A Darvas-ház Várad egyik legértékesebb szecessziós építészeti kincse, 1909 és 1912 között építették a Vágó testvérek
Fotó: Balogh Levente
A szecessziós művészet nemzetközi napja, június 10. alkalmából Nagyváradon és Marosvásárhelyen is rendezvényeket szerveznek a 19–20. század fordulóján született művészeti irányzat jegyében. Az art nouveau (új művészet) szellemi irányzat, tulajdonképpen nem csupán művészeti törekvésként, hanem az ipari forradalom társadalmának intellektuális tükröződéseként tartják számon.
2022. június 09., 08:092022. június 09., 08:09
Nagyváradon, ahol a szecessziónak számos szép emléke található, négynapos rendezvénysorozatot tartanak június 9. és 12. között – olvasható a városháza közleményében. A programban vezetett séták, filmvetítések, kiállítások szerepelnek. A Körös-parti város amúgy az egyetlen romániai város, mely tagja a brüsszeli székhelyű Art Nouveau Networknak, a gazdag szecessziós örökséggel rendelkező városok európai hálózatának.
Olyan városok lehetnek tagjai a szervezetnek, melyekben jelentős számú és értékű, szecessziós stílusban emelt épület van: Nagyvárad mindenképpen megfelel ennek a kritériumnak. A polgármesteri hivatal főépítészeti osztálya és további nyolc európai partner uniós támogatást nyert a szecessziós kulturális örökség népszerűsítésére a 2020–2022 időszakban. Ebből a több mint 1,8 millió eurós forrásból fogják megrendezni a nagyváradi ünnepséget is – közölte Adriana Lipoveanu, a főépítészeti osztály igazgatóhelyettese.
A Váradon született Vágó László és József építészek a magyar szecesszió legismertebb képviselői voltak, számos bérház mellett ők tervezték a budapesti Nemzeti Szalont, a Gutenberg-házat, a Feld-féle Városligeti Színkört, az Árkád-bazárt is.
A rendezvénysorozat keretében a Nagyváradi Egyetemen az intézmény építészet szakos hallgatói mutatják be a Vágó testvérek innovatív építőművészetét. A városközpontban tizenöt reklámpannó lesz látható, ezek a múlt század fordulójának hangulatát, reklámjait, nyomdászati látványvilágát idézik meg.
Tartanak román és magyar nyelvű idegenvezetést is, végig lehet majd járni a pannókon jelzett útvonalat.
További részletek a programról a nagyváradi Art Nouveau Napok Facebook-oldalán találhatóak.
A séta a palota előcsarnokából indul, ahol többek között Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai, Ortner Ferenc és Gábor Nándor monogramját tekinthetik meg az érdeklődők – írta közleményében a Maros Megyei Múzeum. Ezt követően Falus Eleknek, a magyar könyvillusztrátorok egyik jeles képviselőjének díszítőfestését és munkásságát ismertetik. A séta felvezet a Tükörterembe, ahol bemutatják a Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor rajzai alapján készült ólomüveg ablakok feliratait és díszítőelemeit. A tárlatot magyar nyelven Oniga Erika vezeti.
A fiatalok megismerik a Kultúrpalota monogramjainak szecessziós betűit, megtanulják felismerni ezt a stílust, és rajzolással, kézírással, lenyomat alapján készített kollázsokkal vagy a stílus jegyében szabadon készíthetnek borítókat, illusztrációkat, plakátokat a palota múzeumpedagógusainak útmutatásai alapján. A gyerekeknek magyarul Farkas Noémi, románul pedig Eliodor Moldovan tart műhelyfoglalkozást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!