Az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják a Máramaros megyei kisváros rég használaton kívüli zsinagógáját
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
Felújítják, az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják át a Máramaros megyei Szinérváralja régóta használaton kívüli zsinagógájának épületegyüttesét. A projektbe bekapcsolódik az Asociația Maramureș Heritage egyesület is, amelynek elnökét, Cotos Robertet kérdeztük a felújításról.
2024. október 11., 08:032024. október 11., 08:03
A Nagybányán működő Asociația Maramureș Heritage (Máramarosi Zsidó Örökség) elnevezésű civil szervezet több projekten keresztül ismerteti meg a ma már elenyésző, a két világháború között még jelentős számú zsidóság történetét. Ebbe a tevékenységbe illeszkedik bele az is, hogy bekapcsolódnak a szinérváraljai zsinagóga felújításába és múzeummá, koncertteremmé és kulturális térré való átalakításába. A városka a Szamos jobb partján, Máramaros megye nyugati peremén fekszik, Nagybányától 26 kilométerre északnyugatra, Szatmárnémetitől 36 kilométerre délkeletre.
A zsidóság emlékei a szinérváraljai temetőben, a városban ma már senki nem vallja magát zsidónak
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
A város egykori zsinagógájának felújításáról a jewish-heritage-europe.eu honlapon is megjelent nemrég képes beszámoló a Jewish Heritage Europe (JHE) egyik munkatársának a helyszínen tett látogatása nyomán. A felújítási munkálatok folyamatban vannak, a 2,4 millió eurós projekt keretében alakítják az Erdélyi Zsidók Múzeumává az épületet. Cotos Robert, az Asociația Maramureș Heritage elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,
A zsinagógát a kommunizmus évei alatt raktárként használták
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
„Még időbe telik, amíg elkészülnek a felújítási munkálatok, a múzeum kialakítására előre láthatóan majd csak másfél-két év múlva kerülhet sor. A felújítást a helyi polgármesteri hivatal és Románia kormánya finanszírozza. A tervek szerint itt fog helyet kapni az Erdélyi Zsidók Múzeuma, ezen kívül kulturális központnak és koncertteremnek is helyet ad az egykori zsinagóga” – mondta az egyesület elnöke. Hozzátette,
A város 2019-ben szerezte meg a romos zsinagógaépület tulajdonjogát, és már 2021 áprilisában közzétette a projekt terveit, beleértve a költségbecslést is. A cél az, hogy építészeti szempontból a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálják a zsinagóga 1904-es, építéskori állapotát, de korszerű technikát és berendezéseket építsenek be – olvasható a zsido.com honlapon.
A szinérváraljai zsidó temető bejárata. A város mintegy 615 fős zsidó lakosságát 1944-ben Auschwitzba deportálták
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
„Fontos kiemelni, hogy a szatmárnémeti zsidó közösség a projekt fő partnere, ugyanis Szinérváralja régen Szatmárhoz tartozott.
Hozzátette, a tágabb környezetben Szilágysomlyón működik egy holokauszt-múzeum, a szinérváraljai múzeum pedig a nagyváradi zsidó múzeum példáját szeretné követni, ahol az Asociația Maramureș Heritage egyesület már szervezett kiállítást 2022-ben.
Az egykori zsinagóga tetejét kicserélik, az oldalfalakat felállványozták. Az egyesület adatai szerint a szinérváraljai zsidó közösség a 18. század végétől kezdve létezett, a város a 20. század első felében a zsidó nyomdászat egyik fő központjává vált.
A többi Máramaros megyei vidéki temetőhöz képest történelmi és művészeti részletekben kivételesen gazdagnak írják le a szinérváraljai zsidó temetőt
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
A mintegy 615 fős zsidó lakosságot 1944-ben Auschwitzba deportálták; néhányan túlélték, hazatértek és a háború után újjáalapították a közösséget, de végül gyakorlatilag mindenki kivándorolt. A tervek szerint a zsinagóga melléképületét, az egykori kóser hentesüzletet is felújítanák, udvarát pedig közparkká alakítanák át, ösvényekkel, padokkal és szökőkúttal.
Zajlanak a szinérváraljai zsinagóga felújítási munkálatai
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
Az első egy nagy kapualj, belül díszes vaskapuval, héber nyelvű emléktáblával. A kapun belül egy központi ösvény választja el a „modern” sírok két nagy részét, amelyek körülbelül 200-250 követ tartalmaznak. Az elülső kerítés mentén van egy rész a Kohaniták (a zsidó hagyományban a kohaniták Lévi törzsének – léviták – egyik ága, Áronnak, Mózes bátyjának utódai) számára, a nők és gyermekek sírjai pedig elszórtan helyezkednek el az egész területen.
A helyszínen számos obeliszk és egyéb finom márvány- és gránitkő található. Sok kő héber/jiddis és román vagy magyar nyelvű feliratot is tartalmaz.
A szinérváraljai zsidó sírkert.
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
Máramaros nemcsak népi építészetéről és népviseletéről híres, fontos megismertetni a nagyközönséggel a helyi zsidóság múltját is – mondta el a Krónikának Cotos Robert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!