Az egri képzõmûvészeti egyetem tanára egy hatalmas fekete nejlon és a tárlatzáró közönség segítségével a Lázár-kastély udvarán óriás camera obscurát hozott létre. Az „õsfényképezõgép” belsejébe apró lyukon beszüremlõ fény hatására egy fehér
vásznon jelent meg a kastélybejárat fordított képe, amit az érdeklõdõk a kamera belsejébõl nézhettek meg. A kísérlet nem ért véget, ezután a bent állók papír zsebkendõk feltartásával újabb képet alkottak. „A digitális fényképezõgép világában hajlamosak az emberek elfelejteni, hogy végtelenül egyszerû módszerekkel is létre lehet hozni egy képet” – hangoztatta a mûvész, aki szerint a négyzet alakú zsebkendõkön megjelenõ képrészlet ugyanolyan, mint a digitális fénykép egy pixelje.
A kéthetes szárhegyi alkotótáborban tucatnyi egri és budapesti képzõmûvész hallgató vett részt tanáraik, Bölcskey Miklós médiamûvész és Ötvös Zoltán festõmûvész kíséretében. A táborozás eredménye pedig egy-két festmény vagy grafika, amit a szombati táborzáró tárlaton tekinthetett meg a nagyközönség. „Példaértékû és értékelendõ az a szándék, ami a gyergyószárhegyi mûvésztáborban testet öltött” – hangoztatta Bicskey Miklós a tárlatnyitón, hozzáfûzve, hogy Magyarországon hiányoznak a közösségben alkotás lehetõségét kínáló intézményesített mûvésztáborok.
J. A.
Camera obscura: az ezeréves „õsfényképezõgép”
A camera obscurát, vagy lyukkamerát mint egyszerû képalkotási eszközt Ibn Al-Haitman arab tudós írta le elõször 997-ben az Opticae Thesaurus címû könyvében. A késõbbi korszakokban számos mûvészt és tudóst foglalkoztatott az optikai eszköz, többek közt Leonardo da Vincit is. Ha elsötétítünk egy szobát, hogy csak egy pici lyukon hatolhasson be a fény, a lyukon a szemközti falra vetítõdik a külvilág fordított, színes képe. Ez a világ legegyszerûbb, lencse nélküli fényképezõgépe, ugyanis ha egy dobozzal csináljuk meg ugyanezt – jól leszigeteljük, befeketítjük, hogy ne hatolhasson be a fény – és lyukat ütünk az egyik oldalán, a szemközti oldalára meg belülrõl egy fényérzékeny papírt helyezünk el, akkor ráexponálódik a külvilág képe. A fényképezés elõtti idõkben a camera obscurát csillagászati eszközként is használták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok