Az egri képzõmûvészeti egyetem tanára egy hatalmas fekete nejlon és a tárlatzáró közönség segítségével a Lázár-kastély udvarán óriás camera obscurát hozott létre. Az „õsfényképezõgép” belsejébe apró lyukon beszüremlõ fény hatására egy fehér
vásznon jelent meg a kastélybejárat fordított képe, amit az érdeklõdõk a kamera belsejébõl nézhettek meg. A kísérlet nem ért véget, ezután a bent állók papír zsebkendõk feltartásával újabb képet alkottak. „A digitális fényképezõgép világában hajlamosak az emberek elfelejteni, hogy végtelenül egyszerû módszerekkel is létre lehet hozni egy képet” – hangoztatta a mûvész, aki szerint a négyzet alakú zsebkendõkön megjelenõ képrészlet ugyanolyan, mint a digitális fénykép egy pixelje.
A kéthetes szárhegyi alkotótáborban tucatnyi egri és budapesti képzõmûvész hallgató vett részt tanáraik, Bölcskey Miklós médiamûvész és Ötvös Zoltán festõmûvész kíséretében. A táborozás eredménye pedig egy-két festmény vagy grafika, amit a szombati táborzáró tárlaton tekinthetett meg a nagyközönség. „Példaértékû és értékelendõ az a szándék, ami a gyergyószárhegyi mûvésztáborban testet öltött” – hangoztatta Bicskey Miklós a tárlatnyitón, hozzáfûzve, hogy Magyarországon hiányoznak a közösségben alkotás lehetõségét kínáló intézményesített mûvésztáborok.
J. A.
Camera obscura: az ezeréves „õsfényképezõgép”
A camera obscurát, vagy lyukkamerát mint egyszerû képalkotási eszközt Ibn Al-Haitman arab tudós írta le elõször 997-ben az Opticae Thesaurus címû könyvében. A késõbbi korszakokban számos mûvészt és tudóst foglalkoztatott az optikai eszköz, többek közt Leonardo da Vincit is. Ha elsötétítünk egy szobát, hogy csak egy pici lyukon hatolhasson be a fény, a lyukon a szemközti falra vetítõdik a külvilág fordított, színes képe. Ez a világ legegyszerûbb, lencse nélküli fényképezõgépe, ugyanis ha egy dobozzal csináljuk meg ugyanezt – jól leszigeteljük, befeketítjük, hogy ne hatolhasson be a fény – és lyukat ütünk az egyik oldalán, a szemközti oldalára meg belülrõl egy fényérzékeny papírt helyezünk el, akkor ráexponálódik a külvilág képe. A fényképezés elõtti idõkben a camera obscurát csillagászati eszközként is használták.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.