2011. november 02., 08:422011. november 02., 08:42
Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztője visszaemlékezett, hogy Bálint Tamás a Korunk 2003-as diákpályázatára háborús levelekkel jelentkezett, a dédnagyapja frontról hazaküldött leveleit írta meg.
A 2007-es első kötet, A pap leánya, birtokostul verseiben még mindig a szerepjáték volt a leglényegesebb, Villon modorában, lovagkori versformákban írt darabok is szerepeltek benne. „A Visszaút a fekete folyón című második kötetben már közeledünk a jelenhez, egy közgazdaságot tanult ember problémái bukkannak itt fel. Az első kötet stilizáltságához egyfajta vállalati metafórarendszer és a pénz fogalmának markáns jelenléte társul ezekben a versekben, csakúgy mint a zsoldos alakja, aki nem az ideákért harcol, megfizetik a csatákért. A kiutat, a visszautat keresi a szerző” – mutatott rá Balázs Imre József.
Hozzátette: az irodalomban fehér foltnak számít ez a terület, talán Ármos Lóránd Apám a holdig, vagy Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című könyveit lehetne előzménynek tekinteni, utóbbi travesztiaszerű regiszterben mutatja be ugyanezt, a könyvelés, az akták a versszöveg analógiái.
A készülő verses regényből az első részt hozta magával Bálint Tamás, mint mondta, egyfajta tesztnek szánja a felolvasást, kíváncsi rá, hogyan fogadja a közönség az ilyenfajta szöveget. A felolvasott első részből kiderült, hogy teljesen mai a történet: egy férfi és egy nő internetes megismerkedéséről van szó, a közönség nagy részének tetszett, amit hallott.
Az idei évadtól egyébként Potozky László helyett Vass Ákos költő a kör elnöke, Vass a hétfői ülésen jelentette be, hogy lapunk munkatársa, Varga László Edgár látja el az alelnöki teendőket, a jegyző pedig Fodor Enikő Katalin lett. n KrónikaBálint Tamás verses regénye a Bretter Körön
Utazás a jelenbe
Bálint Tamás költő volt a kolozsvári Bretter György irodalmi kör hétfő esti meghívottja, aki az idén megjelent második verseskötetéből és egy készülő verses regényéből olvasott fel. Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztője visszaemlékezett, hogy Bálint Tamás a Korunk 2003-as diákpályázatára háborús levelekkel jelentkezett, a dédnagyapja frontról hazaküldött leveleit írta meg. A 2007-es első kötet, A pap leánya, birtokostul verseiben még mindig a szerepjáték volt a leglényegesebb, Villon modorában, lovagkori versformákban írt darabok is szerepeltek benne.
„A Visszaút a fekete folyón című második kötetben már közeledünk a jelenhez, egy közgazdaságot tanult ember problémái bukkannak itt fel. Az első kötet stilizáltságához egyfajta vállalati metafórarendszer és a pénz fogalmának markáns jelenléte társul ezekben a versekben, csakúgy mint a zsoldos alakja, aki nem az ideákért harcol, megfizetik a csatákért. A kiutat, a visszautat keresi a szerző” – mutatott rá Balázs Imre József. Hozzátette: az irodalomban fehér foltnak számít ez a terület, talán Ármos Lóránd Apám a holdig, vagy Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című könyveit lehetne előzménynek tekinteni, utóbbi travesztiaszerű regiszterben mutatja be ugyanezt, a könyvelés, az akták a versszöveg analógiái.
A készülő verses regényből az első részt hozta magával Bálint Tamás, mint mondta, egyfajta tesztnek szánja a felolvasást, kíváncsi rá, hogyan fogadja a közönség az ilyenfajta szöveget. A felolvasott első részből kiderült, hogy teljesen mai a történet: egy férfi és egy nő internetes megismerkedéséről van szó, a közönség nagy részének tetszett, amit hallott.
Az idei évadtól egyébként Potozky László helyett Vass Ákos költő a kör elnöke, Vass a hétfői ülésen jelentette be, hogy lapunk munkatársa, Varga László Edgár látja el az alelnöki teendőket, a jegyző pedig Fodor Enikő Katalin lett.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.