Fotó: A szerző felvétele
2010. február 22., 11:012010. február 22., 11:01
Az 1993-ban létesült pécsi Jelenkor Kiadó volt a Látó Irodalmi Színpadának vendége Marosvásárhelyen. A kiadó vezetője Csordás Gábor műfordító, szerkesztő, feleségét, Koszta Gabriellát, aki műfordítással és könyvszerkesztéssel foglalkozik, a marosvásárhelyi közönség még színésznőként ismerhette meg.
A találkozón jelen volt Horváth Viktor, a Török tükör című regény szerzője is, a vendégekkel Láng Zsolt és Vida Gábor író, a Látó munkatársai beszélgettek. A Jelenkor elsősorban a kortárs irodalom kiadására szánta el magát. Szerzőik között szerepel Nádas Péter, Mészöly Miklós, Polcz Alaine, ugyanakkor számos határon túli magyar kéziratot is napvilágra segítettek. A Látó főszerkesztője, Kovács András Ferenc például hét verseskötetet köszönhet a kiadónak, Láng Zsoltnak két regényét is megjelentették.
A Magyarországgal szomszédos országokból nemcsak a határon túli magyar szerzők, hanem szerb, szlovák, román írók műveit is kiadták. Koszta Gabriella elmondta: amikor az 1970-es években kivándorolt, alig várta, hogy elhagyja Romániát, majd Magyarországon jött rá, hogy érti ugyan az anyaországiak nyelvét, de valamiképpen más, mint az ottaniak. „Akár a színházról, akár egyébről volt szó, azt tapasztaltam: én több vagyok azáltal, hogy két kultúrában vagyok otthon. Kitörölhetetlenül belém ivódott Caragiale, ha a színházról beszélünk, vagy Cioran és Eliade, ha filozófiáról tárgyalunk”, részletezte életérzését a műfordító, akinek a tolmácsolásában több román kötet is megjelent.
Horváth Viktor regénye a 17. századi Pécsen játszódik, abban a korban, amikor Magyarország török megszállás alatt sínylődött. A kötet érdekessége, hogy egy török kisfiú, Ísza szemével láttatja a várost és a korabeli eseményeket. A kötetben több idézet szerepel a Koránból, ugyanakkor az Egri csillagokból ismert szereplők is megjelennek a történetben. A „török szemszög” miatt nem a szemléletmóddal találkozunk, mint amit Gárdonyitól, Passuthtól vagy akár Szilágyi Istvántól megszoktunk, akik szintén foglalkoztak ezzel a korszakkal, természetesen magyar szemszögből.
Az est pikantériáját az adta meg, hogy Horváth Viktor, aki több mint tíz éve 13. századi trubadúroktól is fordít, egy korabeli pornográf trubadúrkölteményt is felolvasott, amelyet saját humoros grafikamozaikjával illusztrált. Ezt ki is függesztette a Művészeti Egyetem Stúdiószínházának a színpadára, ahol az író-olvasó találkozót tartották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok