
2012. április 12., 20:562012. április 12., 20:56
Egy-egy színművész a mellette ülő költő verseit olvasta fel, miközben a kávéház színpadán József Attila szellemét idézte meg Varga Balázs és Szotyori József, akik szintén a Szigligeti Társulat művészei. Mindannyian más-másféle környezetet alakítottak ki maguk körül, így a „tárlat” bebarangolása a versélmények mellett mindig szolgált valamilyen vizuális meglepetéssel is: Ababi Csilla szobabiciklit tekerve szavalta Kinde Annamária verseit, Pitz Melinda egy mécsesekkel körberakott kádban olvasgatta Lipcsei Márta írásait, Kardos M. Róbert pedig lábát egy söröshordón pihentetve ismertette a csocsóasztal másik oldalán sörözgető Zudor János jópofa, játékos rigmusait.
Párosuk az egyik legnépszerűbbnek bizonyult: Zudort régóta nem látta a váradi versbarát közönség, így sokan már annak is örültek, hogy a költő megjelent a rendezvényen, azok a fiatalok pedig, akik talán nem is tudták, ki ő, nagyszerűen szórakoztak a sokszor nevettető verseken és a furcsa pároson. Jó hangulatban telt Gittai István gyakran pajzán verseinek felolvasása is, Csatlós Lóránt színművész előadása mellett maga a költő is meg-meglepődött egy-egy rég nem olvasott verse hallatán. Goron Sándor néha át is vette Kocsis Gyula színművész szerepét, és a kopott, régi tömbházlakásra hasonlító kisszobában maga is felolvasta néhány versét.
Szűcs László verseit Pál Hunor egyszerűen, egy kávézóasztal mellett ülve olvasgatta, a hallgatóság meg köréjük gyűlt, mintha egy baráti társaság találkáján lettek volna. Újra és újra döbbenetes élmény volt Molnár Zsolt verseit hallgatni – a sérült, kerekes székes fiatalember sorainak mélysége hosszú ideig maradásra késztette a hallgatóságot, és Hunyadi István sem egyszerűen felolvasta a verseket: engedte, hogy ő maga is a hatásuk alá kerüljön.
A nagyváradi csak az egyike volt a több száz költészetnapi felolvasásnak, előadásnak, kiállításnak. Az Erdélyi Magyar Televízió műsorán félóránként egy-egy kortárs erdélyi költő verse hangzott el színis diákok előadásában, de magazinműsorral is jelentkezett a csatorna, amelyben Egyed Emese költő, irodalomtörténész, Farkas Ernő magyartanár, Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora és Kovács András Ferenc, Kossuth-díjas költő beszélgetett József Attiláról, a fiatalok olvasási szokásairól és a kultúra mai helyzetéről. Az RTV Erdélyi Figyelő című műsorának munkatársai szervezésében a versek is vetélkedtek – amelyen kolozsvári színművészek előadásában elhangzott 11 kortárs erdélyi költő versére lehetett szavazni – Kányádi Sándor A bujdosni se tudó szegénylegény című verse lett az első helyezett. Kányádi versét Vindis Andrea adta elő.
A számos magyarországi és erdélyi helyszínen kívül Moszkvában is megünnepelték a magyar költészet napját, ahol egy teljes hetet szentelnek a magyar irodalomnak. Az orosz állami idegen nyelvi könyvtár udvarán álló mellszobrot Szőcs Géza kulturális államtitkár és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke vezette küldöttség tagjai koszorúzták meg szerdán, majd Babus Antal irodalomtörténész tartott előadást József Attila költészetének szovjetunióbeli fogadtatásáról. A költészet napja alkalmából az orosz fővárosban Várótermemből rendezek hazát címmel Iancu Laura moldvai csángó származású költőnő és Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke alkotói estjét ugyancsak a moszkvai idegen nyelvi könyvtárban tartották.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.