A trianoni békeszerződés témája még ma, jó 102 évvel az aláírása után is folyamatosan jelen van a közbeszédben, a sajtóban, hiába írta részben felül az 1947-es párizsi béke. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni diktátum egyesek számára ma is fájó seb, amit legalább a határok légiesítésével, a határok fölötti nemzetegyesítéssel kell megpróbálni orvosolni, mások számára viszont nem több mint pótcselekvés, káros múltba révedés.
2022. augusztus 28., 09:062022. augusztus 28., 09:06
2022. augusztus 28., 11:152022. augusztus 28., 11:15
A fő azonban az, hogy valahogy szinte mindenki viszonyul hozzá. Nem véletlen tehát, hogy a Trianonról szóló szakmai és kevésbé szakmai műveknek ma is nagy a keletjük – többek között ez utóbbiak indokolják, hogy a történész szakma néha megpróbálja eloszlatni a trianoni diktátum köré szőtt mítoszokat és legendákat.
Ennek egyik éllovasa Ablonczy Balázs, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, aki a téma egyik legértőbb kutatójaként néhány éve már írt egy, a mítoszok szétoszlatását célzó könyvet Trianon-legendák címmel. Hogy azonban a téma még mindig komolyan foglalkoztatja az embereket, azt az is jelzi,
A szerző levéltári kutatások nyomán többek között annak járt utána, mennyi igaz abból, hogy a szabadkőművesek tudatosan, előre megfontolt szándékkal törekedtek a történelmi Magyarország szétverésére, de azt is megvizsgálta, valóban megvédhette volna-e Magyarország területi épségét a Romániából hadseregével visszavonuló Mackensen német tábornok, valóban mondott-e Apponyi Albert olyan beszédet, amelyben arról értekezett: a magyarok majd ott állnak a Magyarország sírját megásók sírja mellett, vagy hogy valóban festették-e magukat a Magyarországot megszálló román hadsereg tisztjei.
Az egyik legkényesebb téma a szabadkőműveseké, egy évszázad alatt terjedelmes „szakirodalma” lett annak az álláspontnak, amely szerint a jórészt befolyásos szabadelvű tagokból álló szabadkőművesség szándékosan akart véget vetni a történelmi Magyar Királyságnak. Hogy kiderítse, van-e ennek bármilyen valóságalapja, a franciaországi Grand Orient nagypáholy archívumához fordult, ahol a francia és a magyar szabadkőművesek közötti levelezést kutatta. Mint kiderült,
Ablonczy Balázs
Fotó: Thaler Tamás
A kutatás nyomán – azért annyira nem meglepő módon – kiderült: bár volt olyan radikális magyarországi szabadkőműves-páholy, amely kívánatosnak tartotta a magyarországi politikai rendszer akkori formájának felszámolását, nincs szó az ország tudatos szétveréséről, Trianon nem szabadkőműves-összeesküvés volt, hanem egyszerűen a háborúban győztes hatalmak érdekei alapján kényszerítették rá az országra.
A Mackensen beavatkozásának lehetőségéről szóló álláspontok tarthatatlanságára is fény derül – már csak azért is, mert a legyőzött Németország Balkánon állomásozó haderejének a felszerelése sem lett volna meg ehhez, a demoralizált katonák pedig minél hamarabb haza szerettek volna jutni, föl sem merült, hogy Magyarország területéért harcoljanak.
és persze azt is megtudhatjuk a kötetből, hogy a trianoni békeszerződésnek nincs olyan záradéka, amely szerint bármikor – akár száz vagy százötven év múlva – lejárna. A szerző néhány, Trianon nyomán határ menti településsé vált falu helyi legendáinak is utánajár – amelyek arról szólnak, milyen agyafúrt módon sikerült elérni, hogy az illető település ne kerüljön idegen uralom alá.
Az összegzésből kiderül: az összeesküvés-elméletek és tévhitek kialakulása és meggyökeresedése már csak azért is óhatatlan volt, mert az 1989 előtti időszakban nem lehetett a témáról beszélni,
Ezek a történész szakemberek erőfeszítései ellenére sem igazán gyomlálhatók ki a köztudatból, ugyanakkor a közbeszédet alakító hangadók – elsősorban a politikusok és újságírók – felelőssége az, hogy az összeesküvés-elméletek és legendák ne váljanak a hivatalos kánon részévé. Elvégre Trianon és a határon túli magyarok jogvédelme kapcsán is hatékonyabban érvelhetünk az igazunk mellett, ha mendemondák és tévhitek helyett a tényekre támaszkodunk.
Ablonczy Balázs: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák. Jaffa Kiadó, Budapest, 2022.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!