
A katalán–spanyol festőművész a szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot
Fotó: facebook.com/Salvador Dalí
A 20. század első évtizedeinek lenyűgöző és szürreálisan álomszerű képeit idézi fel a Bibliai témák című tárlat, amely kedden nyílik Nagyváradon. A kiállítás olyan világhírű művészek alkotásait sorakoztatja fel, mint Salvador Dalí, Marc Chagall és Giorgio de Chirico.
2018. október 23., 14:512018. október 23., 14:51
Salvador Dalí, Marc Chagall és Giorgio de Chirico 96 bibliai témájú művét állítják ki a nagyváradi vármúzeumban: a különleges tárlat, amelyet korábban Lengyelországban, Lettországban és Litvániában láthatott a közönség, keddtől 2019. január 30-ig „állomásozik” a nagyváradi vármúzeumban – közölte az intézmény.
A kiállításon lehetőség nyílik arra, hogy korunk legnagyobb művészeinek, a litográfia és más grafikai, valamint térplasztikai megoldás felhasználásával készült alkotásait vehessük szemügyre. A tárlat anyagát képező, világhírű művészek által készített alkotások különböző módokon hatnak a modern művészet fejlődési folyamataira, az így megvilágított keresztény-vallásos forrásokhoz tartozó témák az egész emberiséget foglalkoztatják. A kiállítandó 91 alkotás 7 tematikus részre tagolódik. Látható lesz többek közt Salvador Dalí (1904 – 1989) Paternostere is.
A katalán–spanyol festőművész a modern művészet sajátos személyisége volt, a szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot. „Dalí tagadhatatlan tehetsége féktelenül lobogott, itt viszont a keresztény hagyomány tűzhelyében izzik. A Paternoster olyan, vallásos jeneteket és egyéb szimbólumokat bemutató gyűjtemény, amelyek jelentősek voltak Dalí számára, többször megjelentek munkáiban”
– olvasható a múzeum közleményében. Szintén látható lesz Marc Chagall orosz–zsidó származású francia festőművésznek, a modern festészet egyik kiemelkedő alakjának (1887 –1985) 12 litográfiaból álló sorozata, az Izráel 12 törzse. A 12 törzs Jákob pátriárka (később az Izrael nevet kapta) 12 fiának a leszármazottaiból jött létre. A Szentírás szerint ők hozták létre Izrael népét, a Biblia szerint mindegyik törzsnek saját zászlaja és jelképe volt. Chagall litográfiái a művész életművének legfontosabb alkotásai közé tartoznak. Sok év munkája jelenik meg ebben a litográfiákból álló sorozatban, amely tökéletesen ábrázolja Chagall szenvedélyét a vallási narratíva iránt.
Az ablakokat lebegő állatfigurák, halak, virágok és számos zsidó szimbólum népesíti be. A kiállításon Giorgio De Chirico (1888 – 1978) olasz szürrealista festőnek, a metafizikus festészet megalapítójának metszetei is láthatóak, János Jelenések címmel. „De Chiricónak megvan a bátorsága, hogy János látomásaira egy olyan gyermek szemeivel nézzen, aki teljes mértékben megbízik az Apa és Fia jóságában, a betlehemi éjszaka szelídségében. A János Jelenések szörnyekkel és sárkányokkal teli fantasztikus világ. De Chirico olyan képekkel jeleníti meg, amelyek tisztasága és teljessége közel áll egy gyerek látásmódjához: homályosak, egyszerűek, de ugyanakkor bonyolultak” – írják a múzeum munkatársai.
A kiállítást Sorina Jecza, a temesvári Triade alapítvány elnöke, galériatulajdonos és Ramona Novikov művészeti kritikus nyitja meg kedden 5 órakor a vármúzeum 1. emeletén.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!