Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünneplik a romániai fotóművészet napját Bukarestben
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
2026. január 11., 15:092026. január 11., 15:09
Január 11. a romániai fotóművészet napja. Ezen a napon született 1812-ben Szatmárnémetiben Szathmáry Papp Károly festő és fotográfus, akit a világ egyik első háborús fotográfusaként és a Román Királyság első dokumentum- és művészi fotográfusaként ismert. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest közölte, rendszeresen fotókiállítással ünnepli ezt a napot, amely a naptári év első rendezvénye is. 2026-ban rendezvényeik sorozatát Szentes Zágon GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával nyitják.
Nem mindennapi időutazásra hív a GDAŃSK50. Szentes Lajos (1944–2002) csíkszeredai fotográfus 1974-ben járt Gdańskban, rövid útját egy tekercs fekete-fehér Fortepan negatív film és anekdoták őrzik. Ötven évvel később fia, Szentes Zágon precíz fotórekonstrukcióin éled újra a város: összesen huszonhárom kép találta meg mai párját ugyanabból a szögből, ugyanolyan 50 milliméteres fókusztávolságú objektívvel, de ezúttal digitális képalkotási technikával.
Ez az életmű több mint húsz éve, 2002-ben zárult le. Az 5–7 kockánként tárolt film között egy nem mindennapi válogatás a mostani kiállítás témája. Szentes Lajos fiatal csíkszeredai fotográfus művészbarátaival (Wrábel Judittal és Szilágyi Varga Zoltánnal), valamint egy kölcsönkapott fényképezőgéppel 1974-ben látogatta meg az észak-lengyel kikötővárost, Gdańskot. 2024-ben, kereken 50 évvel később fia, Szentes Zágon képein éled újra a város.
Ez volt a „nyomozómunkánk” kiindulópontja: 2023 májusában került feldolgozásra a fotóanyag, és fogalmazódott meg annak gondolata, hogy érdemes lenne rekonstruálni a Gdańskban készült fényképeket. Kereken egy évvel később, 2024 májusában, három nap alatt készült el ezek precíz fotórekonstrukciója: ugyanazzal az 50 mm-es fókusztávolságú objektívvel, ugyanabból a szögből, ugyanakkora képarányt tartva – az egyedüli jelentőségteljes különbséget a digitális technika jelenti.
A legnehezebb és talán legizgalmasabb kihívás a helyszínek beazonosítása volt, ebben elsősorban a Google-térkép StreetView-funkciója bizonyult hasznosnak. Ez azonban még nem jelentett garantált sikert: ötven év alatt sok minden változik egy város életében. Új falak épülnek, régiek dőlnek le, hozzáférhetetlenné téve bizonyos kulcsfontosságú helyeket.
A falba épített szobrokat, díszeket, amelyeket lerombolt 17. századi házakról menekítettek – és amelyek között szerepel a kiállítás központi helyén található kalapos alak is – végül egy zárt udvarban találtuk meg a helyszínen. A képekből 23-at sikerült rekonstruálni.
A beazonosított helyszínek koordinátáit a 15x21 cm-es nyomtatott referenciafotók hátára ragasztott QR-kódok őrzik, de készült egy kontaktmásolat, így a sorrend alapján valamennyire az útvonal is beazonosítható volt, ami nagyban segítette a detektívmunkánkat Szentes Lajos nyomában. Hogy könnyebb volt, mint 50 évvel ezelőtt, az egészen biztos: elsősorban azért, mert könnyebben kiengedtek az országból (Szentes Zágon édesanyja például a meg nem kapott útlevél miatt nem csatlakozhatott). 50 évvel ezelőtt részeg katonákkal együtt érkeztek meg a fiatal látogatók, mi annak eufóriájában, hogy végre kellemesen vonatozunk – és még csak nem is késünk!” (Mărcuțiu-Rácz Dóra)
A kiállítást január 13-án, kedden nyitja meg Szentes Zágon fotográfus jelenlétében:
A kiállítás képanyaga megjelent könyvben, Mărcuțiu-Rácz Dóra útinaplójával, az Exit Kiadó gondozásában. A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható. A kiállítás 2026. február 1-ig látogatható.
A magyar (és erdélyi magyar) kultúra számos szegmensét – zene, irodalom, színház-, film- és fotóművészet – megismerteti a közönséggel a román fővárosban immár 33 éve működő Liszt Intézet Bukarest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!