
Különleges dalszövegeit Kolozsvárra is elhozta tavaly Kollár-Klemencz László író, zenész, dalköltő
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Dalköltő képzés indul a 2024/2025-ös tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az ötlettel Kollár-Klemencz László író, zenész, dalköltő kereste meg az egyetemet – közölték szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben a kezdeményezők.
2024. február 09., 17:342024. február 09., 17:34
A közös előkészítő munka eredményeként 2024 szeptemberétől elindul a program az ELTE BTK-n, mely első állomása lesz annak a folyamatnak, hogy a dalköltészet – a zenei és irodalmi életben meghatározó értékeket teremtő és közvetítő magas művészeti műfaj – méltó helyet kapjon a kulturális szcénában. Az ELTE-n induló dalköltő szakirányú továbbképzés irodalom és zene együttes alkotói képzése.
Az oktatás további célja, hogy a dalköltők megfelelő szakmai hátteret kapjanak, ezáltal a dalköltészet, mint műfaj a magasművészet részévé váljon.
Az ELTÉ-n induló dalköltő szakirányú képzésbe Másik János zeneszerző, billentyűs, énekes, gitáros, basszusgitáros is bekapcsolódik
Fotó: Kincses Gyula
„Az én misszióm, hogy a dalköltészet mint műfaj és önálló művészeti ág kikerüljön a szórakoztatóipar könnyűzenei konjunktúrája alól, és elfoglalja megbecsült helyét. Ebben a folyamatban a legfontosabb első lépés – a népzene és a jazz mintájára –, a dalköltészet legmagasabb szintű oktatása, az egyetemi képzésbe való integrálása. Az egyetemi oktatásban képzett dalköltők el fogják hozni a műfaj kiemelkedését és megbecsültségét is” – fogalmazott Kollár-Klemencz László. Mint mondta,
Az ELTE dalköltő továbbképzése másoddiplomás, 4 féléves, önköltséges, szakirányú művészeti képzés, ahol többek között kreatív dalszerzést, szövegírást, vokális és hangszeres, illetve hangszerelési alapismereteket, stilisztikát, irodalomelméletet, dalkultúra-történetet hallgathatnak a résztvevők. Az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett a hallgatók a képzés során közös zenei produkciókat is létrehoznak. Az ELTE tanárain kívül külsős kortárs dalszerzőket, költőket, írókat is bevonnak majd az oktatásba, többek között
Kollár-Klemencz László: „a dalköltő képzés hozzájárul az egész magyar kulturális élet színvonalának emeléséhez”
Fotó: Bácsi Róbert László
A tanmenet kidolgozásában a Bölcsészettudományi Kar Művészetközvetítő és Zenei Intézetének, valamint Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatói mellett részt vett Kollár-Klemencz László, Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója, továbbá Végső Zoltán zenekritikus, újságíró.
Kollár-Klemencz László kezdeményezésére, az ELTE képzésével párhuzamosan a Magvető Kiadó antológiát ad ki a legjobb dalköltészeti alkotásokból, valamint a fiatal dalköltők országszerte bemutatkozhatnak majd a nagyközönség előtt. Alakul a Dalköltők Supergroup is, ahol zenekari kísérettel több generáció dalköltői lépnek majd közösen egy színpadra, s mutatják be a műfaj legjavát a nagyközönségnek. Nyitó estjük 2024. március 14-én lesz a Várkert Bazárban.
Grecsó Krisztián ózsef Attila-díjas magyar költőt, írót, dalszerzőt is bevonják a dalköltő szakirányú képzésbe
Fotó: Stépán Virág
A dalköltők mindig is az értékteremtő és értékátadó szerepét töltötték be, történeteiken keresztül a zene és szöveg magas színvonalú egységével közvetítve a tudást, tapasztalatot. Gondoljunk csak az ókori görög énekmondókra, kelta bárdokra, majd a középkorban a trubadúrokra, a balladák, a historikus énekek előadóira, Ilosvai Selymes Péterre, Tinódi Lantos Sebestyénre.
műveik itthon, és az egész világon tömegek részére adják meg a nélkülözhetetlen napi zenei és irodalmi betevőt, jelentenek erőt, támaszt, kiutat, fogódzót.

A magyar könnyűzenei élet egyik legrangosabb elismerését veszi át február 3-án Földes László Hobo a Petőfi Zenei Díj – Életmű Gálán.

Nagy utat tett meg az utcazenéléstől Kolozsvár egyik legnagyobb rendezvényszervezői cégének megalapításáig Miklós Roland. A kincses városban élő fiatal szaxofonos előadásmódjának népszerűségéről, várható fellépéseiről beszélt a Krónikának.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
szóljon hozzá!