Fotó: Facebook/SzekelyfoldKulturalisFolyoirat
A Székelyföld folyóirat megalakulásának 25. évfordulóját ünneplik október 21-én, pénteken a csíkszeredai szerkesztőségben. A rendezvényen bemutatják a jubileumi lapszámot, plakátkiállítás nyílik és átadják a Székelyföld-díjakat is.
2022. október 16., 09:302022. október 16., 09:30
A folyóirat szerkesztősége minden évben elismerésben részesít néhány, a Székelyföldben publikáló szerzőt. Idén Darvasi László magyarországi költőt, írót, Papp Attila Zsolt kolozsvári költőt, Szabó Árpád Töhötöm kolozsvári néprajzkutatót, valamint Szabó-Biró Brigitta csíkjenőfalvi írót díjazzák.
Negyed századdal ezelőtt, 1997 októberében kezdte meg pályafutását a kulturális folyóirat, a 2022. októberi lapszám e jubileum jegyében született. Lapindító vezércikkében Zsidó Ferenc főszerkesztő úgy fogalmaz: „az elmúlt időszak elég volt arra, hogy beírjuk magunkat a köztudatba, hogy kifelé is tudatosítsuk: a Székelyföldön is van irodalom/kultúra.
A lapban Daczó Katalin beszélgetése olvasható Ferenczes István alapító főszerkesztővel, az interjúban megidéződnek a lapalapítás izgalmai, az intézményépítés mozgalmas évei, ami mára már történelem. A Szépirodalom rovatban Babiczky Tibor, Bartha György, Bíró József, Farkas Gábor, Markó Béla, Mona Aicha Masri, Papp Attila, Tamás Dénes, Vári Csaba versei, valamint Abafáy-Deák Csillag, Borcsa Imola, Milbacher Róbert, Káli István, Szabó K. Attila, Török Ábel és Zakariás Cecília prózái olvashatók. Esszét Kukorelly Endre közöl A hibbantó quodlibet. Kazinczy-ék címmel.
A történelmi rovatban Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténésszel és dr. K. Lengyel Zsolt történésszel dr. Szarka László történész beszélget haza és szülőföld, az erdélyiség történeti alakzatai témakörben. A csángó kultúráról szóló Kelet Népe rovatban Iancu Laura: „A magyar nyelv kiszáradásának oka” és egy bennszülött pap útja Moldvában című írása olvasható. Süli Attila: Pál-Antal Sándor: Csík-, Gyergyó-, Kászonszék 1848–49-ben című könyvéről értekezik, Pieldner Judit az Erdélyi Szép Szó 2021. című antológiáról, Lőrinczi Dénes Nagy Botondnak a Mercur a keleti végeken. Határszéli gazdasági környezet és üzleti modellek a dualizmus kori Háromszéken című kötetéről, míg Fekete J. József a Perifériáról betekintő című rovatában Háy János: Mamikám; Milbacher Róbert: Angyali üdvözletek; illetve Milbacher Róbert: Legendahántás című köteteit veszi górcső alá.
A lapszámot a Székelyföld folyóirat huszonöt évéből válogatott rendezvényfotók (könyvbemutatók, díjátadók stb.) illusztrálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!