Fotó: Veres Nándor
A csíksomlyói búcsú a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette – mondta szenátusi feszólalásában Novák Csaba Zoltán. Az ügyben az UNESCO-bizottság tagjaként írt kérdését válaszra sem méltatta a kulturális minisztérium.
2018. február 28., 16:262018. február 28., 16:26
2018. február 28., 16:342018. február 28., 16:34
„A márciuska UNESCO kulturális örökségévé válásakor nem mehetünk el szó nélkül Romániának a csíksomlyói búcsúval kapcsolatos mulasztása mellett. Öt év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO-listára, felfoghatatlan az a hozzáállás, amelyet azóta tapasztalunk kulturális örökségünkkel kapcsolatban. A csíksomlyói búcsú a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette" – fogalmazott szenátusi plénumi felszólalásában szerdán Novák Csaba Zoltán szenátor, a parlament UNESCO bizottságának alelnöke.
"Amikor Románia hivatalos képviselője azt az üzenetet fogalmazza meg egy nemzetközi fórumon, hogy nem ért egyet a saját országa felterjesztésével, akkor többről van szó, mint egyesek érzéseiről a magyar közösséggel szemben: ez a megnyilvánulás amellett, hogy az erdélyi magyarokkal szembeni tisztelet hiányáról tanúskodik, Románia nemzetközi megítélését is rontja" – mondta a szenátor.
A szenátus plénuma méltatta, hogy a márciuska bekerült az UNESCO kulturális örökségei közé. Ennek kapcsán
A Maros megyei törvényhozó beszédében külön kitért arra, hogy az Európa Tanács szakértői testülete által kiadott jelentésében is szerepel az, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését. „Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló legfrissebb jelentése is azt igazolja, sérült Románia nemzetközi imázsa a csíksomlyói búcsú kapcsán tanúsított állásfoglalása miatt.
A szenátor felhívta a figyelmet, hogy az UNESCO-bizottság tagjaként a témában hetekkel ezelőtt levélben fordult a kulturális minisztérium illetékeseihez, hogy indokolják meg a csíksomlyói búcsú felterjesztésének elakasztását, amelyre azóta sem kapott választ. „Követendőnek tartjuk Románia annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy az UNESCO kulturális örökségei közé iktassák a márciuskát. E hagyomány a Balkán és Kelet-Európa több államában létezik, köztük Romániában is.
Kifejtette, a pünkösdi búcsú története a 15. század közepéig nyúlik vissza, az erdélyi zarándokokon kívül évről évre részt vesznek magyarországi, szlovákiai, ausztriai, németországi, sőt ausztráliai hívek is. "Egy adott etnikai és vallási közösség eseményéből az erdélyiek életének szerves részévé nőtte ki magát, ezért érthetetlen Románia diszkriminatív hozzáállása kulturális értékünkhöz" – mondta a szenátor.
Mint a Krónika beszámolt róla, ezen ellenben szerepelt a Románia által koordinált, Bulgáriával, a Moldovai Köztársasággal és Macedóniával közösen felterjesztett dosszié, melyben március elseje megünneplésének hagyományát (mărţişor) ajánlották a testület figyelmébe, és melyet az el is fogadott. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke akkor lapunknak úgy fogalmazott, évekbe telhet, míg a csíksomlyói búcsúnak a szellemi világörökségi listára való felvétele ismét napirendre kerülhet az UNESCO illetékes bizottsági ülésén.
Nem került napirendre a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felvétele a bizottság múlt héten, Dél-Korában tartott ülésén. A testület ellenben a szellemi világörökség részévé nyilvánította március elseje megünneplését (mărțișor), melyet Romá
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!