
Fotó: Biró István
Szép Gyula népzenész, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt a kincses városbeli Györkös Mányi Albert Emlékház ZeneSzó elnevezésű beszélgetősorozatának idei első meghívottja.
2017. január 26., 19:012017. január 26., 19:01
A szerda esti rendezvényen a beszélgetőtárs, Márkos Albert hegedűművész azzal a kérdéssel indított, hogy a meghívott miért választotta szakmája, hivatása alapjául a zenét, hisz családjából senki sem foglalkozott a muzsikával. „A zene volt az egyetlen biztos dolog az életemben” – fogalmazott Szép Gyula.
Kifejtette, nyolcéves korában a szülei zeneiskolába küldték, és támogatták őt ezen a téren. Kilencedikes korában abba akarta hagyni a zenélést, később mégis jelentkezett a zeneakadémiára, és hamar eldöntötte, hogy zenetanár szeretne lenni. Az egyetemi évek után Mezőszentgyörgyön kapott tanári állást, ahol egy évig munkálkodott, majd Székelyudvarhelyre költözött, ahol a zeneiskolában, valamint a máréfalvi általános iskolában is zenét oktatott. A nyolcvanas évek elején a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatója lett, az intézménynél számos kulturális rendezvényt szervezett.
Szép Gyula elárulta, mielőtt megkeresték, hogy legyen a Kolozsvári Magyar Opera művészeti titkára, az elvándorlás gondolata foglalkoztatta, de a felkérésnek eleget téve itthon maradt. „Mikor oda kerültem, az opera jövője bizonytalannak látszott a kiöregedő énekkar miatt” – mondta Szép Gyula. Elhangzott, az ő munkája fontos szerepet játszott abban, hogy az intézmény biztosabb alapokon állhasson, rengeteg fiatal művész érkezett az operához, nagyon erős énekkar alakult. „Büszke vagyok arra, hogy ma az opera erős, fiatalokból álló társulat, nem vagyunk sokan, de minőségi a kínálatunk” – jelentette ki a vezető. Hozzátette, az operába járók száma csökkent, de az intézmény arra törekszik, hogy minél változatosabb és érdekesebb műsort kínáljon a közönségnek. A beszélgetésen elhangzott, Szép Gyula a politikában is szerepet vállalt, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője volt tizenegy éven át, nagyon sok rendezvényt, fesztivált szerveztek az ő közreműködésével.
Szép Gyula 2010 óta tölti be a Kolozsvári Magyar Opera elnöki tisztségét, 2015-től a marosvásárhelyi székhelyű Janovics Jenő Alapítvány elnöke is. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 áprilisában jött létre az erdélyi magyar közéleti és művelődési élet jeles személyiségeinek kezdeményezésére. A névadó Janovics Jenő (1872-1945) színész, író, dramaturg, a kolozsvári színház egykori igazgatója. Az alapítvány célja olyan közszolgálati jellegű rádiós és tévés műsortartalom gyártásának támogatása, amely az erdélyi magyarság szülőföldjén való megmaradását és boldogulását célozza.
„Ha valaki hisz abban, hogy jót tud teremteni, sikerülni fog neki” – mondta az igazgató. Szép Gyula nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt, mint mondta, nem tudja még, hogy mi lesz a pozíciójával, de szeretne az opera szolgálatában tevékenykedni. Az est végén Szép Gyula együtt muzsikált két fiával, varázslatossá téve az előadást.
Kajtár Rebeka, Majláth Réka
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!