Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünneplik a romániai fotóművészet napját Bukarestben
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
2026. január 11., 15:092026. január 11., 15:09
Január 11. a romániai fotóművészet napja. Ezen a napon született 1812-ben Szatmárnémetiben Szathmáry Papp Károly festő és fotográfus, akit a világ egyik első háborús fotográfusaként és a Román Királyság első dokumentum- és művészi fotográfusaként ismert. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest közölte, rendszeresen fotókiállítással ünnepli ezt a napot, amely a naptári év első rendezvénye is. 2026-ban rendezvényeik sorozatát Szentes Zágon GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával nyitják.
Nem mindennapi időutazásra hív a GDAŃSK50. Szentes Lajos (1944–2002) csíkszeredai fotográfus 1974-ben járt Gdańskban, rövid útját egy tekercs fekete-fehér Fortepan negatív film és anekdoták őrzik. Ötven évvel később fia, Szentes Zágon precíz fotórekonstrukcióin éled újra a város: összesen huszonhárom kép találta meg mai párját ugyanabból a szögből, ugyanolyan 50 milliméteres fókusztávolságú objektívvel, de ezúttal digitális képalkotási technikával.
Ez az életmű több mint húsz éve, 2002-ben zárult le. Az 5–7 kockánként tárolt film között egy nem mindennapi válogatás a mostani kiállítás témája. Szentes Lajos fiatal csíkszeredai fotográfus művészbarátaival (Wrábel Judittal és Szilágyi Varga Zoltánnal), valamint egy kölcsönkapott fényképezőgéppel 1974-ben látogatta meg az észak-lengyel kikötővárost, Gdańskot. 2024-ben, kereken 50 évvel később fia, Szentes Zágon képein éled újra a város.
Ez volt a „nyomozómunkánk” kiindulópontja: 2023 májusában került feldolgozásra a fotóanyag, és fogalmazódott meg annak gondolata, hogy érdemes lenne rekonstruálni a Gdańskban készült fényképeket. Kereken egy évvel később, 2024 májusában, három nap alatt készült el ezek precíz fotórekonstrukciója: ugyanazzal az 50 mm-es fókusztávolságú objektívvel, ugyanabból a szögből, ugyanakkora képarányt tartva – az egyedüli jelentőségteljes különbséget a digitális technika jelenti.
A legnehezebb és talán legizgalmasabb kihívás a helyszínek beazonosítása volt, ebben elsősorban a Google-térkép StreetView-funkciója bizonyult hasznosnak. Ez azonban még nem jelentett garantált sikert: ötven év alatt sok minden változik egy város életében. Új falak épülnek, régiek dőlnek le, hozzáférhetetlenné téve bizonyos kulcsfontosságú helyeket.
A falba épített szobrokat, díszeket, amelyeket lerombolt 17. századi házakról menekítettek – és amelyek között szerepel a kiállítás központi helyén található kalapos alak is – végül egy zárt udvarban találtuk meg a helyszínen. A képekből 23-at sikerült rekonstruálni.
A beazonosított helyszínek koordinátáit a 15x21 cm-es nyomtatott referenciafotók hátára ragasztott QR-kódok őrzik, de készült egy kontaktmásolat, így a sorrend alapján valamennyire az útvonal is beazonosítható volt, ami nagyban segítette a detektívmunkánkat Szentes Lajos nyomában. Hogy könnyebb volt, mint 50 évvel ezelőtt, az egészen biztos: elsősorban azért, mert könnyebben kiengedtek az országból (Szentes Zágon édesanyja például a meg nem kapott útlevél miatt nem csatlakozhatott). 50 évvel ezelőtt részeg katonákkal együtt érkeztek meg a fiatal látogatók, mi annak eufóriájában, hogy végre kellemesen vonatozunk – és még csak nem is késünk!” (Mărcuțiu-Rácz Dóra)
A kiállítást január 13-án, kedden nyitja meg Szentes Zágon fotográfus jelenlétében:
A kiállítás képanyaga megjelent könyvben, Mărcuțiu-Rácz Dóra útinaplójával, az Exit Kiadó gondozásában. A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható. A kiállítás 2026. február 1-ig látogatható.
A magyar (és erdélyi magyar) kultúra számos szegmensét – zene, irodalom, színház-, film- és fotóművészet – megismerteti a közönséggel a román fővárosban immár 33 éve működő Liszt Intézet Bukarest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!