2009. február 02., 00:172009. február 02., 00:17
Mint azt Bartha Katalin Ágnes irodalom- és színháztörténész, az EMKE munkatársa elmondta, Engel Károly az együtt élő népek művelődési kapcsolatainak ápolását tartotta élethivatásának, irodalomtörténeti tanulmányainak nagy része is a román–magyar kapcsolattörténettel foglalkozik. A hagyatékban megtalálható többek között a Két irodalom mezsgyéjén című tanulmánykötete, irodalom- és művelődéstörténeti munkásságának dokumentumai, újság- és folyóirat-gyűjteménye, valamint az egyedülálló gyászjelentés-gyűjtemény. Engel Károly a kortársak visszaemlékezése szerint „rendszeres temetésre járó volt”, és a gyászjelentések hátsó oldalán voltaképpen „újraírta” a kanonizált oldalt: rövid életrajzot, az elhunytról szóló anekdotákat, a temetéssel kapcsolatos észrevételeit jegyezte le – derült ki a hagyatékot gondozó Bartha előadásából. Berki Tímea Ágnes doktorandus Engel Károly magyar–román irodalmi kapcsolatokkal összefüggő adatgyűjtéseit ismertette, Egyed Emese egyetemi tanár pedig Csokonai Vitéz Mihály Gerson című drámájának a tudós hagyatékában talált kéziratáról tartott előadást. A színmű eredeti példánya elveszett, az Engel Károly-féle változat szintén nem a költő kézírása, de Csokonai több helyen belejavított a szövegbe, ezért feltételezhető, hogy a szerző által ellenőrzött másolatról van szó. Ez a kézirat áll legközelebb az eredeti változathoz.
Kötő József színháztörténész Engel Károly hatdoboznyi műsorfüzet-gyűjteményéről és az ezeken rögzített színházkritikai észrevételek jelentőségéről beszélt. Kötő szerint ezek a feljegyzések megkerülhetetlenné fognak válni a recepciótörténet szempontjából, mert a hatvanas–hetvenes évek színházának szemléletváltását, a hagyományos formák felbomlását és a néző erre adott reflexióit követik nyomon. Dávid Gyula irodalomtörténész jellemzése szerint Engel Károlynak a kutatás, a „műhelyforgácsok”, a szétszórt adatok összegyűjtése és megőrzése élethivatás volt, és munkája során „egy szerzetes alázatosságával vállalta az anonimitást”.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.