Vizuális kalandozás Budapesten

Kertésztől Mapplethorpe-ig
A százkét éves Szépművészeti Múzeum következő tárlata a Lélek és test – Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével. A június 5–augusztus 24. között megtekinthető kiállítás nemcsak a fotóművészet kiemelkedően rangos alkotásait vonultatja fel: nyomon követi a fotótörténet esztétikai, illetve technikai változásait is az 1900-as évek elejétől napjainkig. A látogatónak alkalma nyílik párhuzamot vonni a magyar fotóművészet legendás alakjainak – André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai és Robert Capa – munkái és Man Ray, Henri Cartier-Bresson művei között. A tárlat a fotográfia elmúlt évtizedeiben keletkezett jelentősebb munkákat is bemutatja, a „vizuális kalandút” az 1894-ben született André Kertésztől az 1989-ben elhunyt Robert Mapplethorpe-ig vezet. Szeptember 9-én nyílik Ferdinand Hodler-életműkiállítása, az Egy szimbolista látomás, amely december 14-ig lesz látható. A nagyalakos monumentális festészetet művelő svájci alkotó az európai szecesszió egyik vezető egyénisége volt. A Genfi-tavat és a Mont-Blanc hegyláncolatát napfelkeltekor vagy alkonyi fényben ábrázoló képei sajátságos kifejezői „a természet nagy, derűs harmóniájáról” szőtt látomásának. A kiállítás 130 festményt mutat be, közülük többet ebből az alkalomból restauráltak. Szeptember végétől a korszak ismertebb alkotójának munkái kerülnek a múzeum falaira: a Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei című kiállítást a bécsi Albertina anyagából válogatják.
Az év első felében meg lehet nézni a Szépművészeti Múzeumban azokat az időszakos tárlatokat is, amelyek az utóbbi hetekben nyíltak meg. A szépség vonalai – Francia mesterrajzok a Louvre gyűjteményéből című, május 12-ig látogatható tárlaton 55 alkotó több mint 80 remekműve szerepel. Vasárnapig tart nyitva a Mantegnától Hogarthig – A rézmetszés négy évszázadának virtuózai, és május 18-áig látogatható A Mediciek felemelkedése és fénykora. Élet és művészet a reneszánsz Firenzében. A nagyszabású kiállítás megnyitója a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából meghirdetett Reneszánsz év nyitórendezvénye volt.  

A Mediciek és Mátyás király
Az előbbi tárlaton kívül más kiállítás is foglalkozik a híres firenzei család történetével. Az Iparművészeti Múzeumban március 26 – június 30. között lesz látogatható a Medici-kárpitok – Giuochi de Putti. A tárlat a X. Leó (Giovanni di Lorenzo Medici) pápa rendelésére készült, Raffaello tervezte falikárpitokat mutatja be. Az eredeti darabok még a napóleoni háborúk idején kerültek ki a vatikáni palotából, de a leírások és a grafikai másolatok alapján a 17. századi Rómában többet is megszőttek belőlük. A római másolatok közül négyet őriz az Iparművészeti Múzeum. Az intézmény különben az itáliai majolikaművészetet bemutató, március 26-án nyíló tárlatával részt vesz a 4× a reneszánszról című projektben is, a Budapesti Történeti Múzeummal, a Magyar Nemzeti Galériával és az Országos Széchényi Könyvtárral közösen. Március végétől mindegyik intézmény Mátyás király korához kapcsolódó tárlatot mutat be. A Galériában a Mátyás király öröksége – Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század) című tárlat március 28 – július 27. között lesz megtekinthető. A kiállítás a magyarországi késő reneszánsz kort a kora újkor kultúrájának egészében értelmezi. Ugyanitt március 23-áig lehet még megnézni a Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem című tárlatot, melynek különlegessége az a száz darabból álló kollekció, amelyet a szentpétervári Ermitázs kölcsönzött a kiállításra.

A szkíták kincsei
A képzőművészeti kiállításokon kívül érdekesnek ígérkezik a szkíták történelmét és kultúráját bemutató tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tervek szerint június végén, július elején nyíló kiállításon több ezer tárgy szerepel majd, köztük számtalan arany ékszer, szőnyeg és egy kiváló állapotban megmaradt múmia. A közönség megcsodálhatja az arzani hercegi sírból előkerült aranykincseket is, amelyekre német és orosz régészek bukkantak rá 2000 és 2003 között az orosz–mongol határvidéken. A németországi Elő- és Korai Történeti Múzeum, valamint a Német Régészeti Intézet (DAI) közös kiállítását eddig Berlinben, Münchenben és Hamburgban láthatta a közönség. Egzotikusnak ígérkezik a Néprajzi Múzeumban már most látható tárlat: az augusztus 3-áig megtekinthető Síppal, dobbal, didzseriduval... a világ népeinek hangszereiből nyújt válogatást.

Hírösszefoglaló


Nem ingyenes az állandó kiállítás
Idéntől jegyet kell váltani a magyarországi állami múzeumok állandó tárlataira, viszont egy két-háromhetes budapesti vakáció során akár több múzeumba is be lehet jutni ingyen, az intézmények „ajándéknapjain”. A Szépművészeti Múzeumban 1200 forintba kerül majd egy teljes árú jegy, és minden hónap harmadik szombatján ingyen mehetnek be a 26 évesnél fiatalabbak, valamint a 18 év alattiakat kísérők. Itt bármely időszaki kiállítás belépőjének megvásárlásával az állandó gyűjtemény is ingyenesen megtekinthető. Ugyanez a döntés született a Magyar Nemzeti Galériában is, ahol 800 forintba kerül a jegy az állandó kiállításra, és minden hónap harmadik vasárnapján látogathatóak ingyen a galéria állandó és időszakos kiállításai. Nagyjából ugyanekkora, 1000 forint körüli öszszegbe kerül a belépőjegy a többi múzeumba is. Magyarország állami ünnepein valamennyi intézmény ingyenesen megtekinthető, családok számára pedig havonta egyszer, az egyes intézmények által választott hétvégi napon szintén ingyenes a múzeumlátogatás.