2009. december 28., 10:232009. december 28., 10:23
A csíkszeredai és az udvarhelyi közönség este 19 órától tekintheti meg az előadást. Figaro látszólag jókedvűen és nagy igyekezettel szolgálja a hatalmasokat, de szolgálatában nincs semmiféle megalázkodás: találékonysága, kifogyhatatlan jókedve és ötletessége maga a lázadás. Nemcsak főszereplő, hanem az előadás mozgatórugója, játékmester, aki megpróbál mindent elkövetni annak érdekében, hogy szerelmével méltóképpen egybekelhessen. Célja elérésében elsősorban egy szoknyavadász gróf és annak \"hősszerelmes\" fiatal apródja akadályozza, de végül - sok-sok indulat, sóvárgás, gyanakvás és kíváncsiság után - mindenki megtalálja párját. A szereplők időnként személyes vallomásokban osztják meg a nézőkkel gondjaikat, vágyaikat, arra törekedve ezáltal, hogy a szerelemről való különféle elképzeléseiknek még nagyobb hangsúlyt adjanak. Nem a boldog végkifejlet, hanem a hozzá vezető nevettető bolyongás az, ami csodává magasztosítja ezt a legemberibb érzést. A Figaro házassága azért tud ma is friss és aktuális lenni, mert túl politikán és a korabeli társadalmi igazságtalanságok leleplezésén mindenekelőtt a szerelemről szól, úgy, hogy a darabbeli szereplők árnyalt karakterek, nem egy-egy jellemvonás megszállottjai vagy éppen a hagyományos ostoba arisztokrata/talpraesett szolgaábrázolások újabb változatai. Ha nem lennének ennyire frissek és élők a szereplők, ha nem lennének ilyen elevenek és szellemesek a dialógusok, Beaumarchais 1778-ban született darabja régen a feledés homályába merült volna kora számtalan vígjátékával együtt.
Az előadás elkészítésében Zakariás Zalán rendező munkatársa volt: Csiki Csaba díszlettervező, György Eszter jelmeztervező, Ardeleanu Daniel zeneszerző, Cserkész Emese korrepetitor és Nagy B. Sándor dramaturg. Főbb szerepekben: Diószegi Attila, Pál-Ferenczi Gyöngyi, Nagy Alfréd, Szalma Hajnalka, Dávid Attila-Péter, Kolcsár József, Kőmíves Mihály, Márton Lóránt és Fekete Mária. Trombitán közreműködik Brăileanu Attila.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.