A Sereglés 2025 című rendezvény központi eseményei a Budai Várban zajlanak
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
A magyar kormány az eddigi 2,5 milliárd forintról jövőre 4 milliárd forintra emeli a Kárpát-medencei magyar népművészetet a középpontba helyező Csoóri Sándor Program támogatását – jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton.
2025. szeptember 20., 20:412025. szeptember 20., 20:41
Hankó Balázs a Sereglés 2025 című, 349 Kárpát-medencei település részvételével és együttműködésében zajló népművészeti rendezvénysorozat központi helyszínén, a Budai Várban beszélt erről. „Kiemelten fontos, hogy tovább segítsük és erősítsük identitásunkat a Kárpát-medencében, amely hagyományunkban gyökerezik, és mint a kovász, örökíti és összeforrasztja a generációkat” – fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter szerint a több mint négyszáz, néphagyományokat őrző szervezet, az összesen több mint tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester részvételével szombaton zajló Sereglés 2025 fesztivál megmutatja: él a magyar nemzet, és hagyományunk, kultúránk határokon átívelően köt minket össze, és formál közösséggé – számolt be róla az MTI.
Hankó Balázs a Csoóri Sándor Program támogatásának növeléséről beszélt
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
Sebő Ferenc népzenész, népzenetanár, a nemzet művésze arról beszélt köszöntőjében, hogy a földrészen egyedülálló nyelvünk és kultúránk globalizálódó egysége, amihez világszínvonalú gyűjtő- és elemző munka társul, amely lehetővé teszi, hogy termékennyé fordulva mind Magyarország, mind Európa kulturális identitásának forrásává váljon. Rábai Miklós táncművészt idézve kiemelte:
„Amiről beszélünk, az őseink öröksége, századok alatt kicsiszolódott kommunikációk tovább éltetése. Ez a manapság trendi szó magyarul társalkodást jelent, amely összeköt bennünket egymással, kultúránk, magyarságunk alkotóanyaga is” – fejtette ki Sebő Ferenc.
Megjegyezte, hogy a régiek azt tartották az éneklésről és a táncról, hogy gyógyítja az emberben felgyülemlő feszültséget, legyen az öröm vagy bánat. „A táncház 54 éve tartó sikere bizonyítja, hogy a mai nyitott társadalom tagja is igényt tart a normális emberi létre” – tette hozzá.
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
A magyar kormány 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy megerősítse a magyarországi magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli, magyar népművészettel foglalkozó közösségeket szakmai munkájukban, a hagyomány megőrzésében és továbbadásában. A program az elmúlt hét év alatt 21,77 milliárd forinttal, csaknem 12,5 ezer pályázatot és több mint 3300 szervezetet támogatott a népművészeti mozgalom minden területén.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
A Bátaszéktől Csíkszeredáig több száz helyszínen megvalósuló Sereglés 2025 fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, másrészt megmutassa, hogy
Az ingyenes programok egységesen, minden csatlakozott településen szombaton 10 órakor kezdődtek népviseletes felvonulással, egy-egy, a területre, helyre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekli el, majd a helyi egyházi vezetők megáldják a jelenlévőket.
Pál István „Szalonna” húzta a talpalávalót
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
Mindenhol elhangzott Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen elénekelték az „Akkor szép az erdő, mikor zöld…” kezdetű népdalt és a Pál István „Szalonna” által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolta saját tájegységének csárdását.
A közös nyitó események és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várta az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárja az egész napos programot. A rendezvény központi eseményei a Budai Várban, a Szentháromság téren zajlanak, további kiemelt helyszínek közé tartozik Békéscsaba, Debrecen, Gombaszög/Dernő (Felvidék), Kecskemét, Méra (Kalotaszeg, Erdély), Nagyvárad (Partium), Palics (Vajdaság), Salgótarján, Sárospatak, Sárvár, Szamosújvár (Erdély), Szatmárnémeti (Partium), Szekszárd, Székelyudvarhely (Erdély), Székesfehérvár és Zalaegerszegen a Gébárti-tó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!