
Fotó: Biró István
Szép Gyula népzenész, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt a kincses városbeli Györkös Mányi Albert Emlékház ZeneSzó elnevezésű beszélgetősorozatának idei első meghívottja.
2017. január 26., 19:012017. január 26., 19:01
A szerda esti rendezvényen a beszélgetőtárs, Márkos Albert hegedűművész azzal a kérdéssel indított, hogy a meghívott miért választotta szakmája, hivatása alapjául a zenét, hisz családjából senki sem foglalkozott a muzsikával. „A zene volt az egyetlen biztos dolog az életemben” – fogalmazott Szép Gyula.
Kifejtette, nyolcéves korában a szülei zeneiskolába küldték, és támogatták őt ezen a téren. Kilencedikes korában abba akarta hagyni a zenélést, később mégis jelentkezett a zeneakadémiára, és hamar eldöntötte, hogy zenetanár szeretne lenni. Az egyetemi évek után Mezőszentgyörgyön kapott tanári állást, ahol egy évig munkálkodott, majd Székelyudvarhelyre költözött, ahol a zeneiskolában, valamint a máréfalvi általános iskolában is zenét oktatott. A nyolcvanas évek elején a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatója lett, az intézménynél számos kulturális rendezvényt szervezett.
Szép Gyula elárulta, mielőtt megkeresték, hogy legyen a Kolozsvári Magyar Opera művészeti titkára, az elvándorlás gondolata foglalkoztatta, de a felkérésnek eleget téve itthon maradt. „Mikor oda kerültem, az opera jövője bizonytalannak látszott a kiöregedő énekkar miatt” – mondta Szép Gyula. Elhangzott, az ő munkája fontos szerepet játszott abban, hogy az intézmény biztosabb alapokon állhasson, rengeteg fiatal művész érkezett az operához, nagyon erős énekkar alakult. „Büszke vagyok arra, hogy ma az opera erős, fiatalokból álló társulat, nem vagyunk sokan, de minőségi a kínálatunk” – jelentette ki a vezető. Hozzátette, az operába járók száma csökkent, de az intézmény arra törekszik, hogy minél változatosabb és érdekesebb műsort kínáljon a közönségnek. A beszélgetésen elhangzott, Szép Gyula a politikában is szerepet vállalt, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője volt tizenegy éven át, nagyon sok rendezvényt, fesztivált szerveztek az ő közreműködésével.
Szép Gyula 2010 óta tölti be a Kolozsvári Magyar Opera elnöki tisztségét, 2015-től a marosvásárhelyi székhelyű Janovics Jenő Alapítvány elnöke is. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 áprilisában jött létre az erdélyi magyar közéleti és művelődési élet jeles személyiségeinek kezdeményezésére. A névadó Janovics Jenő (1872-1945) színész, író, dramaturg, a kolozsvári színház egykori igazgatója. Az alapítvány célja olyan közszolgálati jellegű rádiós és tévés műsortartalom gyártásának támogatása, amely az erdélyi magyarság szülőföldjén való megmaradását és boldogulását célozza.
„Ha valaki hisz abban, hogy jót tud teremteni, sikerülni fog neki” – mondta az igazgató. Szép Gyula nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt, mint mondta, nem tudja még, hogy mi lesz a pozíciójával, de szeretne az opera szolgálatában tevékenykedni. Az est végén Szép Gyula együtt muzsikált két fiával, varázslatossá téve az előadást.
Kajtár Rebeka, Majláth Réka
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!