Az eltûnt katona címû kétnapos konferencián ugyanis magyarországi és erdélyi néprajzkutatók tudományos közlései, könyv- és folyóirat-bemutatói, filmvetítései azt támasztották alá: a katonai szolgálat, a velejáró mindenkori harci események és a hadifogság a lepergett évtizedek, sõt évszázadok dacára a ma kutatója számára is rengeteg titkot rejt még. A Honismeret folyóirat katonai hagyományokkal foglalkozó különszámát bemutató Halász Péter fõszerkesztõ és folklórkutató meg is jegyezte, hogy a magyarországi önkéntes néprajzi gyûjtõk legutóbbi tanácskozásán meglepõen nagy érdeklõdés mutatkozott a „sok könnyet, szenvedést, de dicsõséget is magában hordozó, közel százötven éves magyar sorkatonaság tárgyi és szellemi öröksége iránt\". A két nap alatt bemutatott háromtucatnyi elõadás ebbe a hagyatékba nyújtott betekintést. Megelevenedtek a 17–19. századi magyar költészet katonaábrázolásai és -attitûdjei, az ismertetett naplórészletekbõl, visszaemlékezés-töredékekbõl és katonakölteményekbõl kirajzolódott az a sors, amely például az elsõ és második világháborúban, de a kommunizmus idején a néphadseregben szolgáló magyar katonának jutott osztályrészül. Elhangzott: a magyar katona soha nem szakadt el családjától, otthonától, a gazdaságtól, a jószágtól, hanem több ezer kilométeres távolságból is együtt élt övéivel. Filmvetítéses elõadásában Karácsony Molnár Erika magyarországi néprajzkutató arra a humorra hívta fel a figyelmet, amellyel az emberek nagy része a háború, illetve fogság viszontagságait kifigurázva tudják elmesélni. A történtek tényszerû feltárásáról tanúskodik az a két könyv, amelyet a KJNT székházában mutattak be a kétnapos tanácskozáson. A második világháborús hadifogolytáborok és a sztálini lágerek folklórjából ízelítõt nyújtó – Vasvári Zoltán társszerzõvel írt, és 2006-ban kiadott – Áldozatok címû könyvét Küllõs Imola budapesti egyetemi tanár, kutató ismertette. Benkõ Levente és Papp Annamária bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia gondozásában néhány hete megjelent Magyar fogolysors a második világháborúban címû kétkötetes munkájukat, az elsõ olyan erdélyi kísérletet, amely élõ visszaemlékezések, naplófeljegyzések és levéltári források összevetésével próbál képet nyújtani arról, hogy milyen sorsban osztoztak a magyar hadifoglyok és internáltak szovjetunióbeli, romániai, de nyugati fogolytáborokban is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok