Az eltûnt katona címû kétnapos konferencián ugyanis magyarországi és erdélyi néprajzkutatók tudományos közlései, könyv- és folyóirat-bemutatói, filmvetítései azt támasztották alá: a katonai szolgálat, a velejáró mindenkori harci események és a hadifogság a lepergett évtizedek, sõt évszázadok dacára a ma kutatója számára is rengeteg titkot rejt még. A Honismeret folyóirat katonai hagyományokkal foglalkozó különszámát bemutató Halász Péter fõszerkesztõ és folklórkutató meg is jegyezte, hogy a magyarországi önkéntes néprajzi gyûjtõk legutóbbi tanácskozásán meglepõen nagy érdeklõdés mutatkozott a „sok könnyet, szenvedést, de dicsõséget is magában hordozó, közel százötven éves magyar sorkatonaság tárgyi és szellemi öröksége iránt\". A két nap alatt bemutatott háromtucatnyi elõadás ebbe a hagyatékba nyújtott betekintést. Megelevenedtek a 17–19. századi magyar költészet katonaábrázolásai és -attitûdjei, az ismertetett naplórészletekbõl, visszaemlékezés-töredékekbõl és katonakölteményekbõl kirajzolódott az a sors, amely például az elsõ és második világháborúban, de a kommunizmus idején a néphadseregben szolgáló magyar katonának jutott osztályrészül. Elhangzott: a magyar katona soha nem szakadt el családjától, otthonától, a gazdaságtól, a jószágtól, hanem több ezer kilométeres távolságból is együtt élt övéivel. Filmvetítéses elõadásában Karácsony Molnár Erika magyarországi néprajzkutató arra a humorra hívta fel a figyelmet, amellyel az emberek nagy része a háború, illetve fogság viszontagságait kifigurázva tudják elmesélni. A történtek tényszerû feltárásáról tanúskodik az a két könyv, amelyet a KJNT székházában mutattak be a kétnapos tanácskozáson. A második világháborús hadifogolytáborok és a sztálini lágerek folklórjából ízelítõt nyújtó – Vasvári Zoltán társszerzõvel írt, és 2006-ban kiadott – Áldozatok címû könyvét Küllõs Imola budapesti egyetemi tanár, kutató ismertette. Benkõ Levente és Papp Annamária bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia gondozásában néhány hete megjelent Magyar fogolysors a második világháborúban címû kétkötetes munkájukat, az elsõ olyan erdélyi kísérletet, amely élõ visszaemlékezések, naplófeljegyzések és levéltári források összevetésével próbál képet nyújtani arról, hogy milyen sorsban osztoztak a magyar hadifoglyok és internáltak szovjetunióbeli, romániai, de nyugati fogolytáborokban is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok