Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünneplik a romániai fotóművészet napját Bukarestben
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
2026. január 11., 15:092026. január 11., 15:09
Január 11. a romániai fotóművészet napja. Ezen a napon született 1812-ben Szatmárnémetiben Szathmáry Papp Károly festő és fotográfus, akit a világ egyik első háborús fotográfusaként és a Román Királyság első dokumentum- és művészi fotográfusaként ismert. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest közölte, rendszeresen fotókiállítással ünnepli ezt a napot, amely a naptári év első rendezvénye is. 2026-ban rendezvényeik sorozatát Szentes Zágon GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával nyitják.
Nem mindennapi időutazásra hív a GDAŃSK50. Szentes Lajos (1944–2002) csíkszeredai fotográfus 1974-ben járt Gdańskban, rövid útját egy tekercs fekete-fehér Fortepan negatív film és anekdoták őrzik. Ötven évvel később fia, Szentes Zágon precíz fotórekonstrukcióin éled újra a város: összesen huszonhárom kép találta meg mai párját ugyanabból a szögből, ugyanolyan 50 milliméteres fókusztávolságú objektívvel, de ezúttal digitális képalkotási technikával.
Ez az életmű több mint húsz éve, 2002-ben zárult le. Az 5–7 kockánként tárolt film között egy nem mindennapi válogatás a mostani kiállítás témája. Szentes Lajos fiatal csíkszeredai fotográfus művészbarátaival (Wrábel Judittal és Szilágyi Varga Zoltánnal), valamint egy kölcsönkapott fényképezőgéppel 1974-ben látogatta meg az észak-lengyel kikötővárost, Gdańskot. 2024-ben, kereken 50 évvel később fia, Szentes Zágon képein éled újra a város.
Ez volt a „nyomozómunkánk” kiindulópontja: 2023 májusában került feldolgozásra a fotóanyag, és fogalmazódott meg annak gondolata, hogy érdemes lenne rekonstruálni a Gdańskban készült fényképeket. Kereken egy évvel később, 2024 májusában, három nap alatt készült el ezek precíz fotórekonstrukciója: ugyanazzal az 50 mm-es fókusztávolságú objektívvel, ugyanabból a szögből, ugyanakkora képarányt tartva – az egyedüli jelentőségteljes különbséget a digitális technika jelenti.
A legnehezebb és talán legizgalmasabb kihívás a helyszínek beazonosítása volt, ebben elsősorban a Google-térkép StreetView-funkciója bizonyult hasznosnak. Ez azonban még nem jelentett garantált sikert: ötven év alatt sok minden változik egy város életében. Új falak épülnek, régiek dőlnek le, hozzáférhetetlenné téve bizonyos kulcsfontosságú helyeket.
A falba épített szobrokat, díszeket, amelyeket lerombolt 17. századi házakról menekítettek – és amelyek között szerepel a kiállítás központi helyén található kalapos alak is – végül egy zárt udvarban találtuk meg a helyszínen. A képekből 23-at sikerült rekonstruálni.
A beazonosított helyszínek koordinátáit a 15x21 cm-es nyomtatott referenciafotók hátára ragasztott QR-kódok őrzik, de készült egy kontaktmásolat, így a sorrend alapján valamennyire az útvonal is beazonosítható volt, ami nagyban segítette a detektívmunkánkat Szentes Lajos nyomában. Hogy könnyebb volt, mint 50 évvel ezelőtt, az egészen biztos: elsősorban azért, mert könnyebben kiengedtek az országból (Szentes Zágon édesanyja például a meg nem kapott útlevél miatt nem csatlakozhatott). 50 évvel ezelőtt részeg katonákkal együtt érkeztek meg a fiatal látogatók, mi annak eufóriájában, hogy végre kellemesen vonatozunk – és még csak nem is késünk!” (Mărcuțiu-Rácz Dóra)
A kiállítást január 13-án, kedden nyitja meg Szentes Zágon fotográfus jelenlétében:
A kiállítás képanyaga megjelent könyvben, Mărcuțiu-Rácz Dóra útinaplójával, az Exit Kiadó gondozásában. A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható. A kiállítás 2026. február 1-ig látogatható.
A magyar (és erdélyi magyar) kultúra számos szegmensét – zene, irodalom, színház-, film- és fotóművészet – megismerteti a közönséggel a román fővárosban immár 33 éve működő Liszt Intézet Bukarest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Oscar-díjas rendezők új filmjei, személyes dokumentumfilmek és provokatív társadalmi történetek is helyet kaptak a 25. TIFF Magyar Napján. A magyar filmművészet ismert alkotói mellett fiatal rendezők munkái is szerepelnek az filmszemle idei válogatásában.
A kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabjából készülő produkció premierjét tartja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Béres Attila rendezésében.
Újabb magyar sikernek tapsolt perceken át a cannes-i közönség: Nemes Jeles László vasárnap bemutatott új filmjét, a Moulint mintegy tízperces álló ováció követte a vetítés után.
Nicole Kidman is részt vett Constantin Brâncuși Danaida című szobrának népszerűsítésében, amely végül csillagászati összegért kelt el New York-i Christie’s aukcióján. A neves román szobrászművész múzsája Pogány Margit magyar festőművész volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!