Számvetést készített a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ: Fórika Sebestyén igazgató úgy fogalmazott, tartalmas és eseményekben gazdag évet zárt az intézmény.
2017. január 04., 16:482017. január 04., 16:48
A korábban sikeres rendezvényeket megtartották, néhányat átalakítottak, újakkal bővítették a kínálatot, ugyanakkor a jövőre vonatkozóan is vannak módosító javaslataik. Fórika összegzésképpen elmondta, 2016-ban 76 napon tartottak a művelődési központ által szervezett rendezvényeket Gyergyószentmiklóson, több mint ötven fő rendezvénye volt a központnak, amely partner volt más események kivitelezésében is. Közel negyvenezer ember vett részt tavaly a kulturális jellegű programokon. A Fórika Sebestyén által vezetett intézmény munkaközössége hat személyből áll, őket az év során számos önkéntes, bedolgozó és társintézményi alkalmazott segítette.
Zene és hagyományőrzés
A gyergyói Dzsessz klub újdonságnak számít a központ kínálatában, a tavaly útjára indított projekt keretében két koncertre került sor, ugyanakkor a nagy hagyományú rendezvényeket is felsorolta az intézményvezető: „A városi farsangtemetésen évről évre egyre többen vesznek részt a gyermektáncházi eserményeken. A Klassz Tavasz zenei fesztivál is egyre közismertebbé válik, neves meghívottaink 2016-ban magasra tették a mércét.
A gyermeknap immár elképzelhetetlen a kézműves-foglalkozások, a Szirénázó szupercsapat, illetve az ügyességi vetélkedők, gyermeknapi versmondók találkozója nélkül. Nagy tömeget mozgatott meg a Nyári kulturális fesztivál, a Gyilkostói sokadalom, a Szent Miklós Napok, de kelendő volt a komolyzenei bérlet: a Virtuózok újfajta zenei élményt adtak a közönségnek” – mondta el a vezető. A rendezvények szervezésében számos intézmény, szervezet vállal partnerséget, ezek munkáját nélkülözhetetlennek nevezte Fórika Sebestyén, aki kiemelte a támogatók fontosságát is. A leglátogatottabb, a legtöbb turistát vonzó eseménynek a Gyilkostói sokadalom és a Nyári kulturális fesztivál bizonyult.
Kimozdulni a komfortzónából
A rendezvényeknek frissességet kölcsönöz a helyszínek változása is, véli az igazgató. Példaként a Nyári kulturális fesztivált említette, amelynek tavaly először lett egyik helyszíne a Szent Miklós-templom környéke. Az új helyszín jobban megmozgatja az embereket, a komfortzónából való kimozdítást szereti a közönség – tapasztalta az intézményvezető. Mint mondta, nem visszatetsző, ha templomban tartanak dzsesszkoncertet: a zsinagóga is vonzó helyszínnek számít. Ennek ellenére azt is tudják a művelődési központosok, hogy nem minden helyszín szerencsés választás.
A tavalyi városnapokon a Márton Áron utcában szervezett koncert, illetve a főtéri fényjáték megoldásával sokan voltak elégedetlenek. Ennek kapcsán az igazgató megjegyezte, nem a városvezetésen múlt, hogy nem a főtéren tartottak minden eseményt. Fórika Sebestyén abban reménykedik, hogy a következő esztendőkben sikerül kivitelezni azt az elképzelést, hogy a városközpont újra visszanyerje az egykori piactérhez hasonló, ám modern jellegét, és hogy állandó rendezvények helyszíne lehessen a jelenlegi park.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!