
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünneplik a romániai fotóművészet napját Bukarestben
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
2026. január 11., 15:092026. január 11., 15:09
Január 11. a romániai fotóművészet napja. Ezen a napon született 1812-ben Szatmárnémetiben Szathmáry Papp Károly festő és fotográfus, akit a világ egyik első háborús fotográfusaként és a Román Királyság első dokumentum- és művészi fotográfusaként ismert. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest közölte, rendszeresen fotókiállítással ünnepli ezt a napot, amely a naptári év első rendezvénye is. 2026-ban rendezvényeik sorozatát Szentes Zágon GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával nyitják.
Nem mindennapi időutazásra hív a GDAŃSK50. Szentes Lajos (1944–2002) csíkszeredai fotográfus 1974-ben járt Gdańskban, rövid útját egy tekercs fekete-fehér Fortepan negatív film és anekdoták őrzik. Ötven évvel később fia, Szentes Zágon precíz fotórekonstrukcióin éled újra a város: összesen huszonhárom kép találta meg mai párját ugyanabból a szögből, ugyanolyan 50 milliméteres fókusztávolságú objektívvel, de ezúttal digitális képalkotási technikával.
Ez az életmű több mint húsz éve, 2002-ben zárult le. Az 5–7 kockánként tárolt film között egy nem mindennapi válogatás a mostani kiállítás témája. Szentes Lajos fiatal csíkszeredai fotográfus művészbarátaival (Wrábel Judittal és Szilágyi Varga Zoltánnal), valamint egy kölcsönkapott fényképezőgéppel 1974-ben látogatta meg az észak-lengyel kikötővárost, Gdańskot. 2024-ben, kereken 50 évvel később fia, Szentes Zágon képein éled újra a város.
Ez volt a „nyomozómunkánk” kiindulópontja: 2023 májusában került feldolgozásra a fotóanyag, és fogalmazódott meg annak gondolata, hogy érdemes lenne rekonstruálni a Gdańskban készült fényképeket. Kereken egy évvel később, 2024 májusában, három nap alatt készült el ezek precíz fotórekonstrukciója: ugyanazzal az 50 mm-es fókusztávolságú objektívvel, ugyanabból a szögből, ugyanakkora képarányt tartva – az egyedüli jelentőségteljes különbséget a digitális technika jelenti.
A legnehezebb és talán legizgalmasabb kihívás a helyszínek beazonosítása volt, ebben elsősorban a Google-térkép StreetView-funkciója bizonyult hasznosnak. Ez azonban még nem jelentett garantált sikert: ötven év alatt sok minden változik egy város életében. Új falak épülnek, régiek dőlnek le, hozzáférhetetlenné téve bizonyos kulcsfontosságú helyeket.
A falba épített szobrokat, díszeket, amelyeket lerombolt 17. századi házakról menekítettek – és amelyek között szerepel a kiállítás központi helyén található kalapos alak is – végül egy zárt udvarban találtuk meg a helyszínen. A képekből 23-at sikerült rekonstruálni.
A beazonosított helyszínek koordinátáit a 15x21 cm-es nyomtatott referenciafotók hátára ragasztott QR-kódok őrzik, de készült egy kontaktmásolat, így a sorrend alapján valamennyire az útvonal is beazonosítható volt, ami nagyban segítette a detektívmunkánkat Szentes Lajos nyomában. Hogy könnyebb volt, mint 50 évvel ezelőtt, az egészen biztos: elsősorban azért, mert könnyebben kiengedtek az országból (Szentes Zágon édesanyja például a meg nem kapott útlevél miatt nem csatlakozhatott). 50 évvel ezelőtt részeg katonákkal együtt érkeztek meg a fiatal látogatók, mi annak eufóriájában, hogy végre kellemesen vonatozunk – és még csak nem is késünk!” (Mărcuțiu-Rácz Dóra)
A kiállítást január 13-án, kedden nyitja meg Szentes Zágon fotográfus jelenlétében:
A kiállítás képanyaga megjelent könyvben, Mărcuțiu-Rácz Dóra útinaplójával, az Exit Kiadó gondozásában. A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható. A kiállítás 2026. február 1-ig látogatható.

A magyar (és erdélyi magyar) kultúra számos szegmensét – zene, irodalom, színház-, film- és fotóművészet – megismerteti a közönséggel a román fővárosban immár 33 éve működő Liszt Intézet Bukarest.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.
Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.
Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.
Két előadással, az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok és a Janovics című produkcióval lép fel a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház – adta hírül az erdélyi teátrum.
Négynyelvű információk, érintőképernyős állomások, digitális térképek segítik a különböző korszakok és életutak megismerését a Szatmár Megyei Múzeumban, amelyet nemrég mi is meglátogattunk.
A szatmári Harag György Társulat társulat UNITER-díjas előadása, a III. Richárd nyitja az április 10. és május 10. között tartandó budapesti Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM).
Folytatódik Kolozsváron a Kulturális recept az egészségért és jóllétért program: a járványkórház páciensei ingyenesen vehetnek részt többek között a magyar színház és opera programjain. A folytatásról csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be.
Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
szóljon hozzá!