
Fergeteges bohózat a szerelemről. Heltai Jenő Naftalin című darabja a nagyváradi társulat előadásában
Fotó: Vígh László Miklós/Szigligeti Színház
Sikeres előadást vitt színre a nagyváradi Szigligeti Színház társulata Novák Eszter rendezésében: Heltai Jenőnek a bonyodalmakat okozó szerelemről szóló bohózatát láthatta és láthatja a közeljövőben a közönség. A Naftalin követi az ókori komédiajátszás óta ismert örök helyzeteket, kezdve a titkolózástól a személyek összetévesztéséig, a produkcióra pedig a rendezés, színészi játék, díszlet és jelmez összjátéka jellemző.
2019. január 07., 13:142019. január 07., 13:14
Tarthatjuk mi magunkat bármennyire nyitottnak, toleránsnak, felvilágosultnak, végső soron értékesebbnek is, mint a 20. század eleji „boldog békeidők” emberei, magánéleti problémáink ugyanolyan helyzeteket kreálhatnak manapság is, mint száztíz évvel ezelőtt, merthogy a szerelem társadalmi viszonyoktól és életkortól függetlenül minden időkben ugyanolyan örömöket és gondokat okoz mindenkinek.
Jó bizonyíték erre Heltai Jenő Naftalin című bohózata, amit a nagyváradi Szigligeti Színház szilveszter este mutatott be, és a hétvégén szintén láthatta a nagyérdemű, a nagy sikernek köszönhetően pedig valószínűleg még tartósan örvendezteti az előadás a közönséget. Nem szándékom filozofálgatni a siker természetrajzán, hisz színházba járó emberek tudják, sok tényező együttes hatásából alakul az ki, nem kizárólag darab-, színész-, rendezőfüggő, nem is csak a néző pillanatnyi hangulata alakítja, hanem mindez együtt, és még sok apró részlet. Tény, hogy Nagyváradon ezek a kisebb-nagyobb alkotóelemek tökéletesen egybeilleszkedtek, hibátlanul összeállt a puzzle, és nem lesz egykönnyen elfújható kártyavárrá.
Röviden megpróbálom áttekinteni az említett összetevőket, hogy világossá tegyem, miért is örülök ennek a rég várt nagyszínpadi élménynek. Kezdődik a darabválasztással: Heltai Jenő nem meggondolatlanul ötletelő, a kísérletezésre bármit ráfogó szerző, hanem a színpad törvényeit jól ismerő színházi ember, a Naftalin pedig
vagyis semmi üresjárat, fölösleges jövés-menés, túlbeszélés nem keseríti a nézőt. Természetesen mindez nem kizárólag Heltai érdeme, hisz ha akarnak, rendező és színészek közös erővel mondjuk egy Shakespeare-darabot is könnyen elrontanak. Most viszont Novák Eszter rendezése a helyzet magaslatán állt, csakúgy, mint a színészi játék. Bármennyire is szeretném egyik vagy másik alakítást a többi fölé emelni, nem tehetem, ugyanis Szabó Eduárd, Fodor Réka, Sebestyén Hunor, a meghívott vendég Schlanger András, Molnár Júlia, Kiss Csaba, Gajai Ágnes, Trabalka Cecília, Pitz Melinda, Tasnádi-Sáhy Noémi, Hunyadi István és Szotyori József a maga karakterét optimálisan oldotta meg. A rendezői és színészi munka, – olyan előadásokkal szemben, amikor előfordult, hogy a díszlet vagy a jelmez, esetleg mindkettő együtt elvonta a figyelmet az alakításokról, magyarán „lejátszotta” a színészeket, valamint Florina Bellinda Vasilatos díszlet- és jelmezterve belesimult az összképbe, „alájátszott” az egyes jeleneteknek.
Ez esetben is rendező és színészek egyformán dicsérendők, hisz a különböző időpontokban, más-más okból szekrénybe zárt Laboda Péter (Sebestyén Hunor) és Patkány Etus (Tasnádi-Sáhy Noémi) esetleges transzformálódását túlzások, vásári ripacskodások nélkül úgy oldották meg, mintha a szekrénybeli naftalin hatására történő „átváltozás” végső soron a világ legtermészetesebb dolga volna. Örvendetes, hogy az új esztendőt sikeres kollektív alkotással nyitotta a váradi társulat.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!