Az egri képzõmûvészeti egyetem tanára egy hatalmas fekete nejlon és a tárlatzáró közönség segítségével a Lázár-kastély udvarán óriás camera obscurát hozott létre. Az „õsfényképezõgép” belsejébe apró lyukon beszüremlõ fény hatására egy fehér
vásznon jelent meg a kastélybejárat fordított képe, amit az érdeklõdõk a kamera belsejébõl nézhettek meg. A kísérlet nem ért véget, ezután a bent állók papír zsebkendõk feltartásával újabb képet alkottak. „A digitális fényképezõgép világában hajlamosak az emberek elfelejteni, hogy végtelenül egyszerû módszerekkel is létre lehet hozni egy képet” – hangoztatta a mûvész, aki szerint a négyzet alakú zsebkendõkön megjelenõ képrészlet ugyanolyan, mint a digitális fénykép egy pixelje.
A kéthetes szárhegyi alkotótáborban tucatnyi egri és budapesti képzõmûvész hallgató vett részt tanáraik, Bölcskey Miklós médiamûvész és Ötvös Zoltán festõmûvész kíséretében. A táborozás eredménye pedig egy-két festmény vagy grafika, amit a szombati táborzáró tárlaton tekinthetett meg a nagyközönség. „Példaértékû és értékelendõ az a szándék, ami a gyergyószárhegyi mûvésztáborban testet öltött” – hangoztatta Bicskey Miklós a tárlatnyitón, hozzáfûzve, hogy Magyarországon hiányoznak a közösségben alkotás lehetõségét kínáló intézményesített mûvésztáborok.
J. A.
Camera obscura: az ezeréves „õsfényképezõgép”
A camera obscurát, vagy lyukkamerát mint egyszerû képalkotási eszközt Ibn Al-Haitman arab tudós írta le elõször 997-ben az Opticae Thesaurus címû könyvében. A késõbbi korszakokban számos mûvészt és tudóst foglalkoztatott az optikai eszköz, többek közt Leonardo da Vincit is. Ha elsötétítünk egy szobát, hogy csak egy pici lyukon hatolhasson be a fény, a lyukon a szemközti falra vetítõdik a külvilág fordított, színes képe. Ez a világ legegyszerûbb, lencse nélküli fényképezõgépe, ugyanis ha egy dobozzal csináljuk meg ugyanezt – jól leszigeteljük, befeketítjük, hogy ne hatolhasson be a fény – és lyukat ütünk az egyik oldalán, a szemközti oldalára meg belülrõl egy fényérzékeny papírt helyezünk el, akkor ráexponálódik a külvilág képe. A fényképezés elõtti idõkben a camera obscurát csillagászati eszközként is használták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Látogatottsági adatok