Telihay magyarországiként rendezi a „nagyon erdélyi” darabot
Fotó: Ozsváth Zsuzsa
Tamási Áron Csalóka szivárvány című színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát a 2022/2023-as évadban.
2022. október 01., 20:002022. október 01., 20:00
Az október 7-én, pénteken 19 órától bemutatandó előadást Telihay Péter (portrénkon) rendezi, akivel interjút közölt honlapján a Szigligeti Színház. A magyarországi rendező – aki korábban a Hamletet is megrendezte a váradi társulattal – a mostani hosszú próbafolyamat volt, de a színház mindent megadott hozzá, hogy úgy készüljön el, ahogy elképzelték. Arról is beszélt, hogy Novák Eszter, a társulat művészeti vezetője azt kérte, hogy rendezzen valamit, de nem volt meghatározva, hogy mi legyen a projekt.
„Sok mindenen gondolkodtunk, végül aztán neki jutott eszébe, hogy Tamási Áron 125 éve született, és felvetette, mit szólnék hozzá, ha az ő egyik szövegét rendezném színpadra. Nos, a helyzet az, hogy én egy diósgyőri proligyerek vagyok. Erdélyi magyar közegben erdélyi magyar darabot rendezni, ami alapvetően folklorisztikus közegben játszódik… nos, igazából álmomban nem gondoltam volna, hogy valaha Tamási-darabot fogok színre vinni” – mondta Telihay Péter.
„A Csalóka szivárvány története nagyon megfogott. Zavarba ejtően modern a problémafelvetés és -kezelése, tökéletes a dramaturgiája – egészen meglepő, hogy honnan értett Tamási ennyire jól egy történet színpadi felépítéséhez, karakterrajzokhoz. Abszolút hibátlanul van megírva. Néha használ egyfajta műfolklorisztikus nyelvet, néhány szófordulat vagy kép erejéig, ezeknek az értelmezésében a színészek segítségét kértem, de egyébként maga a darab meghökkentően modern” – mondta a rendező.
Kifejti, a csalóka szivárvány olyan problémát taglal, ami a jelenünk része: nem politikai, hanem lételméleti kérdést, amely érdekes módon a Hamlethez is nagyon közel áll: ki vagyok én? „Adott egy lehúzó közeg – mivel Ady városában vagyunk, ezt úgy is jellemezhetném, hogy „a gaz lehúz, altat, befed” –, és ebben van egy férfi, akinek nagyobb álmai vannak, mint amit ez a közeg megenged.
Ezért 45 évesen úgy dönt, hogy megpróbálja elölről kezdeni az életét, megpróbál tanult emberré válni, eljutni egy olyan univerzumba, ami tőle nagyon távol áll” – fejtette ki Telihay Péter.
A rendező részletezte, ez azért is érdekes, mert magának Tamásinak is nagyon szoros az Amerikához fűződő viszonya, Amerika mint a nagy álom – ez a gondolat az egész Tamási-életműben markánsan jelen van. Arra a kérdésre, hogy a címben megjelenő szivárványmotívumnak mi a jelentősége, a rendező azt mondta, azt a kérdést tette fel magának, hogy mit érzett akkor, amikor gyermekkorában először szembesült a természeti jelenséggel.
Czintos, amikor azt mondja, hogy át akar menni a szivárvány alatt, azzal a lehetetlennel kísérletezik, hogy valóságossá tegyen egy illúziót. Mind a darabban, mind az előadásban konkrét módon is megjelenik a szivárvány: van egy gát, ahol zubog a víz, és ott, a zubogó felett, a vízpárában kialakul a szivárvány. Ez a dolog képszerűsége. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a szivárvány biblikus elem is, az Istennel való szövetség szimbóluma” – fejtette ki Telihay Péter.
Az előadás szerepeiben Csatlós Lóránt, Tőtős Ádám, Kardos M. Róbert, Kovács Enikő, Kovács Levente, Trabalka Cecília, Balogh Attila, Szotyori József, Gajai Ágnes, Kocsis Anna, Kocsis Gyula, Sebestyén Hunor, Kiss Csaba, Tasnádi-Sáhy Noémi, Czégényi-Ghent Ferenc Péter és Boross Péter lép színpadra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!