Székely Nemzeti Múzeum: nem „elefántcsonttorony” a 150 éves intézmény, falain túlra is sugározza a tudást

Az alapító okiratokban világosan megfogalmazott cél, hogy az egész Székelyföld múzeuma kívántunk lenni és voltunk is mindaddig, amíg a többi székely város is kialakította saját múzeumait, nemegyszer a mi segítségünkkel. Tehát regionális múzeum kívántunk lenni és azok is vagyunk, de nem a többi székelyföldi múzeum ellenében akarunk az lenni, hanem épp egymást erősítve.

Identitáserősítő és -megőrző, kompetenciaközpont, amely nem „elefántcsonttoronyként” öncélúan létezik, hanem a falain túlra is sugározza a tudást, az ismereteket, nagyobb tartást, önbecsülést adva az itt élőknek.

és gyermekei házitanítója lett a gyűjtemény első „őre”.

korábban írtuk

Ritka volt, hogy nő alapítson múzeumot: kiállítás nyílik az erdélyi nemesasszony életéről

Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.

Hatalmas lelke volt ennek az asszonynak, nemcsak múzeumot, de árvaházat és szegénykonyhát is működtetett, ahogy kortársai: báró Szentkereszthy Stefánia Kézdivásárhely körzetében, vagy Kálnoky Ludmilla Sepsikőröspatakon – hogy csak a legfontosabb női képviselőit említsük ennek a népéért tenni akaró, önzetlen, igazi keresztény attitűdnek.

– Teljes körű felújításon esett át a közelmúltban a Kós Károly tervezte sepsiszentgyörgyi múzeumépület, 2023 októberében adták át a kívül-belül újjászületett múzeumot, amelyben interaktív kiállítások, modernizált terek, újabb tárlatok is fogadják a látogatót. Azóta miként alakult a látogatók száma és milyen arányban kíváncsiak a Székely Nemzeti Múzeumra székelyföldiek, erdélyiek, magyarországiak, románok és külföldiek?

– A múzeum felújítása nemcsak az épületegyüttesnek és a múzemparknak tett igen jót, hanem a nevünk is a szokásosnál többször fordult elő a médiában és a közbeszédben. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, az erdélyi magyarság egésze drukkolt nekünk, hogy jól sikerüljön ez a százévente egyszer aktuális beavatkozás. Szoktam mondani, hogy az utcán járva sokszor megállítottak a szentgyörgyiek, érdeklődtek, hogy halad a munka, jó lesz-e a felújítás. Megmosolyogtató, egyben megható is volt, amikor azt is meg kérdezték, hogyan bírom, tudok-e aludni éjszaka... A pályázatban 30 százalékos látogatószám-emelkedést ígértünk. Egy bő évvel az újranyitás után mondhatjuk, hogy ezt az ígéretet nagyjából teljesítettük, úgy, hogy az alapkiállítások sorozatát csak az idén fogjuk befejezni.

Kiállításaink hangvétele tekintetében bevallottan a fiatalok kedvében járunk: sok a multimédiás tartalom, az animáció, az interaktivitás, hiszen szeretnénk, ha húsz év múlva is lenne látogatónk. A fiatal embert csak mai nyelvezettel lehet megfogni, csak mai eszközhasználattal lehet élményt nyújtani neki.

Számítunk a fiatalokra és igen, igyekszünk a kedvükben járni! Érdekes, hogy Székelyföld viszonylatában egyre nő a kultúránkra nyitott román ajkú múzeumlátogatók száma. Ez nálunk is érzékelhető. Örvendetes dolognak tartjuk, mert aki kíváncsi a székely-magyar kultúrára, azzal talán könnyebb lesz szót érteni az élet más területén is, hogy „rendezzük végre közös dolgainkat”. Másrészt így a múzeumok kultúrák közötti hídként emlegetése sem lesz üres jelszó.

bár a világjárvány óta ez a szám drasztikusan csökkent. Komoly létszám-emelkedést várunk az egyre hatékonyabban működő múzeumpedagógiánktól és a családi programoktól, igyekszünk célcsoportjaink számát növelni. A lényeg: nem szabad hátra dőlnünk. Az intézmények komoly versenyben vannak a látogatókért. A felújítás hozta népszerűséggel pedig igyekszünk jól sáfárkodni.

Jubileum: Gyárfás- és Kós-kiállítás

Amint a Székely Nemzeti Múzeum jubileumi eseményeket sorjázó közleményében szerepel, az intézmény „őssejtje” 1875-ben jött létre a háromszéki Imecsfalván, tehát idén a 150. születésnapot ünneplik. E jeles évet rendhagyó kiállításokkal, konferenciával, a múzeumot népszerűsítő kiadványokkal és eseményekkel ünneplik. A magyar kultúra napján, január 22-én a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő (1857–1925) halálának 100. évfordulója alkalmából nyit kiállítást a múzeum időszakos kiállítótereiben. Székelyföld egyik legismertebb képzőművészének az intézmény gyűjteményében található alkotásait korábbi kiállításokon részben már bemutatták a sepsiszentgyörgyi és székelyföldi közönségnek.

Bemutatjuk a művész szüleihez írt leveleit, vázlatait, modelljének, Fogolyán Idának a ruháját is és virtuálisan azt a festményét, amely most épp Budapesten a Néprajzi Múzeumban vendégszerepel: a Disznóölést” – olvasható a közleményben. Amint a szervezők sorolják, a Gyárfás-kiállítás után május közepétől Kós Károlyt, az építészt mutatják be. A budapesti Építészeti Múzeum, Budapest Főváros Levéltára és a Műcsarnok által a tavaly létrehozott kiállítás érkezik Sepsiszentgyörgyre. Ez az eddig látott legteljesebb Kós kiállítás, ami nem a polihisztort, hanem kizárólag az építészt mutatja be. Itt nemcsak Kós zseniális tervrajzait nézheti meg a közönség, de a rajzai alapján elkészített bútordarabokat is, sőt, a sztánai Varjúvár rekonstrukcióját is.

ami szintén rendhagyó gesztus, ez lesz Erdélyben az egyetlen Kós Károly-emlékszoba. Abban az épületben, amit öregkori interjúiban legkedvesebb (fő)művének nevezett” – olvasható a közleményben.

Sepsiszentgyörgyre érkezik Budapestről a Székelyek című nagyszabású tárlat

Ősszel két fontos kiállítással tisztelegnek a 150 éve létező múzeum előtt: elhozzák Budapestről a Magyar Néprajzi Múzeumból a nagy sikerű, Székelyek – örökség-mintázatok című kiállítást, majd a második emeleti térben az erősdi leletanyag által dr. László Ferenc régész-múzeumőr emlékét idézik fel.