Fotó: Varad
A kortárs magyar avantgárdba nyerhettek betekintést azok a nagyváradiak, akik részt vettek a péntek esti Törzsasztalon, ahol Kőrössi P. József ezúttal Aczél Géza költőt, a Debrecenben megjelenő Alföld kulturális folyóirat főszerkesztőjét és Angyalosi Gergely szerkesztőt, irodalomtörténészt faggatta.
2014. február 16., 19:562014. február 16., 19:56
A kezdetektől avantgárd költőnek számító Aczéltól (képünkön) megtudhattuk például, hogyan alakította a technika a műveit. A papírfecnire tintaceruzával leírt első versek esetében ugyanis még nem lehet a költészetére ma jellemző, faltól falig terjedő sorokat alkalmazni, mint ahogy a kockás füzet és a golyóstoll párosítás sem volt alkalmas erre. Az írógép megjelenése viszont már új formát hozott, a számítógép pedig tovább alakította azt.
A Váradon felolvasott alkotások is prózaversek voltak, amelyeknek sajátosságuk a központozás teljes hiánya, a belső rímek viszont sajátos lüktetést adtak a nyomtatásban prózának ható soroknak. Aczél Géza a hetvenes években kezdett alkotni, mint mondja, eleinte inkább csak megtűrt, megmosolygott költő volt, ám néhány szerkesztő már akkor érezte, hogy kezdenek Magyarországra is betörni az új trendek, így láthattak napvilágot művei.
Mint a Törzsasztalon is elhangzott, az akkori hatalom képviselői nagyon nem szerették az avantgárdot, Kőrössi meg is jegyezte, hogy a műfajhoz a politikai kritika is hozzátartozik. Angyalosi félretaszítottnak tartja az avantgárdot. „Elutasítják a magyar művészetben. Most kezdünk csak rájönni, hogy milyen sokat alakított a nyugatos nyelven\" – fogalmazta meg az irodalomtörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!