
Fotó: Facebook/Peter Handke
Albánia, Koszovó és Törökország után Bosznia-Hercegovina és Horvátország is bejelentette, hogy bojkottálja a keddi Nobel-díjátadót Peter Handke osztrák író kitüntetése elleni tiltakozásként – közölte a balkáni térség médiája.
2019. december 10., 16:562019. december 10., 16:56
2019. december 10., 16:592019. december 10., 16:59
Sinisa Grgic, Horvátország svédországi nagykövete azért nem vett részt a ceremónián, mert Handke korábban támogatta a diktátornak is nevezett Slobodan Milosevic jugoszláv elnök „nagyszerb” politikáját a kilencvenes években – közölte a horvát külügyminisztérium hétfő késő este. Szintén hétfő este Zoran Komsic, a háromtagú boszniai államelnökség soros elnöke is bejelentette, hogy országa tájékoztatta a Svéd Akadémiát, hogy a boszniai diplomaták nem mennek el a díjátadóra.
A Svéd Akadémia október elején jelentette be, hogy a 2019. évi irodalmi Nobel-díjat Peter Handke osztrák írónak ítélte oda.

Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Az író Nobel-díja több balkáni országban is visszatetszést keltett.

Heves reakciókat váltott ki a koszovóiak körében, hogy a 2019. évi irodalmi Nobel-díjat Peter Handke osztrák írónak ítélte oda a Svéd Akadémia, Pristina szerint ugyanis Handke a múltban gyűlöletkeltő kijelentéseket tett.
A svéd király kedden adja át Handkénak az irodalmi Nobel-díjat Stockholmban. Aznapra tiltakozásokat szerveznek a svéd fővárosba az osztrák író ellen, amelyen a boszniai háború áldozatainak hozzátartozói is részt vesznek. Szerb aktivisták ellentüntetést jelentettek be.
A múlt pénteken a díjátadó előtt Stockholmba érkezett osztrák író nem volt hajlandó válaszolni a Szerbiával és a balkáni háborúval kapcsolatos álláspontját firtató újságírói kérdésekre, korábban viszont védte vitatott álláspontját a kilencvenes évek balkáni háborúival és Miloseviccsel kapcsolatban. Az ország iránti szimpátiáját édesanyja származásával magyarázta.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!