A Hipervándor ezzel szemben kevés eredetiséget hoz, sem a történet, sem a vizuális megoldások nem predestinálják arra, hogy a filmtörténet kiemelkedõ alkotásaként emlegessék majd. A sztori ugyanis a Marvel-képregény alapján készült X-men címû filmbõl már jól ismert szituációt dolgoz föl: a teleportálás képességét. A fõhõs ugyanis ezzel az adottsággal rendelkezik – igaz, ezt kamaszkoráig maga sem tudja. Aztán, amikor az élete veszélybe kerül, hirtelen máshol találja magát, mint ahol egy tizedmásodperccel azelõtt volt, majd rákap a dolog ízére, gyakorlatilag életformájává válik, hogy a világ egyik pontjáról hirtelen a másikon teremjen, és egy New Yorkban induló napot követõen a londoni éjszakában csajozzon. Persze, az aranyélet nem tart sokáig, hisz ez esetben a film még unalmasabb volna, így megismerkedhetünk a paladinokkal – elsõ blikkre fundamentalista keresztény szektának tûnõ csoporttal –, akik évszázadok óta vadásznak a hipervándorokra. Az indok inkvizíciós beütéseket hordoz: a hipervándoroknak azért kell elpusztulniuk, mert csak az istennek áll jogában egyszerre a világ minden pontjában jelen lenni. Szemtanúi lehetünk, ahogy az ultramodern kütyükkel fölszerelt paladinok végigüldözik a földgolyón a fõhõst, hogy beteljesítsék az intoleráns fundamentalizmus diktálta parancsot.
Mindez azonban kevés arra, hogy kitöltse az egyébként érdekesnek ígérkezõ alapszituáció biztosította keretet, sovány, számítógépes effektekkel fölturbózott üldözõs mozit láthatunk, amely még azt a valóban ötletes helyzetet sem bírja kellõképpen kiaknázni, hogy a fõhõs az X-men-szereplõkkel ellentétben nem szuperhõs, sõt: természetfölötti képességeit nem az emberiség megsegítésére használja, hanem éppenséggel arra, hogy az összes útjába kerülõ pénzintézetet kirabolja.
A gyönge történetet a szereplõk sem tudják nívósabbá tenni. Az új Csillagok háborúja trilógiában már egyszer együtt szereplõ Hayden Christensen és Samuel L. Jackson kötelességbõl fölmondja a szöveget, de amúgy kevés alkalmuk van megmutatni színészi képességeiket: tevékenységük arra korlátozódik, hogy elõbbi feszült arckifejezéssel koncentrál a térugrásokra, utóbbi pedig fehérre festett hajzattal ügyködik azon, hogy minél több rituális gyilkosságot követhessen el, tulajdonképpen tisztázatlan okokból. A történet ráadásul nem zárul le, a befejezés folytatásért kiált. A gond csak az, hogy aki egyszer megnézte a filmet, nem biztos, hogy ugyanígy van ezzel.
Hipervándor (Jumper), amerikai, 88 perc, 2008. Rendezõ: Doug Liman. Forgatókönyv: David S. Goyer, Jim Uhls. Operatõr: Barry Peterson. Látványtervezõ: Oliver Scholl. Szereplõk: Hayden Christensen, Samuel L. Jackson, Rachel Billson. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.