
2012. március 23., 11:452012. március 23., 11:45
Tengelyi László talán a kortárs filozófia és azon belül a fenomenológia területének a legnemzetközibb, legnépszerűbb magyar kutatója; a 20. századi kontinentális filozófia és azon belül a német és francia fenomenológia a szakterülete; a magyar nyelvű fenomenológiai és Kant-szakirodalom jelentős gyarapítója.
Tengelyi professzor 1997. májusában volt először a magyar filozófiai tanszék meghívottja, vendégelőadóként vett részt a BBTE magyar illetve román filozófia karának rendezvényein. Ez alkalommal, tehát tíz év után először hallhatta ismét a kolozsvári közönség a professzor előadásait. Az előadó és a szervezők eleve számítottak arra, hogy az előadások iránt mind a magyar mind pedig a román tagozat érdeklődik, ezért A cselekvés narratív értelmezése magyar nyelven, A tény szükségszerűsége Arisztotelésznél és a fenomenológiában (Necessity of a Fact in Aristotle and in Phenomenology) pedig angol nyelven hangzott el.
Ezután 2000-ben, illetve 2002-ben is konferencia-meghívottként és A cselekvés narratív értelmezése című előadás mondhatni teltházas előadás volt, amelyet a filozófia szakosokon kívül még jó néhányan eljöttek meghallgatni. Nem is meglepő, hogy nem csak filozófusok hallgatták a valóban rendkívüli előadót, hiszen a témát illetően felmerülő kérdések nem csak a Tengelyi professzor által felhozott példák esetében aktuálisak, hanem ahogyan az előadását is indította a cselekvés, a világnak olyan eseménye, amelynek szerzőségét magunknak tudhatjuk. Az előadás során a professzor a cselekmény és a cselekvés kapcsolatáról beszélt, így Arisztotelészre hivatkozott többször is. Például a Poétikában Arisztotelész számára ez a kapcsolat – a dráma kapcsán – azt jelenti, hogy „A cselekvés kifejezése a cselekmény”, máshol meg a cselekmény a „cselekedetek összekapcsolása”.
Tengelyi László arról beszélt, hogy a cselekményhez szerinte nem csak a tudatos cselekedetek tartoznak, hanem azok az események is, amelyek eközben a cselekvővel történnek. Az előadás első részében (A cselekvés leírása a szerzőjéhez való hozzárendelése) a szándékoltság, mint a cselekvés megkülönböztető jegye kapcsán felhozta Oidipusz példáját, amikor az a keresztúton egy fennhéjázó utazót öl meg – amely esetben a cselekvés szándékolt – , aki egyben az apja, amint később kiderül – amely esetben szándékolatlan. Tehát a szándékoltság, következtet ebből Tengelyi professzor, deskripciófüggő. A cselekvés szerzőisége kapcsán szerinte, a cselekvésnek valaki csak akkor lehet szerzője, ha a cselekvés maga leírható úgy, hogy az legalább egy szemszögből szándékolt. A cselekedet több szempontból való leírhatósága miatt, a szándékolatlan cselekedet következményei által nyer maga a cselekedet új értelmet, ezzel az új értelemmel együtt válik a cselekedet eseménnyé.
És így feltevődik az eredeti cselekedet szerzőjének az önazonosság-kérdése: Vajon azonos marad-e önmagával a cselekvő miközben azt kell tapasztalnia, hogy a cselekedete másnak bizonyul, mint aminek szánta? – kérdezte Tengelyi László, és hozzátette, hogy a cselekvések állandóan alakuló értelmét egy az értelemképződés fenomenológiája megközelítésmódot igényel. Így a fenomenológia a tapasztalatok elméletét jelentené.
Az előadás második felének (A cselekvés megtapasztalása és elbeszélése) főkérdése az volt, hogy hogyan válik az élettörténet egy darabkája cselekvéssé? Tengelyi professzor az elbeszélhetőséggel válaszol erre a kérdésre, vagyis a cselekvés történet magvává sűrűsödik össze. Hannah Arendtre utalva – „…a cselekvések megkívánják, hogy elbeszéljék őket.” – úgy gondolja, hogy a cselekvés egyetlen leírása még nem elbeszélés, az elbeszélés szerinte a cselekedetek különböző, analitikus leírása válik elbeszéléssé, történetté. Ismét Arisztotelészre, de Hegelre is hivatkozva – előadásában – a cselekvés irányíthatóságáról, az átcsapásról és a sorsfordulatról beszélt, a cselekvések azon ismérveiről, amelyek kezelésére Arisztotelész ilyen fogalmakat alkotott, mint felismerés és tapasztalat. Az önazonosság kérdése – amely kapcsán a hallgatókban újabb kérdések merültek fel, amelyeket az előadás után fel is tettek – nem úgy elképzelendő, mint valami állandó, nem változó dologi lényeg, hanem az elbeszélhető történetek összefüggéséből alakul ki, amelyet Tengelyi professzor „élettörténetnek” nevezett.
Az esemény végén a hallgatók meggyőződhettek arról, amit már a vendéglátó intézet képviseletében Egyed Péter professzor, az est moderátora előre jelzett, hogy Tengelyi László professzor kiváló előadó és, hogy nem véletlenül számít a magyar és a nemzetközi filozófiai élet egyik legelismertebb alakjának, hogy laikusokként, vagy diákokként is úgy érezhettük, talán ez volt a tanszéken az év egyik legfontosabb szakmai eseménye.
Győrfi Kata, egyetemi hallgató
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.