
Fotó: kab.ro
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlésén tagjaivá választott erdélyi kutatókat: Gábor Csilla irodalomtörténészt, Nagy László fizikust, Pál Judit történészt és Vincze Mária közgazdászt– közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság.
2019. május 08., 15:342019. május 08., 15:34
2019. május 08., 16:202019. május 08., 16:20
Gábor Csilla egyetemi tanár, a kora újkori magyar irodalom szakembere. Nemzetközi elismertségét angol nyelvű könyve jelzi. Laus et polemia című kötete (2015) a magyar irodalom spirituális vonulatának elmélyült elemzése. Állandó résztvevője a nemzetközi szakmai konferenciáknak, példás együttműködést folytat a hazai szakmai fórumokkal. A REFO 500 nemzetközi projekt koordinátora volt. 2016-ban a Kolozsvári Akadémiai Bizottság A Tudomány Erdélyi Mestere Díjjal tüntette ki.
Nagy László egyetemi tanár, elsődleges kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Kutatásaiban igen fontos eredményeket ért el több érdekes jelenség elméleti leírásában. Eredményeit az MTA 2004-ben Arany János-díjjal ismerte el. Több nemzetközi és román tudományos tanács, bizottság tagja. A BBTE-n oktatói és adminisztratív munkája egyaránt meghatározó.
Pál Judit egyetemi tanár, szakterülete Erdély 18–19. századi társadalom-, politika- és várostörténete, az interetnikus kapcsolatok múltja, különös tekintettel az örményekre. Szerzője hat és szerkesztője hét megjelent könyvnek. Munkái négy nyelven láttak napvilágot.
Vincze Mária egyetemi tanár, a közgazdaságtan doktora és a Babeș‒Bolyai Tudományegyetem professor emeritája. Szűkebb szakterülete az agrárgazdaságtan, az agrárpolitika és a vidékfejlesztés. Gazdag és jelentős tudományos publicisztikai tevékenysége szerencsésen ötvözi az empirikus, kvantitatív megalapozottságot az ágazatipolitika-alkotással.
Idén Arany János-életműdíjat kapott Pozsony Ferenc néprajzkutató, az MTA külső tagja, Arany János Fiatal Kutatói Díjat kapott Szász Levente közgazdász, a BBTE docense, dékánhelyettese és Arany János-érmet kapott Soós Anna matematikus, a BBTE docense, rektorhelyettese.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!