A katalán–spanyol festőművész a szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot
Fotó: facebook.com/Salvador Dalí
A 20. század első évtizedeinek lenyűgöző és szürreálisan álomszerű képeit idézi fel a Bibliai témák című tárlat, amely kedden nyílik Nagyváradon. A kiállítás olyan világhírű művészek alkotásait sorakoztatja fel, mint Salvador Dalí, Marc Chagall és Giorgio de Chirico.
2018. október 23., 14:512018. október 23., 14:51
Salvador Dalí, Marc Chagall és Giorgio de Chirico 96 bibliai témájú művét állítják ki a nagyváradi vármúzeumban: a különleges tárlat, amelyet korábban Lengyelországban, Lettországban és Litvániában láthatott a közönség, keddtől 2019. január 30-ig „állomásozik” a nagyváradi vármúzeumban – közölte az intézmény.
A kiállításon lehetőség nyílik arra, hogy korunk legnagyobb művészeinek, a litográfia és más grafikai, valamint térplasztikai megoldás felhasználásával készült alkotásait vehessük szemügyre. A tárlat anyagát képező, világhírű művészek által készített alkotások különböző módokon hatnak a modern művészet fejlődési folyamataira, az így megvilágított keresztény-vallásos forrásokhoz tartozó témák az egész emberiséget foglalkoztatják. A kiállítandó 91 alkotás 7 tematikus részre tagolódik. Látható lesz többek közt Salvador Dalí (1904 – 1989) Paternostere is.
A katalán–spanyol festőművész a modern művészet sajátos személyisége volt, a szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot. „Dalí tagadhatatlan tehetsége féktelenül lobogott, itt viszont a keresztény hagyomány tűzhelyében izzik. A Paternoster olyan, vallásos jeneteket és egyéb szimbólumokat bemutató gyűjtemény, amelyek jelentősek voltak Dalí számára, többször megjelentek munkáiban”
– olvasható a múzeum közleményében. Szintén látható lesz Marc Chagall orosz–zsidó származású francia festőművésznek, a modern festészet egyik kiemelkedő alakjának (1887 –1985) 12 litográfiaból álló sorozata, az Izráel 12 törzse. A 12 törzs Jákob pátriárka (később az Izrael nevet kapta) 12 fiának a leszármazottaiból jött létre. A Szentírás szerint ők hozták létre Izrael népét, a Biblia szerint mindegyik törzsnek saját zászlaja és jelképe volt. Chagall litográfiái a művész életművének legfontosabb alkotásai közé tartoznak. Sok év munkája jelenik meg ebben a litográfiákból álló sorozatban, amely tökéletesen ábrázolja Chagall szenvedélyét a vallási narratíva iránt.
Az ablakokat lebegő állatfigurák, halak, virágok és számos zsidó szimbólum népesíti be. A kiállításon Giorgio De Chirico (1888 – 1978) olasz szürrealista festőnek, a metafizikus festészet megalapítójának metszetei is láthatóak, János Jelenések címmel. „De Chiricónak megvan a bátorsága, hogy János látomásaira egy olyan gyermek szemeivel nézzen, aki teljes mértékben megbízik az Apa és Fia jóságában, a betlehemi éjszaka szelídségében. A János Jelenések szörnyekkel és sárkányokkal teli fantasztikus világ. De Chirico olyan képekkel jeleníti meg, amelyek tisztasága és teljessége közel áll egy gyerek látásmódjához: homályosak, egyszerűek, de ugyanakkor bonyolultak” – írják a múzeum munkatársai.
A kiállítást Sorina Jecza, a temesvári Triade alapítvány elnöke, galériatulajdonos és Ramona Novikov művészeti kritikus nyitja meg kedden 5 órakor a vármúzeum 1. emeletén.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
szóljon hozzá!