
Nemcsak a szalontaiak, hanem a szülőfüldjükhöz ragaszkodó emberek számára is közöl mondanivalót a kiadvány
Fotó: képernyőmentés
JEGYZET – Huszadik alkalommal fogadja saját szerkesztésű Nagyszalonta Kalendáriummal az új évet, jelen esetben a 2023-as esztendőt Tódor Albert, a hajdúváros volt polgármestere és mai napig egyik legelkötelezettebb közösségi egyénisége.
2023. január 04., 21:442023. január 04., 21:44
2023. január 04., 21:472023. január 04., 21:47
Az idei kiadvány előszavában megható gondolatot közöl, amit meggyőződésem szerint nem csupán a szalontaiak, de a szülőföldjükhöz bárhol ragaszkodók meg fogják jegyezni:
„Nagyszalonta bennünket összetart. Minket nemcsak az anyanyelvünk, nem a jelszavak és nem mivoltunknak üres definíciója kapcsol össze, hanem a nemzedékeink öntudata és hagyományai.
A minden kalendáriumot nyitó eljövendő esztendő hónapjait nem csupán dátumokkal és névnapokkal mutatja be, hanem minden hónap lapján egy-egy Szalontához valamiképpen kapcsolódó verssel is: időrendi sorrendben Demény Ottó, Magyari Barna, Arany János, Erdélyi József, Szabó Kiss Erzsébet, Zsikú János, T. A., Gábor Ferenc, Sinka István, Kulcsár Ferenc, majd ismét Gábor Ferenc és Szabolcska Mihály tollából.
de Tódor Albert elmélyült munkáját dicséri, hogy minden évben talál a két költőóriás írásai közt olyanokat is, amelyek eddig még nem szerepeltek az előző évek kalendáriumaiban, az idei kiadványban ilyenek például a Kikkel levelezett Arany János? című írás, melyben szerepel egy megható Illyés Gyula-mondat is: „Nem lehet meghatottság nélkül fölpillantani ezekből a levelekből, a két lélek-óriás hancúrozásából.”
Továbbá Arany János diákládájából „bukkant elő” a hír, hogy 2004 óta létezik Arany János-csillag is, a felfedezés és elkeresztelés a budapesti Sárneczky Krisztián amatőr csillagásznak köszönhető. Petőfitől is szerepel a kiadványban egynéhány, tudtommal eddig nem közölt írás, például március 15-ének leírása Petőfi naplójából, de olyan személyes vonatkozású írások is érdekesek, mint például Petőfi lánykérései, vagy hogy hányszor láthatta a fiát.
például a szív és az agy titkos paktumával, a kenyérrel, nyugtalansággal, a pásztor- és juhászkutyák hűségével, az időszámítás és a naptár történetével, húsvéti jelképekkel és szokásokkal, a 120 éves baptista imaházzal, Bocskai koronájával, a Fekete Sereggel, a turulmondával, időskori problémákkal, a konyhai és a kerti házi praktikákkal foglalkozó írások, továbbá az időjárással kapcsolatos szólások, gondolatok és intelmek. És még sorolhatnám a családi élettel kapcsolatos és egyéb írásokat, de a lényeg, hogy idén is arra törekedett a szerkesztő, hogy ne legyen olyan olvasó, aki elégedetlenül csukja be a kalendáriumot, kissé dühösen mondva, hogy nem talált semmi olyat, ami őt érdekelné. Meggyőződésem, hogy mint eddig minden évben, most is a legkülönbözőbb korosztályok fogják megelégedetten olvasgatni a Nagyszalonta Kalendárium 2023-as kiadását.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!