Szolgálat nincs, emlék van

Az eltûnt katona címû kétnapos konferencián ugyanis magyarországi és erdélyi néprajzkutatók tudományos közlései, könyv- és folyóirat-bemutatói, filmvetítései azt támasztották alá: a katonai szolgálat, a velejáró mindenkori harci események és a hadifogság a lepergett évtizedek, sõt évszázadok dacára a ma kutatója számára is rengeteg titkot rejt még. A Honismeret folyóirat katonai hagyományokkal foglalkozó különszámát bemutató Halász Péter fõszerkesztõ és folklórkutató meg is jegyezte, hogy a magyarországi önkéntes néprajzi gyûjtõk legutóbbi tanácskozásán meglepõen nagy érdeklõdés mutatkozott a „sok könnyet, szenvedést, de dicsõséget is magában hordozó, közel százötven éves magyar sorkatonaság tárgyi és szellemi öröksége iránt\".

A két nap alatt bemutatott háromtucatnyi elõadás ebbe a hagyatékba nyújtott betekintést. Megelevenedtek a 17–19. századi magyar költészet katonaábrázolásai és -attitûdjei, az ismertetett naplórészletekbõl, visszaemlékezés-töredékekbõl és katonakölteményekbõl kirajzolódott az a sors, amely például az elsõ és második világháborúban, de a kommunizmus idején a néphadseregben szolgáló magyar katonának jutott osztályrészül. Elhangzott: a magyar katona soha nem szakadt el családjától, otthonától, a gazdaságtól, a jószágtól, hanem több ezer kilométeres távolságból is együtt élt övéivel. Filmvetítéses elõadásában Karácsony Molnár Erika magyarországi néprajzkutató arra a humorra hívta fel a figyelmet, amellyel az emberek nagy része a háború, illetve fogság viszontagságait kifigurázva tudják elmesélni. A történtek tényszerû feltárásáról tanúskodik az a két könyv, amelyet a KJNT székházában mutattak be a kétnapos tanácskozáson. A második világháborús hadifogolytáborok és a sztálini lágerek folklórjából ízelítõt nyújtó – Vasvári Zoltán társszerzõvel írt, és 2006-ban kiadott – Áldozatok címû könyvét Küllõs Imola budapesti egyetemi tanár, kutató ismertette. Benkõ Levente és Papp Annamária bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia gondozásában néhány hete megjelent Magyar fogolysors a második világháborúban címû kétkötetes munkájukat, az elsõ olyan erdélyi kísérletet, amely élõ visszaemlékezések, naplófeljegyzések és levéltári források összevetésével próbál képet nyújtani arról, hogy milyen sorsban osztoztak a magyar hadifoglyok és internáltak szovjetunióbeli, romániai, de nyugati fogolytáborokban is.