Az érdeklődők ingyenesen megtekinthetik a versenyfilmeket
Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be. A Kós Károly-teremben zajló vetítések minden érdeklődő számára ingyenesen megtekinthetők.
2025. augusztus 08., 18:432025. augusztus 08., 18:43
A rangos szemlét idén is a budapesti Néprajzi Múzeum szervezi, megtartva a hagyományos helyszínt és szellemiséget, amelyet korábban a Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány gondozott. Az esemény egyúttal tisztelgés ifj. Kós Károly (1919–1996) néprajzkutató, muzeológus öröksége előtt,
A négynapos rendezvény főként dokumentum- és portréfilmeket vonultat fel, amelyek a Kárpát-medence népi kultúrájának, szellemi örökségének, szokásainak és kortárs értelmezésének bemutatására vállalkoznak. Az erdélyi, székelyföldi alkotások idén is kiemelt helyet kaptak a műsorban, a térségből több film is versenyben van.
A sztánai Varjúvár látogatása is szerepel a programban
Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala
A szemle egyik figyelemre méltó székelyföldi darabja Vargyasi Levente munkája, a „Szánas locsolás Székelytamásfalván”, amely egy ritkuló húsvéti hagyomány újraélesztését dokumentálja. A film nemcsak a rítus szépségére, hanem a közösség összetartó erejére is reflektál.
amely hiteles képet ad a székely betlehemezés máig élő hagyományáról. Ugyanő jegyzi az Akiért a csengettyű szól című portréfilmet is, amely Bogos Ernő építész életét és értékmentő munkásságát mutatja be.
Dénes Zoltán filmje, a „Táncház – kezdetek Erdélyben” egy másik fontos erdélyi témát dolgoz fel, a történetet korabeli filmrészletek és fényképek teszik színessé sok-sok muzsikával aláfestve. A népi mesterségek időtálló világába kalauzol ugyanakkor Fábián Andor filmje, az „Időt őrlő vízimalmok”, amely a Hargita megyei vízimalmok működését és kulturális jelentőségét dokumentálja.
A filmszemle programja nem merül ki a vetítésekben: a résztvevők minden nap beszélgetéseken vehetnek részt, augusztus 30-án délután pedig ellátogatnak a Varjúvárhoz, amely szintén szorosan kapcsolódik a Kós-hagyatékhoz. A vasárnapi eredményhirdetés után koszorúzással és istentisztelettel zárul az esemény, amely méltó módon kapcsolja össze a népi kultúra kutatását, dokumentálását és megélését.
A részletes vetítési program elérhető a Néprajzi Múzeum honlapján.
A sztánai Varjúvár
Kós Károly (1883–1977) egykori háza 1910-ben épült a sztánai állomástelepen, amely Kós munkásságának szellemi, családjának mindennapi otthonává vált. A századforduló Európájában számos művész úgy tekintett az otthonra, mint egy újfajta életmód lehetőségére. Kós Károly építész, nyomdász, grafikus, elbeszélő, regény- és drámaíró, politikus számára a kalotaszegi Sztána mellett megépített Varjúvár jelentette az ideális életstílus megvalósításának eszközét, a nagyváros elhagyását a vidéki élet kedvéért. „S én csak állok a hegy peremén, és tudom, és érzem minden porcikámmal most, hogy kellős közepén állok itt annak a Kalotaszegnek, mely ingyen-ajándékul adta nekem az ő csudálatos szépségének minden gazdagságát, amit lelke kincsesházában ezer esztendő munkájával gyűjtött és megőrzött.”
Eredetileg nyaralónak, művésztanyának készült, az első világháború kitörésekor előbb az építész ideiglenes, majd 1918 karácsonyától végleges otthona lett. 1925-ben bővítették kétszintes toldással. Az emeleten dolgozó-, a földszinten cselédszoba volt, míg a középső épületrészben a földszinten konyha, az emeleten hálószoba, illetve 1925-ig dolgozószoba volt. A jellegzetes toronyban alul az ebédlő, társalgó, felül a gyerekszoba, illetve 1925-ig a hálószoba kapott helyet. 1944 októberében kifosztották, néhány évig egy sztánai gazda tulajdona volt, majd a család visszavásárolta – foglalta össze az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári szervezete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!