Vízkereszt, a farsangi időszak kezdete – Jézus megkeresztelkedésére, a napkeleti bölcsek látogatására is emlékeznek január 6-án

Krónika 2019. január 05., 13:35 utolsó módosítás: 2019. január 05., 13:53

Az egyik legősibb keresztény ünnep vízkereszt, január 6-a, amelyen a háromkirályok látogatására, Jézus megkeresztelkedésére emlékeznek. Számos szokás kapcsolódik az ünnephez: a szenteltvízzel kapcsolatos hagyományok és a vízbe merülés rituáléja, valamint ekkor kezdődik a farsangi időszak.

A víz gyógyereje. A néphiedelem szerint betegségek, rontás ellen is véd a vízkereszti fürdés Fotó: Boda L. Gergely

Január 6-a vízkereszt (epifánia, Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenése), ami az egyik legősibb keresztény ünnep. Háromkirályok ünnepének is nevezik, ugyanakkor Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban, valamint Jézus első csodatételét, a víz borrá változtatását a kánai menyegzőn. Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.

A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.

Szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak.

A néphagyomány szerint szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. A bölcsőre is szenteltvizet hintettek, a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, és vésik fel ma is sok helyen: G + M + B.

A 16. századtól kezdve a csillag­ének éneklése vált az ünnep részévé. A csillagozás vagy háromkirályjárás a napkeleti bölcsek látogatását idézte meg; a három alakot csak gyerekek személyesíthették meg, legfőbb kelléke pedig a csillag volt, amely a három királynak mutatta az utat Betlehembe.

Az ortodox hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobnak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugranak érte.

A dátumhoz számos más szokás kapcsolódik: miután a karácsonyi ünnepkör vízkereszt napjával zárul, ezen a napon szokás például leszedni a szeretet ünnepének szimbólumát, a karácsonyfát.

Ekkor veszi kezdetét a mulatságokkal, bálokkal, lakodalmakkal teli időszak: a farsangi szezon is. Vízkereszt napján szokás jósolni is; azt tartják,

ha január 6-án esik, akkor hosszú lesz a tél, ha hideg van, akkor viszont gyorsan megérkezik a tavasz.

A nagy lakomákkal annak idején a természetet akarták hasonló bőségre ösztönözni. Az egyház évszázadokig üldözte a farsangi pogány szokásokat, ám később mégis átengedte az időszakot a vidámságnak és a szórakozásnak.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat