Hirdetés

Zajlik a 17. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Az elmúlt évekhez képest valamivel nehézkesebben és szegényesebben vette kezdetét csütörtök délelőtt a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Mindez mit sem csorbít az immár tizenhetedszerre szervezett, és a könyvszakma meg az olvasóközönség által egyaránt várt négynapos esemény rangján.

Szucher Ervin

2011. november 11., 09:042011. november 11., 09:04

 A nemzeti színház előcsarnokában, két szinten felállított, negyvenhat önálló és két társas stand bőséges és változatos kínálata kézzel fogható jele annak, hogy a kiadók és terjesztők nem adják fel a válsággal és az igénytelenséggel vívott harcot. Vasárnap délutánig az is kiderül, hogy minderre miként válaszolnak az egyre vékonyabb pénztárcájú olvasók.

„Már-már közhelyként kérdezzük, mi lesz a könyvvel? Eltűnik Gutenberg galaxisa? Nem tudhatjuk, de tény, hogy mindinkább behelyettesíti a számítógép. A könyv viszont mint eszme és gondolat nem tűnhet el” – hangoztatta az esemény megnyitóján Markó Béla, aki kettős minőségben – elsősorban költőként, másodsorban pedig helyettes kormányfőként – szólt a délelőtti órákban összegyűlt tömeghez. A költő-politikus arra intette a könyvbarátokat, hogy nem elég optimistának lenni, az olvasás éltetéséért tenni is kell valamit. Ez derült ki Babits Mihály – Győrffy András színművész tolmácsolta – verséből, a Ritmus a könyvhöz című alkotásból. „Oh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, / hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: / mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember – / így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember” – írta Babits valamikor 1929 tavaszán. 

Nem sokkal a megnyitó után, a színház és a belváros különböző helyiségeiben elkezdődtek a bemutatók, dedikálások, beszélgetések. A szervezők a legkisebb könyvbarátokra is gondoltak, számukra játszósarkot alakítottak ki, ahol tartalmas foglalkozások várnak rájuk, amíg szüleik a könyvek között válogatnak. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke pedig kiosztotta az idei Szép Könyv díjakat. A szépirodalom kategóriában a Koinónia Kiadó, Soren Aabye Kierkegaard Imák című kötete bizonyult a legszebbnek. A művészeti könyvek és albumok között az Erdélyi Múzeum-Egyesület Stílusok, művek, mesterek című könyve nyerte el a zsűri tetszését, míg a gyermekkönyvek között a Mentor Kiadó Bonifác, a húsvéti nyuszi című kiadványa aratta a legnagyobb sikert.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
Hirdetés