Az érdeklődők ingyenesen megtekinthetik a versenyfilmeket
Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be. A Kós Károly-teremben zajló vetítések minden érdeklődő számára ingyenesen megtekinthetők.
2025. augusztus 08., 18:432025. augusztus 08., 18:43
A rangos szemlét idén is a budapesti Néprajzi Múzeum szervezi, megtartva a hagyományos helyszínt és szellemiséget, amelyet korábban a Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány gondozott. Az esemény egyúttal tisztelgés ifj. Kós Károly (1919–1996) néprajzkutató, muzeológus öröksége előtt,
A négynapos rendezvény főként dokumentum- és portréfilmeket vonultat fel, amelyek a Kárpát-medence népi kultúrájának, szellemi örökségének, szokásainak és kortárs értelmezésének bemutatására vállalkoznak. Az erdélyi, székelyföldi alkotások idén is kiemelt helyet kaptak a műsorban, a térségből több film is versenyben van.
A sztánai Varjúvár látogatása is szerepel a programban
Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala
A szemle egyik figyelemre méltó székelyföldi darabja Vargyasi Levente munkája, a „Szánas locsolás Székelytamásfalván”, amely egy ritkuló húsvéti hagyomány újraélesztését dokumentálja. A film nemcsak a rítus szépségére, hanem a közösség összetartó erejére is reflektál.
amely hiteles képet ad a székely betlehemezés máig élő hagyományáról. Ugyanő jegyzi az Akiért a csengettyű szól című portréfilmet is, amely Bogos Ernő építész életét és értékmentő munkásságát mutatja be.
Dénes Zoltán filmje, a „Táncház – kezdetek Erdélyben” egy másik fontos erdélyi témát dolgoz fel, a történetet korabeli filmrészletek és fényképek teszik színessé sok-sok muzsikával aláfestve. A népi mesterségek időtálló világába kalauzol ugyanakkor Fábián Andor filmje, az „Időt őrlő vízimalmok”, amely a Hargita megyei vízimalmok működését és kulturális jelentőségét dokumentálja.
A filmszemle programja nem merül ki a vetítésekben: a résztvevők minden nap beszélgetéseken vehetnek részt, augusztus 30-án délután pedig ellátogatnak a Varjúvárhoz, amely szintén szorosan kapcsolódik a Kós-hagyatékhoz. A vasárnapi eredményhirdetés után koszorúzással és istentisztelettel zárul az esemény, amely méltó módon kapcsolja össze a népi kultúra kutatását, dokumentálását és megélését.
A részletes vetítési program elérhető a Néprajzi Múzeum honlapján.
A sztánai Varjúvár
Kós Károly (1883–1977) egykori háza 1910-ben épült a sztánai állomástelepen, amely Kós munkásságának szellemi, családjának mindennapi otthonává vált. A századforduló Európájában számos művész úgy tekintett az otthonra, mint egy újfajta életmód lehetőségére. Kós Károly építész, nyomdász, grafikus, elbeszélő, regény- és drámaíró, politikus számára a kalotaszegi Sztána mellett megépített Varjúvár jelentette az ideális életstílus megvalósításának eszközét, a nagyváros elhagyását a vidéki élet kedvéért. „S én csak állok a hegy peremén, és tudom, és érzem minden porcikámmal most, hogy kellős közepén állok itt annak a Kalotaszegnek, mely ingyen-ajándékul adta nekem az ő csudálatos szépségének minden gazdagságát, amit lelke kincsesházában ezer esztendő munkájával gyűjtött és megőrzött.”
Eredetileg nyaralónak, művésztanyának készült, az első világháború kitörésekor előbb az építész ideiglenes, majd 1918 karácsonyától végleges otthona lett. 1925-ben bővítették kétszintes toldással. Az emeleten dolgozó-, a földszinten cselédszoba volt, míg a középső épületrészben a földszinten konyha, az emeleten hálószoba, illetve 1925-ig dolgozószoba volt. A jellegzetes toronyban alul az ebédlő, társalgó, felül a gyerekszoba, illetve 1925-ig a hálószoba kapott helyet. 1944 októberében kifosztották, néhány évig egy sztánai gazda tulajdona volt, majd a család visszavásárolta – foglalta össze az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári szervezete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!