
2012. március 13., 08:562012. március 13., 08:56
Nem véletlenül mondok munkát: heroikus erőfeszítés lehetett a megye több településén eleinte külön-külön próbáló amatőr néptánccsoportokat összehangolni, betanítani és végül egy igazán nagyszabású produkció benyomását keltő előadássá (ahogy a társulat vezetői mindig hangoztatják, nem néptáncműsorrá, hanem előadássá) öszszekovácsolni. A többségében fiatal táncosok Szent László és a kunok harcát elevenítik fel, jó néhány legendamotívummal, sőt pogány elemeket is megőrző, középkori falfestményekben még élő Szent László-mondákban fennmaradt elemmel megtűzdelve.
Az ősmagyar motívumokat felvonultató színpadkép és az előadás teljes vizuális arculatának különlegessége, hogy csupa batikolt kelméből építkezik. Szöllősi Boglárka vajdasági textilművésznő az eget kékfestővászonból, a világfát fehér drapériából álmodta meg, és a kézzel festett jelmezek között nincs két egyforma: nem egyenruhában, hanem színben és stílusban harmonizáló kosztümökben táncolnak a szereplők. Fábri Géza zentai származású kobzos-énekmondó egyéniségével, színpadi jelenlétével egyedül is elvitte volna a hátán az előadást, de szerencsére erre az égvilágon semmi szükség nem volt. Kobzával és dutárjával – mint kiderült, ez egy ősi ujgur hangszer –, kopott kabátjában, tiszta énekével mintha néhány száz évvel ezelőttről keveredett volna a váradi színház deszkáira.
Hasonló koncepciójú és hasonlóan ambiciózus – persze sokkal nagyobb költségvetésű – táncprodukciót csak a tavaly ősszel Váradon fellépő budapesti Experidance társulattól láthatott az itteni közönség. Amit azonban a Nagyvárad Táncegyüttes tett, egy kicsivel sem kevesebb, mint szolgálat. Szolgálat a hagyományok megőrzéséért, a „tiszta forrásból” származó muzsika és tánc megismertetéséért, és ez már önmagában tiszteletre méltó.
Épp ennyire szolgálja viszont a nem banális értelemben vett értékeket, a kortárs művészeti irányzatokat – táncot és képzőművészetet –, bátran elegyítve ősit a modernnel, népit a kreatívval, megmutatva, hogy mindennek semmi akadálya nem lehet, ha a mérce a művészi igényesség.
Nagyvárad Táncegyüttes: Fényességes csillag – táncos misztériumjáték, 2012
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.