
2012. március 13., 08:562012. március 13., 08:56
Nem véletlenül mondok munkát: heroikus erőfeszítés lehetett a megye több településén eleinte külön-külön próbáló amatőr néptánccsoportokat összehangolni, betanítani és végül egy igazán nagyszabású produkció benyomását keltő előadássá (ahogy a társulat vezetői mindig hangoztatják, nem néptáncműsorrá, hanem előadássá) öszszekovácsolni. A többségében fiatal táncosok Szent László és a kunok harcát elevenítik fel, jó néhány legendamotívummal, sőt pogány elemeket is megőrző, középkori falfestményekben még élő Szent László-mondákban fennmaradt elemmel megtűzdelve.
Az ősmagyar motívumokat felvonultató színpadkép és az előadás teljes vizuális arculatának különlegessége, hogy csupa batikolt kelméből építkezik. Szöllősi Boglárka vajdasági textilművésznő az eget kékfestővászonból, a világfát fehér drapériából álmodta meg, és a kézzel festett jelmezek között nincs két egyforma: nem egyenruhában, hanem színben és stílusban harmonizáló kosztümökben táncolnak a szereplők. Fábri Géza zentai származású kobzos-énekmondó egyéniségével, színpadi jelenlétével egyedül is elvitte volna a hátán az előadást, de szerencsére erre az égvilágon semmi szükség nem volt. Kobzával és dutárjával – mint kiderült, ez egy ősi ujgur hangszer –, kopott kabátjában, tiszta énekével mintha néhány száz évvel ezelőttről keveredett volna a váradi színház deszkáira.
Hasonló koncepciójú és hasonlóan ambiciózus – persze sokkal nagyobb költségvetésű – táncprodukciót csak a tavaly ősszel Váradon fellépő budapesti Experidance társulattól láthatott az itteni közönség. Amit azonban a Nagyvárad Táncegyüttes tett, egy kicsivel sem kevesebb, mint szolgálat. Szolgálat a hagyományok megőrzéséért, a „tiszta forrásból” származó muzsika és tánc megismertetéséért, és ez már önmagában tiszteletre méltó.
Épp ennyire szolgálja viszont a nem banális értelemben vett értékeket, a kortárs művészeti irányzatokat – táncot és képzőművészetet –, bátran elegyítve ősit a modernnel, népit a kreatívval, megmutatva, hogy mindennek semmi akadálya nem lehet, ha a mérce a művészi igényesség.
Nagyvárad Táncegyüttes: Fényességes csillag – táncos misztériumjáték, 2012
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.