Csoma Botond: a PSD kényszerhelyzetbe hozta az RMDSZ-t, ezért szavaztuk meg a házbizottság összetételének módosítását

A megállapodás értelmében ez a négyéves mandátum során mindvégig, az összesen nyolc ülésszakban jár a magyar szervezetnek. A politikus rámutatott: a házbizottság rendkívül fontos testület.

„Jogalkotás szempontjából nagyon rossz helyzetbe kerülnénk, ha nem lenne egy emberünk sem ebben a testületben” – mutatott rá a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.

Ugyanakkor, mint kiderült,

„Tegnap (kedden – szerk. megj.) dél körül a szociáldemokraták azt mondták, hogy szeretnének egy új megállapodást a házbizottsági tisztségekkel kapcsolatosan. Nem akarnak elvenni senkitől semmit, csak át akarják ütemezni a beosztást úgy, hogy azt a két jegyzői tisztséget, amely az USR-é és a PNL-é lenne ebben az ülésszakban, tegyük át az utolsó, nyolcadik ülésszakra, és ebben az ülésszakban kapja meg őket az AUR és az SOS. Azt mondtam a szociáldemokratáknak, hogy én nem tudok egy ilyen papírt aláírni. A szociáldemokraták aláíratták a papírt az SOS-sel, az AUR-ral és a nemzeti kisebbségek frakciójával, úgyhogy az RMDSZ aláírása nem volt rajta a tervezeten, és így terjesztették be.

– mutatott rá lapunknak Csoma.

„Hosszan mérlegeltem, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben, és közben

Nem azért szavaztuk meg, hogy valakin segítsünk vagy valaki ellen szavazzunk, hanem azért, hogy megvédjük a pozíciót. És persze nem csak az RMDSZ számára, mert a háznagyi pozíció nem csak az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyaroknak sem lenne jó az, ha egyetlen tisztségünk sem lenne a házbizottságban. Mert nekünk nincs se elnöki, se alelnöki, se jegyzői pozíciónk. Így ebben a kényszerhelyzetben végül azt a döntést hoztuk, hogy megszavazzuk a határozattervezetet” – hangsúlyozta.

„Nem szeretném ezt a szót használni, de minden esetre teremtett egy kényszerhelyzetet. Én értettem ezt a helyzetet, ez ugyanis nem csupán ezekről a parlamenti tisztségekről szól. Szerintem a szociáldemokraták azért lépték most meg a tisztségek átütemezését, mert arra gondolnak, hogy valamikor a közeljövőben lesz egy szavazás a kormányról, és megpróbálnak többséget gründolni” – mutatott rá a frakcióvezető, elismerve:

Felvetésünkre, hogy PSD fellépése befolyásolja-e valamiképpen az RMDSZ hajlandóságát arra, hogy egy esetleges bizalmi szavazáson támogasson egy kisebbségi PSD- vagy egy, a PSD vezetésével megalakuló koalíciós kormányt, Csoma Botond kifejtette: ez a körülményektől függ.

„Ezt egyelőre nem tudnám megmondani, de ez

– állapította meg a szövetség szóvivője.

Nekem ez a hipotézisem. Ahhoz képest, ami akkor fennállt Veșteával és a parlamenti támogatásával kapcsolatban, én nem látom, hogy kardinális elmozdulás lett volna a többség irányába” – szögezte le a Krónikának Csoma Botond, arra utalva, hogy Adrian Veștea, a PNL alelnöke, akit az államfő a PNL vezetésének megkérdezése nélkül kért fel kormányalakításra, júniusban nem kapta meg a többségi támogatást a parlamentben.

Mint arról beszámoltunk, a keddi szavazás kapcsán az USR azzal vádolta meg a PSD-t, hogy a szélsőjobboldali erők támogatásával új parlamenti többséget próbál kialakítani. Egyben felrótta, hogy a módosítást az RMDSZ is megszavazta, és a PNL-lel együtt jelezte, hogy alkotmánybírósághoz fordul a házszabályellenesnek tartott eljárás miatt.

Mi a háznagy?

A román parlamentben a háznagyi tisztség (románul: chestor) egy kulcsfontosságú tisztségviselői pozíció, amely a törvényhozás mindkét házában – a képviselőházban és a szenátusban is – működik. A háznagyok elsősorban a parlament adminisztratív, pénzügyi és logisztikai működéséért felelnek, az alábbi főbb területeken:

• Pénzügyi ellenőrzés: Nyomon követik és ellenőrzik a parlament költségvetésének végrehajtását, valamint a kiadások jogszerűségét.
• Vagyonkezelés: Felügyelik a parlamenti épületek, eszközök és anyagi javak kezelését, fenntartását és igazgatását.
• Logisztika és igazgatás: Gondoskodnak a képviselők és szenátorok munkakörülményeiről, irodáiról, a technikai felszereltségről, és ellenőrzik a belső adminisztratív szolgáltatásokat.
• Rendfenntartás: Segítik a belső rend és a biztonsági szabályok betartatását a parlament ülésein és épületében.

A háznagyok a parlament belső vezetőségének, a házbizottságnak (románul: Biroul Permanent) a tagjai. A tisztségviselőket a parlamenti ciklusok elején – vagy a rendes ülésszakok kezdetén – választják meg a parlamenti frakciók politikai súlyának (a mandátumok számának) arányában. A tisztséget rendszerint tapasztalt politikusok kapják meg, így például az RMDSZ parlamenti jelenléte során rendszeresen jelöl és ad háznagyot a parlamenti házbizottságokba.