2007. május 15., 00:002007. május 15., 00:00
A Csíki Játékszín átalakult a május 14–20. között zajló fesztiválra: az előcsarnokot úgy rendezték be, hogy a filmvetítések között beszélgetni lehessen az alkotásokról, a mozgókép művészetéről. A vetítések már délelőtt megkezdődtek, délután öt óráig hét filmet vetítettek le. Az első egy 85 perces portréfilm volt, Rabod lettem délvidék címmel, ifj. Apczi Jenő rendezésében. Történelmi dokumentumfilm kategóriában három filmet láthattak a nézők, Szabadságunk szobra, Valahol a Nép Házában és Elszakítva címmel. Ezenkívül műsoron szerepelt egy kísérleti film (Kérjük, kapcsolják ki mobiltelefonjaikat), egy ismeretterjesztő alkotás (A csodarabbik nyomában) és az Akartam volna mutatni című, Gábor Marianne festőművészről készült szuggesztív erejű filmdokumentum.
A Csíki Játékszín előterében azonban inkább csak délutánra alakult ki igazi fesztiválhangulat, hiszen hivatalosan 18 órakor, St. Martin koncertjével nyílt meg a filmhét. Az ismert magyarországi szaxofonművész zenéjére videoképeket is vetítettek. A koncert különben a fesztivál egyetlen olyan eseménye volt, amelyre belépti díjat kértek a szervezők, a többi rendezvény ingyenes lesz. Farkas György, a fesztivál igazgatója a Krónikának elmondta, szükség van szélesebb körben is a dokumentumfilmek népszerűsítésére. Ezeknek a filmeknek nincs akkora közönségsikerük, ebben talán az is közrejátszik, hogy az alkotások nagyrészt még mindig komorabb hangvételűek. „A vetítésre kerülő dokumentumfilmek révén sok minden megmutatkozik mindennapi életünkről, és kiderül az is, hogy a múltat még most sem sikerült teljesen feldolgoznunk” – jelentette ki Farkas György a mezőny filmjeiről, amelyek közt nagyon sok történelmi témájú alkotás szerepel. Az igazgató közölte, hogy az előzsűrinek majdnem kétszáz beérkezett alkotás közül kellett kiválasztania a megmérettetésre kerülő 52 filmet.
A közönség tájékoztatásáról a plakátokon kívül jó minőségű szórólapok és műsorfüzetek gondoskodnak. Ezekben rövid leírásokat is olvashatnak a látogatók a bemutatandó filmekről.
Málnási Levente
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.