ami adat még megmaradt, azt 1944-ben, amikor a magyar hadsereg visszavonult az oroszok és a románok elől, magukkal vitték.

Ezért nem tudok pontos számot mondani, de azt biztosan állíthatom: Románia második legnagyobb zsidó hitközsége vagyunk Bukarest után” – hangsúlyozta Rézműves Róbert.

Tévés tudósítóból kántor és előimádkozó

Rézműves Róbert családtörténete, valamint polgári foglalkozása sem hétköznapi. Kiderült, polgári foglalkozása szerint újságíró, televíziónál dolgozott operatőrként.

„Három háborús, konfliktusos övezetben is megfordultam tudósítóként: 1996-ban és 1997-ben Boszniában, 2006–2007-ben Izraelben a második libanoni háború idején, 2015-ben pedig a szír és afgán menekültek közt a röszkei határincidensnél a magyar oldalon” – fejtette ki Rézműves Róbert.

– a zsidóknak ugyanis két nevük van: egy polgári és egy vallási, utóbbit a körülmetéléskor kapják” – ismertette a kántor.

A gettóból az apácazárdába: így menekült meg a nagymama lánykorában

Különösen megrázó Rézműves Róbert családjának története, amelyet szintén megosztott a Krónikával. „Nálunk a történet nagyon érdekes: mind anyukám, mind apukám zsidó, de mindketten római katolikusként voltak megkeresztelve. Ennek az az oka, hogy az anyai nagymamám Désen született, a holokauszt idején több lánnyal együtt deportálták az ottani gettóba. Szerencséjük volt, mert a gettó a város melletti erdőben volt, ahol nem ellenőrizték a zsidókat túl szigorúan,

Másnap a csendőrök kutyákkal megtalálták a zárdát. A kutyák „felismerték” a lányokat, de a főnővér odaállt a csendőrtiszt elé, és azt mondta, ezek nem zsidó, hanem katolikus lányok. „A családunk mindezt isteni csodának tartja: a csendőr ekkor elment – így menekült meg a nagymamám. Emiatt a nagymamám katolizált, és amikor anyukám 1950-ben megszületett, már római katolikusként anyakönyvezték. Én később, elég későn tudtam meg, hogy zsidó gyökereim vannak. Kerestem a papírokat, de már nem voltak meg, ezért egy betérési programban vettem részt, hogy visszatérjek a gyökereimhez. Visszatértem, és olyan jól sikerült, hogy kántorrá és előimádkozóvá neveztek ki” – magyarázta lapunknak.

Hivatalosan ez egy posztgraduális, kétéves képzés, de személyre szabott – attól függ, ki mennyi idő alatt fejezi be, mert nagyon nehéz a liturgia. Én most a harmadik évemben járok” – mondta el Rézműves Róbert.

A nagyváradi Zsidó Kulturális Napokról itt található információ.

korábban írtuk

Őrzi a máramarosi zsidóság emlékét, az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztet a helyi örökségvédelmi egyesület

Máramaros nemcsak népi építészetéről és népviseletéről híres, fontos megismertetni a nagyközönséggel a helyi zsidóság múltját is – mondta el a Krónikának Cotos Robert.