Az érdeklődők ingyenesen megtekinthetik a versenyfilmeket
Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be. A Kós Károly-teremben zajló vetítések minden érdeklődő számára ingyenesen megtekinthetők.
2025. augusztus 08., 18:432025. augusztus 08., 18:43
A rangos szemlét idén is a budapesti Néprajzi Múzeum szervezi, megtartva a hagyományos helyszínt és szellemiséget, amelyet korábban a Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány gondozott. Az esemény egyúttal tisztelgés ifj. Kós Károly (1919–1996) néprajzkutató, muzeológus öröksége előtt,
A négynapos rendezvény főként dokumentum- és portréfilmeket vonultat fel, amelyek a Kárpát-medence népi kultúrájának, szellemi örökségének, szokásainak és kortárs értelmezésének bemutatására vállalkoznak. Az erdélyi, székelyföldi alkotások idén is kiemelt helyet kaptak a műsorban, a térségből több film is versenyben van.
A sztánai Varjúvár látogatása is szerepel a programban
Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala
A szemle egyik figyelemre méltó székelyföldi darabja Vargyasi Levente munkája, a „Szánas locsolás Székelytamásfalván”, amely egy ritkuló húsvéti hagyomány újraélesztését dokumentálja. A film nemcsak a rítus szépségére, hanem a közösség összetartó erejére is reflektál.
amely hiteles képet ad a székely betlehemezés máig élő hagyományáról. Ugyanő jegyzi az Akiért a csengettyű szól című portréfilmet is, amely Bogos Ernő építész életét és értékmentő munkásságát mutatja be.
Dénes Zoltán filmje, a „Táncház – kezdetek Erdélyben” egy másik fontos erdélyi témát dolgoz fel, a történetet korabeli filmrészletek és fényképek teszik színessé sok-sok muzsikával aláfestve. A népi mesterségek időtálló világába kalauzol ugyanakkor Fábián Andor filmje, az „Időt őrlő vízimalmok”, amely a Hargita megyei vízimalmok működését és kulturális jelentőségét dokumentálja.
A filmszemle programja nem merül ki a vetítésekben: a résztvevők minden nap beszélgetéseken vehetnek részt, augusztus 30-án délután pedig ellátogatnak a Varjúvárhoz, amely szintén szorosan kapcsolódik a Kós-hagyatékhoz. A vasárnapi eredményhirdetés után koszorúzással és istentisztelettel zárul az esemény, amely méltó módon kapcsolja össze a népi kultúra kutatását, dokumentálását és megélését.
A részletes vetítési program elérhető a Néprajzi Múzeum honlapján.
A sztánai Varjúvár
Kós Károly (1883–1977) egykori háza 1910-ben épült a sztánai állomástelepen, amely Kós munkásságának szellemi, családjának mindennapi otthonává vált. A századforduló Európájában számos művész úgy tekintett az otthonra, mint egy újfajta életmód lehetőségére. Kós Károly építész, nyomdász, grafikus, elbeszélő, regény- és drámaíró, politikus számára a kalotaszegi Sztána mellett megépített Varjúvár jelentette az ideális életstílus megvalósításának eszközét, a nagyváros elhagyását a vidéki élet kedvéért. „S én csak állok a hegy peremén, és tudom, és érzem minden porcikámmal most, hogy kellős közepén állok itt annak a Kalotaszegnek, mely ingyen-ajándékul adta nekem az ő csudálatos szépségének minden gazdagságát, amit lelke kincsesházában ezer esztendő munkájával gyűjtött és megőrzött.”
Eredetileg nyaralónak, művésztanyának készült, az első világháború kitörésekor előbb az építész ideiglenes, majd 1918 karácsonyától végleges otthona lett. 1925-ben bővítették kétszintes toldással. Az emeleten dolgozó-, a földszinten cselédszoba volt, míg a középső épületrészben a földszinten konyha, az emeleten hálószoba, illetve 1925-ig dolgozószoba volt. A jellegzetes toronyban alul az ebédlő, társalgó, felül a gyerekszoba, illetve 1925-ig a hálószoba kapott helyet. 1944 októberében kifosztották, néhány évig egy sztánai gazda tulajdona volt, majd a család visszavásárolta – foglalta össze az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári szervezete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!