
Telihay magyarországiként rendezi a „nagyon erdélyi” darabot
Fotó: Ozsváth Zsuzsa
Tamási Áron Csalóka szivárvány című színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát a 2022/2023-as évadban.
2022. október 01., 20:002022. október 01., 20:00
2022. szeptember 30., 11:372022. szeptember 30., 11:37
Az október 7-én, pénteken 19 órától bemutatandó előadást Telihay Péter (portrénkon) rendezi, akivel interjút közölt honlapján a Szigligeti Színház. A magyarországi rendező – aki korábban a Hamletet is megrendezte a váradi társulattal – a mostani hosszú próbafolyamat volt, de a színház mindent megadott hozzá, hogy úgy készüljön el, ahogy elképzelték. Arról is beszélt, hogy Novák Eszter, a társulat művészeti vezetője azt kérte, hogy rendezzen valamit, de nem volt meghatározva, hogy mi legyen a projekt.
„Sok mindenen gondolkodtunk, végül aztán neki jutott eszébe, hogy Tamási Áron 125 éve született, és felvetette, mit szólnék hozzá, ha az ő egyik szövegét rendezném színpadra. Nos, a helyzet az, hogy én egy diósgyőri proligyerek vagyok. Erdélyi magyar közegben erdélyi magyar darabot rendezni, ami alapvetően folklorisztikus közegben játszódik… nos, igazából álmomban nem gondoltam volna, hogy valaha Tamási-darabot fogok színre vinni” – mondta Telihay Péter.
„A Csalóka szivárvány története nagyon megfogott. Zavarba ejtően modern a problémafelvetés és -kezelése, tökéletes a dramaturgiája – egészen meglepő, hogy honnan értett Tamási ennyire jól egy történet színpadi felépítéséhez, karakterrajzokhoz. Abszolút hibátlanul van megírva. Néha használ egyfajta műfolklorisztikus nyelvet, néhány szófordulat vagy kép erejéig, ezeknek az értelmezésében a színészek segítségét kértem, de egyébként maga a darab meghökkentően modern” – mondta a rendező.
Kifejti, a csalóka szivárvány olyan problémát taglal, ami a jelenünk része: nem politikai, hanem lételméleti kérdést, amely érdekes módon a Hamlethez is nagyon közel áll: ki vagyok én? „Adott egy lehúzó közeg – mivel Ady városában vagyunk, ezt úgy is jellemezhetném, hogy „a gaz lehúz, altat, befed” –, és ebben van egy férfi, akinek nagyobb álmai vannak, mint amit ez a közeg megenged.
Ezért 45 évesen úgy dönt, hogy megpróbálja elölről kezdeni az életét, megpróbál tanult emberré válni, eljutni egy olyan univerzumba, ami tőle nagyon távol áll” – fejtette ki Telihay Péter.
A rendező részletezte, ez azért is érdekes, mert magának Tamásinak is nagyon szoros az Amerikához fűződő viszonya, Amerika mint a nagy álom – ez a gondolat az egész Tamási-életműben markánsan jelen van. Arra a kérdésre, hogy a címben megjelenő szivárványmotívumnak mi a jelentősége, a rendező azt mondta, azt a kérdést tette fel magának, hogy mit érzett akkor, amikor gyermekkorában először szembesült a természeti jelenséggel.
Czintos, amikor azt mondja, hogy át akar menni a szivárvány alatt, azzal a lehetetlennel kísérletezik, hogy valóságossá tegyen egy illúziót. Mind a darabban, mind az előadásban konkrét módon is megjelenik a szivárvány: van egy gát, ahol zubog a víz, és ott, a zubogó felett, a vízpárában kialakul a szivárvány. Ez a dolog képszerűsége. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a szivárvány biblikus elem is, az Istennel való szövetség szimbóluma” – fejtette ki Telihay Péter.
Az előadás szerepeiben Csatlós Lóránt, Tőtős Ádám, Kardos M. Róbert, Kovács Enikő, Kovács Levente, Trabalka Cecília, Balogh Attila, Szotyori József, Gajai Ágnes, Kocsis Anna, Kocsis Gyula, Sebestyén Hunor, Kiss Csaba, Tasnádi-Sáhy Noémi, Czégényi-Ghent Ferenc Péter és Boross Péter lép színpadra.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
szóljon hozzá!