
Különleges dalszövegeit Kolozsvárra is elhozta tavaly Kollár-Klemencz László író, zenész, dalköltő
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Dalköltő képzés indul a 2024/2025-ös tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az ötlettel Kollár-Klemencz László író, zenész, dalköltő kereste meg az egyetemet – közölték szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben a kezdeményezők.
2024. február 09., 17:342024. február 09., 17:34
A közös előkészítő munka eredményeként 2024 szeptemberétől elindul a program az ELTE BTK-n, mely első állomása lesz annak a folyamatnak, hogy a dalköltészet – a zenei és irodalmi életben meghatározó értékeket teremtő és közvetítő magas művészeti műfaj – méltó helyet kapjon a kulturális szcénában. Az ELTE-n induló dalköltő szakirányú továbbképzés irodalom és zene együttes alkotói képzése.
Az oktatás további célja, hogy a dalköltők megfelelő szakmai hátteret kapjanak, ezáltal a dalköltészet, mint műfaj a magasművészet részévé váljon.
Az ELTÉ-n induló dalköltő szakirányú képzésbe Másik János zeneszerző, billentyűs, énekes, gitáros, basszusgitáros is bekapcsolódik
Fotó: Kincses Gyula
„Az én misszióm, hogy a dalköltészet mint műfaj és önálló művészeti ág kikerüljön a szórakoztatóipar könnyűzenei konjunktúrája alól, és elfoglalja megbecsült helyét. Ebben a folyamatban a legfontosabb első lépés – a népzene és a jazz mintájára –, a dalköltészet legmagasabb szintű oktatása, az egyetemi képzésbe való integrálása. Az egyetemi oktatásban képzett dalköltők el fogják hozni a műfaj kiemelkedését és megbecsültségét is” – fogalmazott Kollár-Klemencz László. Mint mondta,
Az ELTE dalköltő továbbképzése másoddiplomás, 4 féléves, önköltséges, szakirányú művészeti képzés, ahol többek között kreatív dalszerzést, szövegírást, vokális és hangszeres, illetve hangszerelési alapismereteket, stilisztikát, irodalomelméletet, dalkultúra-történetet hallgathatnak a résztvevők. Az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett a hallgatók a képzés során közös zenei produkciókat is létrehoznak. Az ELTE tanárain kívül külsős kortárs dalszerzőket, költőket, írókat is bevonnak majd az oktatásba, többek között
Kollár-Klemencz László: „a dalköltő képzés hozzájárul az egész magyar kulturális élet színvonalának emeléséhez”
Fotó: Bácsi Róbert László
A tanmenet kidolgozásában a Bölcsészettudományi Kar Művészetközvetítő és Zenei Intézetének, valamint Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatói mellett részt vett Kollár-Klemencz László, Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója, továbbá Végső Zoltán zenekritikus, újságíró.
Kollár-Klemencz László kezdeményezésére, az ELTE képzésével párhuzamosan a Magvető Kiadó antológiát ad ki a legjobb dalköltészeti alkotásokból, valamint a fiatal dalköltők országszerte bemutatkozhatnak majd a nagyközönség előtt. Alakul a Dalköltők Supergroup is, ahol zenekari kísérettel több generáció dalköltői lépnek majd közösen egy színpadra, s mutatják be a műfaj legjavát a nagyközönségnek. Nyitó estjük 2024. március 14-én lesz a Várkert Bazárban.
Grecsó Krisztián ózsef Attila-díjas magyar költőt, írót, dalszerzőt is bevonják a dalköltő szakirányú képzésbe
Fotó: Stépán Virág
A dalköltők mindig is az értékteremtő és értékátadó szerepét töltötték be, történeteiken keresztül a zene és szöveg magas színvonalú egységével közvetítve a tudást, tapasztalatot. Gondoljunk csak az ókori görög énekmondókra, kelta bárdokra, majd a középkorban a trubadúrokra, a balladák, a historikus énekek előadóira, Ilosvai Selymes Péterre, Tinódi Lantos Sebestyénre.
műveik itthon, és az egész világon tömegek részére adják meg a nélkülözhetetlen napi zenei és irodalmi betevőt, jelentenek erőt, támaszt, kiutat, fogódzót.

A magyar könnyűzenei élet egyik legrangosabb elismerését veszi át február 3-án Földes László Hobo a Petőfi Zenei Díj – Életmű Gálán.

Nagy utat tett meg az utcazenéléstől Kolozsvár egyik legnagyobb rendezvényszervezői cégének megalapításáig Miklós Roland. A kincses városban élő fiatal szaxofonos előadásmódjának népszerűségéről, várható fellépéseiről beszélt a Krónikának.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!