Fotó: EMKE
A kétszáz évvel ezelőtt született Petőfi Sándorra emlékeztek az év első napján Marosvásárhelyen.
2023. január 01., 16:512023. január 01., 16:51
2023. január 18., 15:282023. január 18., 15:28
A marosvásárhelyi Petőfi-szobrot az ezredfordulón felállító Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete a hagyomány szerint – immár 22. alkalommal – az új esztendő első napján megemlékezést tartott nemzeti költőnk tiszteletére.
Henter György református és Nagy László unitárius lelkészek méltatását és imáját követően ünnepi beszédet mondott Soós Zoltán polgármester és dr. Vass Levente egészségügyi államtitkár. Műsorvezetőként Pál Hunor színművész a Bolond Istók színműből adott elő részleteket. A rendezvény Petőfi-dalok közös eléneklésével, koszorúzással és a himnuszokkal ért véget.
Petőfi Sándor, a magyar költészet egyik legismertebb alakja 1823. január 1-jén született. Bár a költő Kiskőrösön látta meg a napvilágot (egyes források szerint 1822. december 31-én), szülővárosának gyermekkora színterét, Kiskunfélegyházát vallotta. „Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában” – írta róla Németh G. Béla.
1848 októberétől katonáskodott, százados, majd 1849 májusától őrnagy volt, de makacssága, önfejűsége miatt gyakran összekülönbözött feletteseivel. 1849 januárjától Bem seregében, a lengyel tábornok segédtisztjeként szolgált Erdélyben. A július 31-i vesztes segesvári ütközetben esett el, halálának pontos körülményei máig nem tisztázottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!