
Téglás István színművész
Fotó: Tiff.ro
Székelyként lett a legjobbnak tartott román színészek egyike. Bár akcentus nélkül beszél románul, ez nem volt mindig így – mesélte Téglás István. A baróti születésű színművész Cristi Puiu Malmkrog című filmjében nyújtott alakítása kapcsán volt a TIFF meghívottja.
2020. augusztus 07., 20:572020. augusztus 07., 20:57
2020. augusztus 08., 15:232020. augusztus 08., 15:23
Alig vette át a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Gopo-díjat a legrangosabb román filmes gálán Corneliu Porumboiu A hegyek szigete (La Gomera) című filmjében nyújtott alakításáért, máris másik híres projekt részese Téglás István baróti születésű bukaresti színművész. Cristi Puiu rendező Berlinben díjazott Malmkrong (a Segesvár melletti Almakerék német neve) című filmjében játssza a komornyik szerepét.
A pénteken délelőtt a TIFF-házban tartott beszélgetés meghívottjaként elmondta: a többieknél két héttel később érkezett a 2018 telén zajló forgatásra, így minden készen volt, neki csak rá kellett hangolódni. „Mindent csendben csináltam” – mondta, ugyanis a szolgák főnöke egy csendes, de sötét személyiség.
A 40 napig zajló forgatás nem volt leányálom, derült ki, az asztal körül felszolgáló „szolgáknak” napi több órát kellett lábon állni, hisz egy-egy jelenetet 60-szor is felvettek, ez fizikailag nagyon megerőltető volt. A forgatás alatt számos „katasztrófa” is történt, például leégett a forgatás helyszínéül szolgáló udvarház villanyhálózata, Téglás István szerencsésen megúszta ezeket, ilyenkor többnyire Bukarestben volt fellépése. Elmondta, mivel a „casting” egy több mint háromórás személyes beszélgetés volt a rendezővel, ez segített neki később jelen lenni a filmben.

Magyar színészt is díjaztak a legfontosabb román filmes gálán, amelyet idén szabadtéri rendezvény formájában tartottak hétfő este Bukarestben. A Gopo-gálán a bukaresti Nemzeti Színház társulatának tagja, Téglás István baróti születésű színész is rangos elismerést vehetett át: övé lett a legjobb f&e
Mint kiderült, Cristi Puiu munkamódszere, hogy személyes kérdésekkel is faggatja a színészeit, így rájuk „építi” a szerepet, hogy az eljátszott érzelmek személyesek, így természetesek legyenek. Így került be a filmbe a pofon, amit Téglás István még középiskolai matematikatanárától kapott, meg kellett mutatnia Cristi Puiunak, hogyan csattant el, majd a színésznek is, aki kapta.
Komornyikként Cristi Puiu új filmjében
Fotó: https://bordcadrefilms.com/
Közönségből érkező kérdésre elmondta: bár valós és átvitt értelemeben is sok pofont kapott, ezekből nem tanult, inkább megsebezték és még inkább magába zárkózott.
Színpadi színészként a bukaresti Nemzeti Színház tagja, de játszott az Odeon színházban és számos alternatív társulatban is, performanszművészként amatőrnek tartja magát, hiszen bár foglalkozott mozgásszínházzal, tánccal, ezt nem tanulta. Úgy látja, a színművészeti egyetemen tanultak és a későbbi színészi munkának nincs sok köze egymáshoz.
– mondta, hozzátéve, hogy ma sokan úgy lesznek színészek, hogy nem tanulják a szakmát. Ő nem akart feltétlenül színész lenni, csak nem volt más ötlete, mesélte. „Nem akartam dolgokat, inkább olyan folyamat részese akartam lenni, ahol szakmailag és emberileg is fejlődhetek” – mesélte pályafutásáról.
Hosszú ideig anyanyelvén játszott, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem elvégzése után a temesvári magyar társulat, majd a gyergyószentmiklósi tagja volt, hogy aztán románra váltson a színpadon.
– válaszolta a moderátor azon kérdésére, hogy vedlett át magyarból román színésszé. Kifejtette, bár kifejezetten senki nem tanította románul, vágyott rá, hogy folyékonyan, akcentus nélkül beszéljen, hiszen az elején sokszor nevetségesnek érezte magát a színpadon.
Téglás István (balra) a TIFF-házban tartott beszélgetés meghívottjaként
Fotó: Tiff.ro
„Nagyon szerettem volna ezt, és örülök, hogy megvalósult” – válaszolta, amikor a kérdező szép román beszédét dicsérte. Mint kifejtette, előbb a testével kapcsolatos komplexusokat „vetette le” azáltal, hogy elkezdett mozgásszínházzal, tánccal foglalkozni, utána jött a beszéd.
de New York nem vált be, nem találta meg itt a kreatív közeget, amire vágyott, ahogy máshol sem Nyugaton. Kelet-Európában a sok trauma miatt sok a kreatív potenciál, véli Téglás István, az alkotási folyamat pedig felszabadít ezektől.
„Introvertált vagyok és rég nem voltam magammal, így nagyon jól viseltem az elmúlt időszakot” – mesélte a karantén időszakra vonatkozó kérdésre, hozzátéve, ez jót tett neki, hiszen előtte nagyon sokat dolgozott, megérett a pihenésre. Naplót írt, hogy ne essen szét, és bár jó volt ez a periódus, nem bánja, hogy véget ért, alternatív színházak tagjaként most online előadásokra készül.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!