
Nemcsak a szalontaiak, hanem a szülőfüldjükhöz ragaszkodó emberek számára is közöl mondanivalót a kiadvány
Fotó: képernyőmentés
JEGYZET – Huszadik alkalommal fogadja saját szerkesztésű Nagyszalonta Kalendáriummal az új évet, jelen esetben a 2023-as esztendőt Tódor Albert, a hajdúváros volt polgármestere és mai napig egyik legelkötelezettebb közösségi egyénisége.
2023. január 04., 21:442023. január 04., 21:44
2023. január 04., 21:472023. január 04., 21:47
Az idei kiadvány előszavában megható gondolatot közöl, amit meggyőződésem szerint nem csupán a szalontaiak, de a szülőföldjükhöz bárhol ragaszkodók meg fogják jegyezni:
„Nagyszalonta bennünket összetart. Minket nemcsak az anyanyelvünk, nem a jelszavak és nem mivoltunknak üres definíciója kapcsol össze, hanem a nemzedékeink öntudata és hagyományai.
A minden kalendáriumot nyitó eljövendő esztendő hónapjait nem csupán dátumokkal és névnapokkal mutatja be, hanem minden hónap lapján egy-egy Szalontához valamiképpen kapcsolódó verssel is: időrendi sorrendben Demény Ottó, Magyari Barna, Arany János, Erdélyi József, Szabó Kiss Erzsébet, Zsikú János, T. A., Gábor Ferenc, Sinka István, Kulcsár Ferenc, majd ismét Gábor Ferenc és Szabolcska Mihály tollából.
de Tódor Albert elmélyült munkáját dicséri, hogy minden évben talál a két költőóriás írásai közt olyanokat is, amelyek eddig még nem szerepeltek az előző évek kalendáriumaiban, az idei kiadványban ilyenek például a Kikkel levelezett Arany János? című írás, melyben szerepel egy megható Illyés Gyula-mondat is: „Nem lehet meghatottság nélkül fölpillantani ezekből a levelekből, a két lélek-óriás hancúrozásából.”
Továbbá Arany János diákládájából „bukkant elő” a hír, hogy 2004 óta létezik Arany János-csillag is, a felfedezés és elkeresztelés a budapesti Sárneczky Krisztián amatőr csillagásznak köszönhető. Petőfitől is szerepel a kiadványban egynéhány, tudtommal eddig nem közölt írás, például március 15-ének leírása Petőfi naplójából, de olyan személyes vonatkozású írások is érdekesek, mint például Petőfi lánykérései, vagy hogy hányszor láthatta a fiát.
például a szív és az agy titkos paktumával, a kenyérrel, nyugtalansággal, a pásztor- és juhászkutyák hűségével, az időszámítás és a naptár történetével, húsvéti jelképekkel és szokásokkal, a 120 éves baptista imaházzal, Bocskai koronájával, a Fekete Sereggel, a turulmondával, időskori problémákkal, a konyhai és a kerti házi praktikákkal foglalkozó írások, továbbá az időjárással kapcsolatos szólások, gondolatok és intelmek. És még sorolhatnám a családi élettel kapcsolatos és egyéb írásokat, de a lényeg, hogy idén is arra törekedett a szerkesztő, hogy ne legyen olyan olvasó, aki elégedetlenül csukja be a kalendáriumot, kissé dühösen mondva, hogy nem talált semmi olyat, ami őt érdekelné. Meggyőződésem, hogy mint eddig minden évben, most is a legkülönbözőbb korosztályok fogják megelégedetten olvasgatni a Nagyszalonta Kalendárium 2023-as kiadását.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!