2009. február 02., 00:172009. február 02., 00:17
Mint azt Bartha Katalin Ágnes irodalom- és színháztörténész, az EMKE munkatársa elmondta, Engel Károly az együtt élő népek művelődési kapcsolatainak ápolását tartotta élethivatásának, irodalomtörténeti tanulmányainak nagy része is a román–magyar kapcsolattörténettel foglalkozik. A hagyatékban megtalálható többek között a Két irodalom mezsgyéjén című tanulmánykötete, irodalom- és művelődéstörténeti munkásságának dokumentumai, újság- és folyóirat-gyűjteménye, valamint az egyedülálló gyászjelentés-gyűjtemény. Engel Károly a kortársak visszaemlékezése szerint „rendszeres temetésre járó volt”, és a gyászjelentések hátsó oldalán voltaképpen „újraírta” a kanonizált oldalt: rövid életrajzot, az elhunytról szóló anekdotákat, a temetéssel kapcsolatos észrevételeit jegyezte le – derült ki a hagyatékot gondozó Bartha előadásából. Berki Tímea Ágnes doktorandus Engel Károly magyar–román irodalmi kapcsolatokkal összefüggő adatgyűjtéseit ismertette, Egyed Emese egyetemi tanár pedig Csokonai Vitéz Mihály Gerson című drámájának a tudós hagyatékában talált kéziratáról tartott előadást. A színmű eredeti példánya elveszett, az Engel Károly-féle változat szintén nem a költő kézírása, de Csokonai több helyen belejavított a szövegbe, ezért feltételezhető, hogy a szerző által ellenőrzött másolatról van szó. Ez a kézirat áll legközelebb az eredeti változathoz.
Kötő József színháztörténész Engel Károly hatdoboznyi műsorfüzet-gyűjteményéről és az ezeken rögzített színházkritikai észrevételek jelentőségéről beszélt. Kötő szerint ezek a feljegyzések megkerülhetetlenné fognak válni a recepciótörténet szempontjából, mert a hatvanas–hetvenes évek színházának szemléletváltását, a hagyományos formák felbomlását és a néző erre adott reflexióit követik nyomon. Dávid Gyula irodalomtörténész jellemzése szerint Engel Károlynak a kutatás, a „műhelyforgácsok”, a szétszórt adatok összegyűjtése és megőrzése élethivatás volt, és munkája során „egy szerzetes alázatosságával vállalta az anonimitást”.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.