
Különleges dalszövegeit Kolozsvárra is elhozta tavaly Kollár-Klemencz László író, zenész, dalköltő
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Dalköltő képzés indul a 2024/2025-ös tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az ötlettel Kollár-Klemencz László író, zenész, dalköltő kereste meg az egyetemet – közölték szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben a kezdeményezők.
2024. február 09., 17:342024. február 09., 17:34
A közös előkészítő munka eredményeként 2024 szeptemberétől elindul a program az ELTE BTK-n, mely első állomása lesz annak a folyamatnak, hogy a dalköltészet – a zenei és irodalmi életben meghatározó értékeket teremtő és közvetítő magas művészeti műfaj – méltó helyet kapjon a kulturális szcénában. Az ELTE-n induló dalköltő szakirányú továbbképzés irodalom és zene együttes alkotói képzése.
Az oktatás további célja, hogy a dalköltők megfelelő szakmai hátteret kapjanak, ezáltal a dalköltészet, mint műfaj a magasművészet részévé váljon.
Az ELTÉ-n induló dalköltő szakirányú képzésbe Másik János zeneszerző, billentyűs, énekes, gitáros, basszusgitáros is bekapcsolódik
Fotó: Kincses Gyula
„Az én misszióm, hogy a dalköltészet mint műfaj és önálló művészeti ág kikerüljön a szórakoztatóipar könnyűzenei konjunktúrája alól, és elfoglalja megbecsült helyét. Ebben a folyamatban a legfontosabb első lépés – a népzene és a jazz mintájára –, a dalköltészet legmagasabb szintű oktatása, az egyetemi képzésbe való integrálása. Az egyetemi oktatásban képzett dalköltők el fogják hozni a műfaj kiemelkedését és megbecsültségét is” – fogalmazott Kollár-Klemencz László. Mint mondta,
Az ELTE dalköltő továbbképzése másoddiplomás, 4 féléves, önköltséges, szakirányú művészeti képzés, ahol többek között kreatív dalszerzést, szövegírást, vokális és hangszeres, illetve hangszerelési alapismereteket, stilisztikát, irodalomelméletet, dalkultúra-történetet hallgathatnak a résztvevők. Az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett a hallgatók a képzés során közös zenei produkciókat is létrehoznak. Az ELTE tanárain kívül külsős kortárs dalszerzőket, költőket, írókat is bevonnak majd az oktatásba, többek között
Kollár-Klemencz László: „a dalköltő képzés hozzájárul az egész magyar kulturális élet színvonalának emeléséhez”
Fotó: Bácsi Róbert László
A tanmenet kidolgozásában a Bölcsészettudományi Kar Művészetközvetítő és Zenei Intézetének, valamint Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatói mellett részt vett Kollár-Klemencz László, Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója, továbbá Végső Zoltán zenekritikus, újságíró.
Kollár-Klemencz László kezdeményezésére, az ELTE képzésével párhuzamosan a Magvető Kiadó antológiát ad ki a legjobb dalköltészeti alkotásokból, valamint a fiatal dalköltők országszerte bemutatkozhatnak majd a nagyközönség előtt. Alakul a Dalköltők Supergroup is, ahol zenekari kísérettel több generáció dalköltői lépnek majd közösen egy színpadra, s mutatják be a műfaj legjavát a nagyközönségnek. Nyitó estjük 2024. március 14-én lesz a Várkert Bazárban.
Grecsó Krisztián ózsef Attila-díjas magyar költőt, írót, dalszerzőt is bevonják a dalköltő szakirányú képzésbe
Fotó: Stépán Virág
A dalköltők mindig is az értékteremtő és értékátadó szerepét töltötték be, történeteiken keresztül a zene és szöveg magas színvonalú egységével közvetítve a tudást, tapasztalatot. Gondoljunk csak az ókori görög énekmondókra, kelta bárdokra, majd a középkorban a trubadúrokra, a balladák, a historikus énekek előadóira, Ilosvai Selymes Péterre, Tinódi Lantos Sebestyénre.
műveik itthon, és az egész világon tömegek részére adják meg a nélkülözhetetlen napi zenei és irodalmi betevőt, jelentenek erőt, támaszt, kiutat, fogódzót.

A magyar könnyűzenei élet egyik legrangosabb elismerését veszi át február 3-án Földes László Hobo a Petőfi Zenei Díj – Életmű Gálán.

Nagy utat tett meg az utcazenéléstől Kolozsvár egyik legnagyobb rendezvényszervezői cégének megalapításáig Miklós Roland. A kincses városban élő fiatal szaxofonos előadásmódjának népszerűségéről, várható fellépéseiről beszélt a Krónikának.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!