2012. március 13., 08:562012. március 13., 08:56
Nem véletlenül mondok munkát: heroikus erőfeszítés lehetett a megye több településén eleinte külön-külön próbáló amatőr néptánccsoportokat összehangolni, betanítani és végül egy igazán nagyszabású produkció benyomását keltő előadássá (ahogy a társulat vezetői mindig hangoztatják, nem néptáncműsorrá, hanem előadássá) öszszekovácsolni. A többségében fiatal táncosok Szent László és a kunok harcát elevenítik fel, jó néhány legendamotívummal, sőt pogány elemeket is megőrző, középkori falfestményekben még élő Szent László-mondákban fennmaradt elemmel megtűzdelve.
Az ősmagyar motívumokat felvonultató színpadkép és az előadás teljes vizuális arculatának különlegessége, hogy csupa batikolt kelméből építkezik. Szöllősi Boglárka vajdasági textilművésznő az eget kékfestővászonból, a világfát fehér drapériából álmodta meg, és a kézzel festett jelmezek között nincs két egyforma: nem egyenruhában, hanem színben és stílusban harmonizáló kosztümökben táncolnak a szereplők. Fábri Géza zentai származású kobzos-énekmondó egyéniségével, színpadi jelenlétével egyedül is elvitte volna a hátán az előadást, de szerencsére erre az égvilágon semmi szükség nem volt. Kobzával és dutárjával – mint kiderült, ez egy ősi ujgur hangszer –, kopott kabátjában, tiszta énekével mintha néhány száz évvel ezelőttről keveredett volna a váradi színház deszkáira.
Hasonló koncepciójú és hasonlóan ambiciózus – persze sokkal nagyobb költségvetésű – táncprodukciót csak a tavaly ősszel Váradon fellépő budapesti Experidance társulattól láthatott az itteni közönség. Amit azonban a Nagyvárad Táncegyüttes tett, egy kicsivel sem kevesebb, mint szolgálat. Szolgálat a hagyományok megőrzéséért, a „tiszta forrásból” származó muzsika és tánc megismertetéséért, és ez már önmagában tiszteletre méltó.
Épp ennyire szolgálja viszont a nem banális értelemben vett értékeket, a kortárs művészeti irányzatokat – táncot és képzőművészetet –, bátran elegyítve ősit a modernnel, népit a kreatívval, megmutatva, hogy mindennek semmi akadálya nem lehet, ha a mérce a művészi igényesség.
Nagyvárad Táncegyüttes: Fényességes csillag – táncos misztériumjáték, 2012
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok