Fotó: Varad
A kortárs magyar avantgárdba nyerhettek betekintést azok a nagyváradiak, akik részt vettek a péntek esti Törzsasztalon, ahol Kőrössi P. József ezúttal Aczél Géza költőt, a Debrecenben megjelenő Alföld kulturális folyóirat főszerkesztőjét és Angyalosi Gergely szerkesztőt, irodalomtörténészt faggatta.
2014. február 16., 19:562014. február 16., 19:56
A kezdetektől avantgárd költőnek számító Aczéltól (képünkön) megtudhattuk például, hogyan alakította a technika a műveit. A papírfecnire tintaceruzával leírt első versek esetében ugyanis még nem lehet a költészetére ma jellemző, faltól falig terjedő sorokat alkalmazni, mint ahogy a kockás füzet és a golyóstoll párosítás sem volt alkalmas erre. Az írógép megjelenése viszont már új formát hozott, a számítógép pedig tovább alakította azt.
A Váradon felolvasott alkotások is prózaversek voltak, amelyeknek sajátosságuk a központozás teljes hiánya, a belső rímek viszont sajátos lüktetést adtak a nyomtatásban prózának ható soroknak. Aczél Géza a hetvenes években kezdett alkotni, mint mondja, eleinte inkább csak megtűrt, megmosolygott költő volt, ám néhány szerkesztő már akkor érezte, hogy kezdenek Magyarországra is betörni az új trendek, így láthattak napvilágot művei.
Mint a Törzsasztalon is elhangzott, az akkori hatalom képviselői nagyon nem szerették az avantgárdot, Kőrössi meg is jegyezte, hogy a műfajhoz a politikai kritika is hozzátartozik. Angyalosi félretaszítottnak tartja az avantgárdot. „Elutasítják a magyar művészetben. Most kezdünk csak rájönni, hogy milyen sokat alakított a nyugatos nyelven\" – fogalmazta meg az irodalomtörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!