2010. október 26., 09:272010. október 26., 09:27
Selmeczi György, a darab rendezője úgy nyilatkozott: az is a darab megrendezése mellett szólt, hogy a hun hagyományok a magyar köztudatban még mindig élnek, ugyanakkor ezzel az előadással olyan sorozatot indítanak, amely feleleveníti az opera múltját.
Hozzáfűzte, a csütörtöki bemutató kísérleti előadás, amely opera-előadáshoz képest szerény költségvetésű. „Nem a mártír szerepét akarjuk játszani, inkább arra kerestük a választ, hogy milyen művészi kifejezése lehet a ténynek, hogy válság van” – magyarázta Selmeczi György. A sajtótájékoztatóra az opera vezetősége meghívta Albert Annamáriát, aki az 1973-as előadásban Odabella szerepét játszotta.
A nyugalmazott operaénekes elmondta, a 37 évvel ezelőtti előadásokon szinte mindig telt ház volt. „Technikailag és zeneileg is olyan mű, amely megérdemli, hogy az opera műsorra tűzze” – mondta a darabról Albert Annamária. A zeneszerző az Attilában (1845–46) szabadon kezeli a történelmet, az igazi Attila ugyanis nem lett gyilkosság áldozata.
| Két mellszobrot is avatnak Bretán Miklósnak ezen a héten Kolozsváron. Az egykori operaénekes, rendező, zeneszerzőről mintázott egyik alkotást a Kolozsvári Román Operában leplezik le szerdán, amelyen a Nicolae Bretan név olvasható, csütörtökön pedig a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában avatják fel a művész Ana Rus által készített mellszobrát, amelyen a Bretán Miklós név áll. A magát erdélyiként meghatározó Bretán 1887-ben született Naszódon. Magyar és német gyökerekkel rendelkezett, és a kolozsvári magyar, később a román operánál dolgozott. Egy ideig Magyarországon is élt. |
Az Attilánál a dallamok sokkal kifejezőbbek és nagyságrendekkel jobban szerkesztettek, mint bármelyik korábbi művében: itt jelennek meg először azok a finoman ívelő kantilénák, amelyek Verdi második alkotói korszakának műveit híressé tették. Ugyanakkor egyre nagyobb súlyt helyezett a sokszínű zenekarkezelésre, a zenekari hanghatások atmoszférateremtő lehetőségeire.
Jelen szereposztásban Odabella szerepét Kele Brigitta alakítja, aki beszámolt: már május–június óta gyakorolja a szerepet. Attila szerepét Sándor Árpád alakítja, Ezio szerepében Naphegyi Bélát láthatja a közönség, Pataki Adorján játssza Forestót, Uldinót Bardon Tony, Leonét pedig Sziklavári Szilárd játssza. A háromfelvonásos operát csütörtökön 18.30-tól mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera.
Az előadást megelőzően, 17:30-kor az opera előcsarnokában leleplezik Bretán Miklós egykori kolozsvári operaénekes, rendező és zeneszerző mellszobrát. Ana Rus kolozsvári származású, jelenleg Bukarestben élő szobrászművész alkotását Bretán Judit, a művész lánya adományozta a Kolozsvári Magyar Operának. Közvetlenül a bemutató előtt, 18 órától pedig az opera művészei tartanak rövid koncertet: két oboán és egy angolkürtön Beethoven Variációk egy Mozart-témára című művét adják elő.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.