Változatos rendezvényekkel ünnepelték a magyar verset

Egy-egy színművész a mellette ülő költő verseit olvasta fel, miközben a kávéház színpadán József Attila szellemét idézte meg Varga Balázs és Szotyori József, akik szintén a Szigligeti Társulat művészei. Mindannyian más-másféle környezetet alakítottak ki maguk körül, így a „tárlat” bebarangolása a versélmények mellett mindig szolgált valamilyen vizuális meglepetéssel is: Ababi Csilla szobabiciklit tekerve szavalta Kinde Annamária verseit, Pitz Melinda egy mécsesekkel körberakott kádban olvasgatta Lipcsei Márta írásait, Kardos M. Róbert pedig lábát egy söröshordón pihentetve ismertette a csocsóasztal másik oldalán sörözgető Zudor János jópofa, játékos rigmusait.

Párosuk az egyik legnépszerűbbnek bizonyult: Zudort régóta nem látta a váradi versbarát közönség, így sokan már annak is örültek, hogy a költő megjelent a rendezvényen, azok a fiatalok pedig, akik talán nem is tudták, ki ő, nagyszerűen szórakoztak a sokszor nevettető verseken és a furcsa pároson. Jó hangulatban telt Gittai István gyakran pajzán verseinek felolvasása is, Csatlós Lóránt színművész előadása mellett maga a költő is meg-meglepődött egy-egy rég nem olvasott verse hallatán. Goron Sándor néha át is vette Kocsis Gyula színművész szerepét, és a kopott, régi tömbházlakásra hasonlító kisszobában maga is felolvasta néhány versét.

Szűcs László verseit Pál Hunor egyszerűen, egy kávézóasztal mellett ülve olvasgatta, a hallgatóság meg köréjük gyűlt, mintha egy baráti társaság találkáján lettek volna. Újra és újra döbbenetes élmény volt Molnár Zsolt verseit hallgatni – a sérült, kerekes székes fiatalember sorainak mélysége hosszú ideig maradásra késztette a hallgatóságot, és Hunyadi István sem egyszerűen felolvasta a verseket: engedte, hogy ő maga is a hatásuk alá kerüljön.

A nagyváradi csak az egyike volt a több száz költészetnapi felolvasásnak, előadásnak, kiállításnak. Az Erdélyi Magyar Televízió műsorán félóránként egy-egy kortárs erdélyi költő verse hangzott el színis diákok előadásában, de magazinműsorral is jelentkezett a csatorna, amelyben Egyed Emese költő, irodalomtörténész, Farkas Ernő magyartanár, Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora és Kovács András Ferenc, Kossuth-díjas költő beszélgetett József Attiláról, a fiatalok olvasási szokásairól és a kultúra mai helyzetéről. Az RTV Erdélyi Figyelő című műsorának munkatársai szervezésében a versek is vetélkedtek – amelyen kolozsvári színművészek előadásában elhangzott 11 kortárs erdélyi költő versére lehetett szavazni – Kányádi Sándor A bujdosni se tudó szegénylegény című verse lett az első helyezett. Kányádi versét Vindis Andrea adta elő.

A számos magyarországi és erdélyi helyszínen kívül Moszkvában is megünnepelték a magyar költészet napját, ahol egy teljes hetet szentelnek a magyar irodalomnak. Az orosz állami idegen nyelvi könyvtár udvarán álló mellszobrot Szőcs Géza kulturális államtitkár és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke vezette küldöttség tagjai koszorúzták meg szerdán, majd Babus Antal irodalomtörténész tartott előadást József Attila költészetének szovjetunióbeli fogadtatásáról. A költészet napja alkalmából az orosz fővárosban Várótermemből rendezek hazát címmel Iancu Laura moldvai csángó származású költőnő és Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke alkotói estjét ugyancsak a moszkvai idegen nyelvi könyvtárban tartották.