A Hipervándor ezzel szemben kevés eredetiséget hoz, sem a történet, sem a vizuális megoldások nem predestinálják arra, hogy a filmtörténet kiemelkedõ alkotásaként emlegessék majd. A sztori ugyanis a Marvel-képregény alapján készült X-men címû filmbõl már jól ismert szituációt dolgoz föl: a teleportálás képességét. A fõhõs ugyanis ezzel az adottsággal rendelkezik – igaz, ezt kamaszkoráig maga sem tudja. Aztán, amikor az élete veszélybe kerül, hirtelen máshol találja magát, mint ahol egy tizedmásodperccel azelõtt volt, majd rákap a dolog ízére, gyakorlatilag életformájává válik, hogy a világ egyik pontjáról hirtelen a másikon teremjen, és egy New Yorkban induló napot követõen a londoni éjszakában csajozzon. Persze, az aranyélet nem tart sokáig, hisz ez esetben a film még unalmasabb volna, így megismerkedhetünk a paladinokkal – elsõ blikkre fundamentalista keresztény szektának tûnõ csoporttal –, akik évszázadok óta vadásznak a hipervándorokra. Az indok inkvizíciós beütéseket hordoz: a hipervándoroknak azért kell elpusztulniuk, mert csak az istennek áll jogában egyszerre a világ minden pontjában jelen lenni. Szemtanúi lehetünk, ahogy az ultramodern kütyükkel fölszerelt paladinok végigüldözik a földgolyón a fõhõst, hogy beteljesítsék az intoleráns fundamentalizmus diktálta parancsot.
Mindez azonban kevés arra, hogy kitöltse az egyébként érdekesnek ígérkezõ alapszituáció biztosította keretet, sovány, számítógépes effektekkel fölturbózott üldözõs mozit láthatunk, amely még azt a valóban ötletes helyzetet sem bírja kellõképpen kiaknázni, hogy a fõhõs az X-men-szereplõkkel ellentétben nem szuperhõs, sõt: természetfölötti képességeit nem az emberiség megsegítésére használja, hanem éppenséggel arra, hogy az összes útjába kerülõ pénzintézetet kirabolja.
A gyönge történetet a szereplõk sem tudják nívósabbá tenni. Az új Csillagok háborúja trilógiában már egyszer együtt szereplõ Hayden Christensen és Samuel L. Jackson kötelességbõl fölmondja a szöveget, de amúgy kevés alkalmuk van megmutatni színészi képességeiket: tevékenységük arra korlátozódik, hogy elõbbi feszült arckifejezéssel koncentrál a térugrásokra, utóbbi pedig fehérre festett hajzattal ügyködik azon, hogy minél több rituális gyilkosságot követhessen el, tulajdonképpen tisztázatlan okokból. A történet ráadásul nem zárul le, a befejezés folytatásért kiált. A gond csak az, hogy aki egyszer megnézte a filmet, nem biztos, hogy ugyanígy van ezzel.
Hipervándor (Jumper), amerikai, 88 perc, 2008. Rendezõ: Doug Liman. Forgatókönyv: David S. Goyer, Jim Uhls. Operatõr: Barry Peterson. Látványtervezõ: Oliver Scholl. Szereplõk: Hayden Christensen, Samuel L. Jackson, Rachel Billson. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok