
Fotó: kab.ro
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlésén tagjaivá választott erdélyi kutatókat: Gábor Csilla irodalomtörténészt, Nagy László fizikust, Pál Judit történészt és Vincze Mária közgazdászt– közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság.
2019. május 08., 15:342019. május 08., 15:34
2019. május 08., 16:202019. május 08., 16:20
Gábor Csilla egyetemi tanár, a kora újkori magyar irodalom szakembere. Nemzetközi elismertségét angol nyelvű könyve jelzi. Laus et polemia című kötete (2015) a magyar irodalom spirituális vonulatának elmélyült elemzése. Állandó résztvevője a nemzetközi szakmai konferenciáknak, példás együttműködést folytat a hazai szakmai fórumokkal. A REFO 500 nemzetközi projekt koordinátora volt. 2016-ban a Kolozsvári Akadémiai Bizottság A Tudomány Erdélyi Mestere Díjjal tüntette ki.
Nagy László egyetemi tanár, elsődleges kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Kutatásaiban igen fontos eredményeket ért el több érdekes jelenség elméleti leírásában. Eredményeit az MTA 2004-ben Arany János-díjjal ismerte el. Több nemzetközi és román tudományos tanács, bizottság tagja. A BBTE-n oktatói és adminisztratív munkája egyaránt meghatározó.
Pál Judit egyetemi tanár, szakterülete Erdély 18–19. századi társadalom-, politika- és várostörténete, az interetnikus kapcsolatok múltja, különös tekintettel az örményekre. Szerzője hat és szerkesztője hét megjelent könyvnek. Munkái négy nyelven láttak napvilágot.
Vincze Mária egyetemi tanár, a közgazdaságtan doktora és a Babeș‒Bolyai Tudományegyetem professor emeritája. Szűkebb szakterülete az agrárgazdaságtan, az agrárpolitika és a vidékfejlesztés. Gazdag és jelentős tudományos publicisztikai tevékenysége szerencsésen ötvözi az empirikus, kvantitatív megalapozottságot az ágazatipolitika-alkotással.
Idén Arany János-életműdíjat kapott Pozsony Ferenc néprajzkutató, az MTA külső tagja, Arany János Fiatal Kutatói Díjat kapott Szász Levente közgazdász, a BBTE docense, dékánhelyettese és Arany János-érmet kapott Soós Anna matematikus, a BBTE docense, rektorhelyettese.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!