
Szilágyi Domokos élete sajátos közép-kelet-európai történelmi dráma; bár a 40 éve elhunyt költőt beszervezte a román titkosrendőrség, ez nem von le életművének értékéből – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a Szilágyi Domokosról 40 év távlatából című kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen szombaton.
2016. november 06., 16:242016. november 06., 16:24
A költő halálának évfordulóján Szatmárnémetiben csütörtökön és pénteken szerveztek megemlékezés-sorozatot, ennek folyatásaként a kolozsvári Györkös Mányi Albert-emlékházban idézték fel Szilágyi Domokos emlékét, értékelték munkásságát. Muzsnay Árpád szatmárnémeti művelődésszervező, a rendezvénysorozat főszervezője köszöntötte a kolozsvári megemlékezésen résztvevő közönséget. Elmondta, idén 25 éve, hogy Szatmárnémetiben felavatták Szilágyi Domokos szobrát.
A beszélgetést Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta, elsőként Pomogáts Bélának adta át a szót, aki leszögezte, az, hogy Szilágyi Domokos halála után 30 évvel az állambiztonsági hivatal levéltárából nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított ügynöki jelentések, semmilyen formában nem csorbítja azt a gazdag életművet, amelyet az utókorra hagyott. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész kifejtette, Szilágyi Domokos nem csupán Erdélyben vagy a magyar irodalom szempontjából alkotott kiemelkedőt, hanem a világirodalomban is a legjobbak közt, az élvonalban van a helye.
„Hihetetlenül jelentős költészet az övé, része az egyetemes nagy lírának” – mondta Kántor Lajos, aki arra is kitért, hogy az irodalomtörténészeknek bőven akad mit kutatniuk Szilágyi életművében, ugyanis senki nem foglalkozott még azzal például, hogy a költő kényszerből olyan költőket is fordított, akik ezt nem feltétlenül “érdemelték meg”. Mint részletezte, Szilágyi Domokos Bukarestben élt a családjával, és a megélhetés miatt egyszerre több kiadónak is bedolgozott.
Szilágyi Domokos költő, író, irodalomtörténész és műfordító a Máramaros megyei Nagysomkúton született 1938. július 2-án, 1976. november 2-án öngyilkosságot követett el Kolozsváron. Költészetének értelmezői közül többen felismerték eszmevilágában az egzisztencializmust, nemcsak mint a korszellem egyik jellegzetes megnyilatkozását, hanem úgy is, mint egyetemes emberi helyzetátélését, az egyén szabadságharcát.
A magyar filmgyártás bölcsőjében, a kincses városban tartották Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmjének, a Magyar menyegzőnek az ősbemutatóját.
Vízben égni, tűzbe fulladni címmel Charles Bukowski világhírű amerikai író magyarra fordított versei jelennek meg december elején – közölte a Gabó Kiadó az MTI-vel.
A székelyföldi származású Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen.
Ünnepi esttel köszöntötte csütörtökön a Budapesti Székely Kör Ambrus András színészt, a Székely Kör egyik alapító tagját 100. születésnapja alkalmából Budapesten.
November 20. és 27. között rendezik meg a Kolozsvári Opera Napokat, amely gazdag programmal várja a közönséget: kiállítás, könyvbemutató, gyerekeknek szóló beavató előadás, jazzkoncert és egy új gyermekopera ősbemutatója is szerepel a kínálatban.
Váta Lóránd UNITER- és Jászai Mari-díjas, sepsiszentgyörgyi születésű színművészt, aki immár 16 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, szerepmegformálásai kulisszatitkairól kérdeztük.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt évre emlékezve miniévadot szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház november 12. és 16. között, Showcase 2025 címmel.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.