
Fotó: A szerző felvétele
2011. november 11., 09:042011. november 11., 09:04
A nemzeti színház előcsarnokában, két szinten felállított, negyvenhat önálló és két társas stand bőséges és változatos kínálata kézzel fogható jele annak, hogy a kiadók és terjesztők nem adják fel a válsággal és az igénytelenséggel vívott harcot. Vasárnap délutánig az is kiderül, hogy minderre miként válaszolnak az egyre vékonyabb pénztárcájú olvasók.
„Már-már közhelyként kérdezzük, mi lesz a könyvvel? Eltűnik Gutenberg galaxisa? Nem tudhatjuk, de tény, hogy mindinkább behelyettesíti a számítógép. A könyv viszont mint eszme és gondolat nem tűnhet el” – hangoztatta az esemény megnyitóján Markó Béla, aki kettős minőségben – elsősorban költőként, másodsorban pedig helyettes kormányfőként – szólt a délelőtti órákban összegyűlt tömeghez. A költő-politikus arra intette a könyvbarátokat, hogy nem elég optimistának lenni, az olvasás éltetéséért tenni is kell valamit. Ez derült ki Babits Mihály – Győrffy András színművész tolmácsolta – verséből, a Ritmus a könyvhöz című alkotásból. „Oh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, / hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: / mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember – / így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember” – írta Babits valamikor 1929 tavaszán.
Nem sokkal a megnyitó után, a színház és a belváros különböző helyiségeiben elkezdődtek a bemutatók, dedikálások, beszélgetések. A szervezők a legkisebb könyvbarátokra is gondoltak, számukra játszósarkot alakítottak ki, ahol tartalmas foglalkozások várnak rájuk, amíg szüleik a könyvek között válogatnak. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke pedig kiosztotta az idei Szép Könyv díjakat. A szépirodalom kategóriában a Koinónia Kiadó, Soren Aabye Kierkegaard Imák című kötete bizonyult a legszebbnek. A művészeti könyvek és albumok között az Erdélyi Múzeum-Egyesület Stílusok, művek, mesterek című könyve nyerte el a zsűri tetszését, míg a gyermekkönyvek között a Mentor Kiadó Bonifác, a húsvéti nyuszi című kiadványa aratta a legnagyobb sikert.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.