Zárótárlat és camera obscura

Az egri képzõmûvészeti egyetem tanára egy hatalmas fekete nejlon és a tárlatzáró közönség segítségével a Lázár-kastély udvarán óriás camera obscurát hozott létre. Az „õsfényképezõgép” belsejébe apró lyukon beszüremlõ fény hatására egy fehér

vásznon jelent meg a kastélybejárat fordított képe, amit az érdeklõdõk a kamera belsejébõl nézhettek meg. A kísérlet nem ért véget, ezután a bent állók papír zsebkendõk feltartásával újabb képet alkottak. „A digitális fényképezõgép világában hajlamosak az emberek elfelejteni, hogy végtelenül egyszerû módszerekkel is létre lehet hozni egy képet” – hangoztatta a mûvész, aki szerint a négyzet alakú zsebkendõkön megjelenõ képrészlet ugyanolyan, mint a digitális fénykép egy pixelje.

A kéthetes szárhegyi alkotótáborban tucatnyi egri és budapesti képzõmûvész hallgató vett részt tanáraik, Bölcskey Miklós médiamûvész és Ötvös Zoltán festõmûvész kíséretében. A táborozás eredménye pedig egy-két festmény vagy grafika, amit a szombati táborzáró tárlaton tekinthetett meg a nagyközönség. „Példaértékû és értékelendõ az a szándék, ami a gyergyószárhegyi mûvésztáborban testet öltött” – hangoztatta Bicskey Miklós a tárlatnyitón, hozzáfûzve, hogy Magyarországon hiányoznak a közösségben alkotás lehetõségét kínáló intézményesített mûvésztáborok.

J. A.

Camera obscura: az ezeréves „õsfényképezõgép”

A camera obscurát, vagy lyukkamerát mint egyszerû képalkotási eszközt Ibn Al-Haitman arab tudós írta le elõször 997-ben az Opticae Thesaurus címû könyvében. A késõbbi korszakokban számos mûvészt és tudóst foglalkoztatott az optikai eszköz, többek közt Leonardo da Vincit is. Ha elsötétítünk egy szobát, hogy csak egy pici lyukon hatolhasson be a fény, a lyukon a szemközti falra vetítõdik a külvilág fordított, színes képe. Ez a világ legegyszerûbb, lencse nélküli fényképezõgépe, ugyanis ha egy dobozzal csináljuk meg ugyanezt – jól leszigeteljük, befeketítjük, hogy ne hatolhasson be a fény – és lyukat ütünk az egyik oldalán, a szemközti oldalára meg belülrõl egy fényérzékeny papírt helyezünk el, akkor ráexponálódik a külvilág képe. A fényképezés elõtti idõkben a camera obscurát csillagászati eszközként is használták.