A bécsi könyvtár egyik legnagyobb kincse a 12. század vége felé készülhetett Dél-Németországban. Igazi középkori fakszimile, azaz az eredetire mindenben hasonlító másolat. Egyik tulajdonosa, Konrad Peutinger 16. századi német humanista után a Tabula Peutingeriana nevet kapta. A 11 összefűzött darabból álló, nyugat–kelet tájolású térkép ismeretlen eredetije valószínűleg az ókor alkonyán, az 5. század első felében készült. Az Ibériai-félszigettől Indiáig, illetve a brit szigetektől Észak-Afrikáig az akkor ismert világ minden szegletét ábrázolja mintegy 4 ezer településsel és a teljes birodalmi úthálózattal együtt. A települések felét a kutatók már azonosították.
A világtérkép középpontja, a korabeli világszemléletnek megfelelően, Róma. A fővárost trónon ülő koronás figura jelzi, apró hurkokkal tarkított vörös vonalak pedig az onnan kifutó főbb utakat. Ezek közül több ma is létezik, mint például a Rómából a mai Pisa felé vezető Via Aurelia. A hurkok közti távolság egynapi járóföldnek felel meg. A jelzés mellett kis ábra mutatja, hogy milyen típusú pihenőhelyre – például fogadóra vagy fürdőre – számíthattak a futárok vagy birodalmi tisztviselők, akik az eredeti példányt használták. A mindössze 34 centiméter széles pergamenlapokra rajzolt térkép kissé aránytalan, elnyújtva ábrázol mindent. A Földközi-tenger például egy vékony csík, mintha csak egy folyó lenne.
Az UNESCO-listán 158 archív dokumentum szerepel, köztük Mátyás király könyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának fennmaradt kötetei, Magyarország első nyomtatott térképe, az 1528-ban Ingolstadtban készült Tabula Hungariae és Beethoven IX. szimfóniája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok