A trianoni békeszerződés témája még ma, jó 102 évvel az aláírása után is folyamatosan jelen van a közbeszédben, a sajtóban, hiába írta részben felül az 1947-es párizsi béke. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni diktátum egyesek számára ma is fájó seb, amit legalább a határok légiesítésével, a határok fölötti nemzetegyesítéssel kell megpróbálni orvosolni, mások számára viszont nem több mint pótcselekvés, káros múltba révedés.
2022. augusztus 28., 09:062022. augusztus 28., 09:06
2022. augusztus 28., 11:152022. augusztus 28., 11:15
A fő azonban az, hogy valahogy szinte mindenki viszonyul hozzá. Nem véletlen tehát, hogy a Trianonról szóló szakmai és kevésbé szakmai műveknek ma is nagy a keletjük – többek között ez utóbbiak indokolják, hogy a történész szakma néha megpróbálja eloszlatni a trianoni diktátum köré szőtt mítoszokat és legendákat.
Ennek egyik éllovasa Ablonczy Balázs, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, aki a téma egyik legértőbb kutatójaként néhány éve már írt egy, a mítoszok szétoszlatását célzó könyvet Trianon-legendák címmel. Hogy azonban a téma még mindig komolyan foglalkoztatja az embereket, azt az is jelzi,
A szerző levéltári kutatások nyomán többek között annak járt utána, mennyi igaz abból, hogy a szabadkőművesek tudatosan, előre megfontolt szándékkal törekedtek a történelmi Magyarország szétverésére, de azt is megvizsgálta, valóban megvédhette volna-e Magyarország területi épségét a Romániából hadseregével visszavonuló Mackensen német tábornok, valóban mondott-e Apponyi Albert olyan beszédet, amelyben arról értekezett: a magyarok majd ott állnak a Magyarország sírját megásók sírja mellett, vagy hogy valóban festették-e magukat a Magyarországot megszálló román hadsereg tisztjei.
Az egyik legkényesebb téma a szabadkőműveseké, egy évszázad alatt terjedelmes „szakirodalma” lett annak az álláspontnak, amely szerint a jórészt befolyásos szabadelvű tagokból álló szabadkőművesség szándékosan akart véget vetni a történelmi Magyar Királyságnak. Hogy kiderítse, van-e ennek bármilyen valóságalapja, a franciaországi Grand Orient nagypáholy archívumához fordult, ahol a francia és a magyar szabadkőművesek közötti levelezést kutatta. Mint kiderült,
Ablonczy Balázs
Fotó: Thaler Tamás
A kutatás nyomán – azért annyira nem meglepő módon – kiderült: bár volt olyan radikális magyarországi szabadkőműves-páholy, amely kívánatosnak tartotta a magyarországi politikai rendszer akkori formájának felszámolását, nincs szó az ország tudatos szétveréséről, Trianon nem szabadkőműves-összeesküvés volt, hanem egyszerűen a háborúban győztes hatalmak érdekei alapján kényszerítették rá az országra.
A Mackensen beavatkozásának lehetőségéről szóló álláspontok tarthatatlanságára is fény derül – már csak azért is, mert a legyőzött Németország Balkánon állomásozó haderejének a felszerelése sem lett volna meg ehhez, a demoralizált katonák pedig minél hamarabb haza szerettek volna jutni, föl sem merült, hogy Magyarország területéért harcoljanak.
és persze azt is megtudhatjuk a kötetből, hogy a trianoni békeszerződésnek nincs olyan záradéka, amely szerint bármikor – akár száz vagy százötven év múlva – lejárna. A szerző néhány, Trianon nyomán határ menti településsé vált falu helyi legendáinak is utánajár – amelyek arról szólnak, milyen agyafúrt módon sikerült elérni, hogy az illető település ne kerüljön idegen uralom alá.
Az összegzésből kiderül: az összeesküvés-elméletek és tévhitek kialakulása és meggyökeresedése már csak azért is óhatatlan volt, mert az 1989 előtti időszakban nem lehetett a témáról beszélni,
Ezek a történész szakemberek erőfeszítései ellenére sem igazán gyomlálhatók ki a köztudatból, ugyanakkor a közbeszédet alakító hangadók – elsősorban a politikusok és újságírók – felelőssége az, hogy az összeesküvés-elméletek és legendák ne váljanak a hivatalos kánon részévé. Elvégre Trianon és a határon túli magyarok jogvédelme kapcsán is hatékonyabban érvelhetünk az igazunk mellett, ha mendemondák és tévhitek helyett a tényekre támaszkodunk.
Ablonczy Balázs: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák. Jaffa Kiadó, Budapest, 2022.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!