
A Darvas-ház Várad egyik legértékesebb szecessziós építészeti kincse, 1909 és 1912 között építették a Vágó testvérek
Fotó: Balogh Levente
A szecessziós művészet nemzetközi napja, június 10. alkalmából Nagyváradon és Marosvásárhelyen is rendezvényeket szerveznek a 19–20. század fordulóján született művészeti irányzat jegyében. Az art nouveau (új művészet) szellemi irányzat, tulajdonképpen nem csupán művészeti törekvésként, hanem az ipari forradalom társadalmának intellektuális tükröződéseként tartják számon.
2022. június 09., 08:092022. június 09., 08:09
Nagyváradon, ahol a szecessziónak számos szép emléke található, négynapos rendezvénysorozatot tartanak június 9. és 12. között – olvasható a városháza közleményében. A programban vezetett séták, filmvetítések, kiállítások szerepelnek. A Körös-parti város amúgy az egyetlen romániai város, mely tagja a brüsszeli székhelyű Art Nouveau Networknak, a gazdag szecessziós örökséggel rendelkező városok európai hálózatának.
Olyan városok lehetnek tagjai a szervezetnek, melyekben jelentős számú és értékű, szecessziós stílusban emelt épület van: Nagyvárad mindenképpen megfelel ennek a kritériumnak. A polgármesteri hivatal főépítészeti osztálya és további nyolc európai partner uniós támogatást nyert a szecessziós kulturális örökség népszerűsítésére a 2020–2022 időszakban. Ebből a több mint 1,8 millió eurós forrásból fogják megrendezni a nagyváradi ünnepséget is – közölte Adriana Lipoveanu, a főépítészeti osztály igazgatóhelyettese.
A Váradon született Vágó László és József építészek a magyar szecesszió legismertebb képviselői voltak, számos bérház mellett ők tervezték a budapesti Nemzeti Szalont, a Gutenberg-házat, a Feld-féle Városligeti Színkört, az Árkád-bazárt is.
A rendezvénysorozat keretében a Nagyváradi Egyetemen az intézmény építészet szakos hallgatói mutatják be a Vágó testvérek innovatív építőművészetét. A városközpontban tizenöt reklámpannó lesz látható, ezek a múlt század fordulójának hangulatát, reklámjait, nyomdászati látványvilágát idézik meg.
Tartanak román és magyar nyelvű idegenvezetést is, végig lehet majd járni a pannókon jelzett útvonalat.
További részletek a programról a nagyváradi Art Nouveau Napok Facebook-oldalán találhatóak.
A séta a palota előcsarnokából indul, ahol többek között Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai, Ortner Ferenc és Gábor Nándor monogramját tekinthetik meg az érdeklődők – írta közleményében a Maros Megyei Múzeum. Ezt követően Falus Eleknek, a magyar könyvillusztrátorok egyik jeles képviselőjének díszítőfestését és munkásságát ismertetik. A séta felvezet a Tükörterembe, ahol bemutatják a Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor rajzai alapján készült ólomüveg ablakok feliratait és díszítőelemeit. A tárlatot magyar nyelven Oniga Erika vezeti.
A fiatalok megismerik a Kultúrpalota monogramjainak szecessziós betűit, megtanulják felismerni ezt a stílust, és rajzolással, kézírással, lenyomat alapján készített kollázsokkal vagy a stílus jegyében szabadon készíthetnek borítókat, illusztrációkat, plakátokat a palota múzeumpedagógusainak útmutatásai alapján. A gyerekeknek magyarul Farkas Noémi, románul pedig Eliodor Moldovan tart műhelyfoglalkozást.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!