TIFF: két véglet a magyar napon

A két véglet között pedig olyan alkotások vannak, mint Dömötör Tamás Czukor Show-ja, amely a kereskedelmi csatornákon futó „kibeszélőshow-k” témáját dolgozza fel, Vágvölgyi András az 50-es években játszódó Kolorádó Kid című alkotása vagy éppen Groó Diana Vespája, valamint a magyar–román–francia koprodukcióban készült Morgen, Hatházi András kolozsvári színművésszel a főszerepben.

A tegnapi sajtótájékoztatón Erdélyi Gábor, A torinói ló hangtervezője kifejtette: meglepődött, amikor kiderült, hogy egyedül fogja képviselni Kolozsváron a film stábját, ugyanis bizonyos kérdésekre nem tud válaszolni. Mint mondta: a film forgatókönyvét két éve olvasta először, és már akkor érezte, hogy komoly vállalkozásról van szó. „Számomra a film azért kell, hogy megváltoztassa az életemet, hogy elgondolkodtasson” – fejtette ki, hozzátéve, majdnem belehalt a filmbe, kilenc hónapig, reggeltől estig dolgozott az utómunkálatokon. „A filmben szereplő hang teljes mértékben utólag készült el, a forgatás alatt ugyanis egy helikopter és három szélgép zaja miatt lehetetlen volt hangot felvenni. A filmben folyamatosan változik a hang és a zene, nyomás alatt tartja a nézőt, berántja egy tudat alatti, kómás állapotba. A hang a képpel ellentétben nem a tudatra, hanem az érzésekre, a lélekre hat, így nem a fülemmel, hanem a lelkemmel kevertem a hangot” – fejtette ki Erdélyi Gábor. Mint mondta, 15 év alatt 80 játékfilm elkészítésében működött közre, Tarr Béla látásmódja azonban mindenki másétól különbözik. „Az elmúlt év valószínűleg a legfontosabb volt az eddigi életemben, ugyanis olyasmit tanultam meg, amit még nekem is fel kell dolgoznom” – tette hozzá.

Jakab-Benke Nándor elmondta: eredetileg 3 részből álló szkeccsfilmet akartak forgatni az Antigoné történetéből, kosztümökkel, sok helyszínen, azonban hamar rájöttek, hogy annyi pénzből, amennyi rendelkezésükre áll, ez nem lehetséges. „Úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk, ha a nézők rajtunk nevetnének, inkább nevessenek velünk, így forgattunk egy filmet arról, hogy milyen is Erdélyben egy filmforgatás” – mesélte.

Till Attila, a Csicska című kisjátékfilm rendező-forgatókönyvírója elmondta: a forgatókönyv megírásához a sajtóban megjelent híreket vett alapul, rendőrökkel beszélgetett, illetve olyan emberekkel, akik hasonló helyzetben voltak. „Az úgynevezett csicskák életét szerettem volna bemutatni, tulajdonképpen a modern kori rabszolgatartásról forgattunk filmet” – fejtette ki. A Dömötör Tamás Czukor Show-jában szereplő Árpa Attila elmondta: Dömötör tulajdonképpen Füst Milán Boldogtalanok című kamaradrámájából merítette az ötletet, a szöveget ugyan modernizálta, és írt a forgatókönyvhöz egy részt, amely a szenzációhajhász kereskedelmi csatornák rejtett életét mutatja be. „Tulajdonképpen Füst Milán kamaradrámája végig lejátszódik a filmben, csak a cselekmény egy tévéstúdióban, egy kibeszélőshow forgatásán játszódik” – magyarázta Árpa, aki bevallotta, nyolc évig maga is részt vett ezeknek a műsoroknak a gyártásában. Vágvölgyi András késve érkezett a beszélgetésre, ugyanis eltévedtek Kolozsváron. Elmondta: a Kolorádó Kid elkészítésekor a film noir eszközeivel éltek, ugyanis maga a cselekmény is az 50-es években játszódik.

Till Attila már a sajtótájékoztató közepén sietett volna, filmjét ugyanis Miklauzic Bence A zöld sárkány gyermekei című alkotásával együtt 12 órától vetítették, egyes újságírói kérdések ráadásul alaposan elterelték a beszélgetést az alkotásokról. Till a kérdésekre válaszolva kifejtette: a magyar filmgyártás jelenleg gyökeresen átalakul, nehéz lenne megmondani, hogy milyen irányba tart, és túl hosszú lenne ezt részletesen kifejteni. Erdélyi Gábor elmondta: mindig is lesznek alkotók, akik ki akarnak fejezni, el akarnak mondani valamit, „ha a politikusok nem akarják, akkor is összegyűlnek létrehozni alkotásaikat, de a világ jobb irányba tart”.