Az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják a Máramaros megyei kisváros rég használaton kívüli zsinagógáját
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
Felújítják, az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják át a Máramaros megyei Szinérváralja régóta használaton kívüli zsinagógájának épületegyüttesét. A projektbe bekapcsolódik az Asociația Maramureș Heritage egyesület is, amelynek elnökét, Cotos Robertet kérdeztük a felújításról.
2024. október 11., 08:032024. október 11., 08:03
A Nagybányán működő Asociația Maramureș Heritage (Máramarosi Zsidó Örökség) elnevezésű civil szervezet több projekten keresztül ismerteti meg a ma már elenyésző, a két világháború között még jelentős számú zsidóság történetét. Ebbe a tevékenységbe illeszkedik bele az is, hogy bekapcsolódnak a szinérváraljai zsinagóga felújításába és múzeummá, koncertteremmé és kulturális térré való átalakításába. A városka a Szamos jobb partján, Máramaros megye nyugati peremén fekszik, Nagybányától 26 kilométerre északnyugatra, Szatmárnémetitől 36 kilométerre délkeletre.
A zsidóság emlékei a szinérváraljai temetőben, a városban ma már senki nem vallja magát zsidónak
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
A város egykori zsinagógájának felújításáról a jewish-heritage-europe.eu honlapon is megjelent nemrég képes beszámoló a Jewish Heritage Europe (JHE) egyik munkatársának a helyszínen tett látogatása nyomán. A felújítási munkálatok folyamatban vannak, a 2,4 millió eurós projekt keretében alakítják az Erdélyi Zsidók Múzeumává az épületet. Cotos Robert, az Asociația Maramureș Heritage elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,
A zsinagógát a kommunizmus évei alatt raktárként használták
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
„Még időbe telik, amíg elkészülnek a felújítási munkálatok, a múzeum kialakítására előre láthatóan majd csak másfél-két év múlva kerülhet sor. A felújítást a helyi polgármesteri hivatal és Románia kormánya finanszírozza. A tervek szerint itt fog helyet kapni az Erdélyi Zsidók Múzeuma, ezen kívül kulturális központnak és koncertteremnek is helyet ad az egykori zsinagóga” – mondta az egyesület elnöke. Hozzátette,
A város 2019-ben szerezte meg a romos zsinagógaépület tulajdonjogát, és már 2021 áprilisában közzétette a projekt terveit, beleértve a költségbecslést is. A cél az, hogy építészeti szempontból a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálják a zsinagóga 1904-es, építéskori állapotát, de korszerű technikát és berendezéseket építsenek be – olvasható a zsido.com honlapon.
A szinérváraljai zsidó temető bejárata. A város mintegy 615 fős zsidó lakosságát 1944-ben Auschwitzba deportálták
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
„Fontos kiemelni, hogy a szatmárnémeti zsidó közösség a projekt fő partnere, ugyanis Szinérváralja régen Szatmárhoz tartozott.
Hozzátette, a tágabb környezetben Szilágysomlyón működik egy holokauszt-múzeum, a szinérváraljai múzeum pedig a nagyváradi zsidó múzeum példáját szeretné követni, ahol az Asociația Maramureș Heritage egyesület már szervezett kiállítást 2022-ben.
Az egykori zsinagóga tetejét kicserélik, az oldalfalakat felállványozták. Az egyesület adatai szerint a szinérváraljai zsidó közösség a 18. század végétől kezdve létezett, a város a 20. század első felében a zsidó nyomdászat egyik fő központjává vált.
A többi Máramaros megyei vidéki temetőhöz képest történelmi és művészeti részletekben kivételesen gazdagnak írják le a szinérváraljai zsidó temetőt
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
A mintegy 615 fős zsidó lakosságot 1944-ben Auschwitzba deportálták; néhányan túlélték, hazatértek és a háború után újjáalapították a közösséget, de végül gyakorlatilag mindenki kivándorolt. A tervek szerint a zsinagóga melléképületét, az egykori kóser hentesüzletet is felújítanák, udvarát pedig közparkká alakítanák át, ösvényekkel, padokkal és szökőkúttal.
Zajlanak a szinérváraljai zsinagóga felújítási munkálatai
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
Az első egy nagy kapualj, belül díszes vaskapuval, héber nyelvű emléktáblával. A kapun belül egy központi ösvény választja el a „modern” sírok két nagy részét, amelyek körülbelül 200-250 követ tartalmaznak. Az elülső kerítés mentén van egy rész a Kohaniták (a zsidó hagyományban a kohaniták Lévi törzsének – léviták – egyik ága, Áronnak, Mózes bátyjának utódai) számára, a nők és gyermekek sírjai pedig elszórtan helyezkednek el az egész területen.
A helyszínen számos obeliszk és egyéb finom márvány- és gránitkő található. Sok kő héber/jiddis és román vagy magyar nyelvű feliratot is tartalmaz.
A szinérváraljai zsidó sírkert.
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
Máramaros nemcsak népi építészetéről és népviseletéről híres, fontos megismertetni a nagyközönséggel a helyi zsidóság múltját is – mondta el a Krónikának Cotos Robert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!