Az érdeklődők ingyenesen megtekinthetik a versenyfilmeket
Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be. A Kós Károly-teremben zajló vetítések minden érdeklődő számára ingyenesen megtekinthetők.
2025. augusztus 08., 18:432025. augusztus 08., 18:43
A rangos szemlét idén is a budapesti Néprajzi Múzeum szervezi, megtartva a hagyományos helyszínt és szellemiséget, amelyet korábban a Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány gondozott. Az esemény egyúttal tisztelgés ifj. Kós Károly (1919–1996) néprajzkutató, muzeológus öröksége előtt,
A négynapos rendezvény főként dokumentum- és portréfilmeket vonultat fel, amelyek a Kárpát-medence népi kultúrájának, szellemi örökségének, szokásainak és kortárs értelmezésének bemutatására vállalkoznak. Az erdélyi, székelyföldi alkotások idén is kiemelt helyet kaptak a műsorban, a térségből több film is versenyben van.
A sztánai Varjúvár látogatása is szerepel a programban
Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala
A szemle egyik figyelemre méltó székelyföldi darabja Vargyasi Levente munkája, a „Szánas locsolás Székelytamásfalván”, amely egy ritkuló húsvéti hagyomány újraélesztését dokumentálja. A film nemcsak a rítus szépségére, hanem a közösség összetartó erejére is reflektál.
amely hiteles képet ad a székely betlehemezés máig élő hagyományáról. Ugyanő jegyzi az Akiért a csengettyű szól című portréfilmet is, amely Bogos Ernő építész életét és értékmentő munkásságát mutatja be.
Dénes Zoltán filmje, a „Táncház – kezdetek Erdélyben” egy másik fontos erdélyi témát dolgoz fel, a történetet korabeli filmrészletek és fényképek teszik színessé sok-sok muzsikával aláfestve. A népi mesterségek időtálló világába kalauzol ugyanakkor Fábián Andor filmje, az „Időt őrlő vízimalmok”, amely a Hargita megyei vízimalmok működését és kulturális jelentőségét dokumentálja.
A filmszemle programja nem merül ki a vetítésekben: a résztvevők minden nap beszélgetéseken vehetnek részt, augusztus 30-án délután pedig ellátogatnak a Varjúvárhoz, amely szintén szorosan kapcsolódik a Kós-hagyatékhoz. A vasárnapi eredményhirdetés után koszorúzással és istentisztelettel zárul az esemény, amely méltó módon kapcsolja össze a népi kultúra kutatását, dokumentálását és megélését.
A részletes vetítési program elérhető a Néprajzi Múzeum honlapján.
A sztánai Varjúvár
Kós Károly (1883–1977) egykori háza 1910-ben épült a sztánai állomástelepen, amely Kós munkásságának szellemi, családjának mindennapi otthonává vált. A századforduló Európájában számos művész úgy tekintett az otthonra, mint egy újfajta életmód lehetőségére. Kós Károly építész, nyomdász, grafikus, elbeszélő, regény- és drámaíró, politikus számára a kalotaszegi Sztána mellett megépített Varjúvár jelentette az ideális életstílus megvalósításának eszközét, a nagyváros elhagyását a vidéki élet kedvéért. „S én csak állok a hegy peremén, és tudom, és érzem minden porcikámmal most, hogy kellős közepén állok itt annak a Kalotaszegnek, mely ingyen-ajándékul adta nekem az ő csudálatos szépségének minden gazdagságát, amit lelke kincsesházában ezer esztendő munkájával gyűjtött és megőrzött.”
Eredetileg nyaralónak, művésztanyának készült, az első világháború kitörésekor előbb az építész ideiglenes, majd 1918 karácsonyától végleges otthona lett. 1925-ben bővítették kétszintes toldással. Az emeleten dolgozó-, a földszinten cselédszoba volt, míg a középső épületrészben a földszinten konyha, az emeleten hálószoba, illetve 1925-ig dolgozószoba volt. A jellegzetes toronyban alul az ebédlő, társalgó, felül a gyerekszoba, illetve 1925-ig a hálószoba kapott helyet. 1944 októberében kifosztották, néhány évig egy sztánai gazda tulajdona volt, majd a család visszavásárolta – foglalta össze az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári szervezete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!