
Fotó: A szerző felvétele
2010. február 22., 11:012010. február 22., 11:01
Az 1993-ban létesült pécsi Jelenkor Kiadó volt a Látó Irodalmi Színpadának vendége Marosvásárhelyen. A kiadó vezetője Csordás Gábor műfordító, szerkesztő, feleségét, Koszta Gabriellát, aki műfordítással és könyvszerkesztéssel foglalkozik, a marosvásárhelyi közönség még színésznőként ismerhette meg.
A találkozón jelen volt Horváth Viktor, a Török tükör című regény szerzője is, a vendégekkel Láng Zsolt és Vida Gábor író, a Látó munkatársai beszélgettek. A Jelenkor elsősorban a kortárs irodalom kiadására szánta el magát. Szerzőik között szerepel Nádas Péter, Mészöly Miklós, Polcz Alaine, ugyanakkor számos határon túli magyar kéziratot is napvilágra segítettek. A Látó főszerkesztője, Kovács András Ferenc például hét verseskötetet köszönhet a kiadónak, Láng Zsoltnak két regényét is megjelentették.
A Magyarországgal szomszédos országokból nemcsak a határon túli magyar szerzők, hanem szerb, szlovák, román írók műveit is kiadták. Koszta Gabriella elmondta: amikor az 1970-es években kivándorolt, alig várta, hogy elhagyja Romániát, majd Magyarországon jött rá, hogy érti ugyan az anyaországiak nyelvét, de valamiképpen más, mint az ottaniak. „Akár a színházról, akár egyébről volt szó, azt tapasztaltam: én több vagyok azáltal, hogy két kultúrában vagyok otthon. Kitörölhetetlenül belém ivódott Caragiale, ha a színházról beszélünk, vagy Cioran és Eliade, ha filozófiáról tárgyalunk”, részletezte életérzését a műfordító, akinek a tolmácsolásában több román kötet is megjelent.
Horváth Viktor regénye a 17. századi Pécsen játszódik, abban a korban, amikor Magyarország török megszállás alatt sínylődött. A kötet érdekessége, hogy egy török kisfiú, Ísza szemével láttatja a várost és a korabeli eseményeket. A kötetben több idézet szerepel a Koránból, ugyanakkor az Egri csillagokból ismert szereplők is megjelennek a történetben. A „török szemszög” miatt nem a szemléletmóddal találkozunk, mint amit Gárdonyitól, Passuthtól vagy akár Szilágyi Istvántól megszoktunk, akik szintén foglalkoztak ezzel a korszakkal, természetesen magyar szemszögből.
Az est pikantériáját az adta meg, hogy Horváth Viktor, aki több mint tíz éve 13. századi trubadúroktól is fordít, egy korabeli pornográf trubadúrkölteményt is felolvasott, amelyet saját humoros grafikamozaikjával illusztrált. Ezt ki is függesztette a Művészeti Egyetem Stúdiószínházának a színpadára, ahol az író-olvasó találkozót tartották.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.