Fotó: Veres Nándor
A csíksomlyói búcsú a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette – mondta szenátusi feszólalásában Novák Csaba Zoltán. Az ügyben az UNESCO-bizottság tagjaként írt kérdését válaszra sem méltatta a kulturális minisztérium.
2018. február 28., 16:262018. február 28., 16:26
2018. február 28., 16:342018. február 28., 16:34
„A márciuska UNESCO kulturális örökségévé válásakor nem mehetünk el szó nélkül Romániának a csíksomlyói búcsúval kapcsolatos mulasztása mellett. Öt év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO-listára, felfoghatatlan az a hozzáállás, amelyet azóta tapasztalunk kulturális örökségünkkel kapcsolatban. A csíksomlyói búcsú a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette" – fogalmazott szenátusi plénumi felszólalásában szerdán Novák Csaba Zoltán szenátor, a parlament UNESCO bizottságának alelnöke.
"Amikor Románia hivatalos képviselője azt az üzenetet fogalmazza meg egy nemzetközi fórumon, hogy nem ért egyet a saját országa felterjesztésével, akkor többről van szó, mint egyesek érzéseiről a magyar közösséggel szemben: ez a megnyilvánulás amellett, hogy az erdélyi magyarokkal szembeni tisztelet hiányáról tanúskodik, Románia nemzetközi megítélését is rontja" – mondta a szenátor.
A szenátus plénuma méltatta, hogy a márciuska bekerült az UNESCO kulturális örökségei közé. Ennek kapcsán
A Maros megyei törvényhozó beszédében külön kitért arra, hogy az Európa Tanács szakértői testülete által kiadott jelentésében is szerepel az, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését. „Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló legfrissebb jelentése is azt igazolja, sérült Románia nemzetközi imázsa a csíksomlyói búcsú kapcsán tanúsított állásfoglalása miatt.
A szenátor felhívta a figyelmet, hogy az UNESCO-bizottság tagjaként a témában hetekkel ezelőtt levélben fordult a kulturális minisztérium illetékeseihez, hogy indokolják meg a csíksomlyói búcsú felterjesztésének elakasztását, amelyre azóta sem kapott választ. „Követendőnek tartjuk Románia annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy az UNESCO kulturális örökségei közé iktassák a márciuskát. E hagyomány a Balkán és Kelet-Európa több államában létezik, köztük Romániában is.
Kifejtette, a pünkösdi búcsú története a 15. század közepéig nyúlik vissza, az erdélyi zarándokokon kívül évről évre részt vesznek magyarországi, szlovákiai, ausztriai, németországi, sőt ausztráliai hívek is. "Egy adott etnikai és vallási közösség eseményéből az erdélyiek életének szerves részévé nőtte ki magát, ezért érthetetlen Románia diszkriminatív hozzáállása kulturális értékünkhöz" – mondta a szenátor.
Mint a Krónika beszámolt róla, ezen ellenben szerepelt a Románia által koordinált, Bulgáriával, a Moldovai Köztársasággal és Macedóniával közösen felterjesztett dosszié, melyben március elseje megünneplésének hagyományát (mărţişor) ajánlották a testület figyelmébe, és melyet az el is fogadott. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke akkor lapunknak úgy fogalmazott, évekbe telhet, míg a csíksomlyói búcsúnak a szellemi világörökségi listára való felvétele ismét napirendre kerülhet az UNESCO illetékes bizottsági ülésén.
Nem került napirendre a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felvétele a bizottság múlt héten, Dél-Korában tartott ülésén. A testület ellenben a szellemi világörökség részévé nyilvánította március elseje megünneplését (mărțișor), melyet Romá
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!