A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly által tervezett épülete és a gyűjtemények iránt is egyre növekszik a látogatók érdeklődése
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Alapításának 150. évfordulóját számos jelentős eseménnyel ünnepli idén Erdély egyik legrégebbi közgyűjteménye, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Székely Nemzeti Múzeum jubileuma alkalmából a hat külső egységet is magába foglaló intézményről, a gyönyörűen felújított, Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi épületben működő közgyűjteményről az igazgatóval, Vargha Mihály szobrászművésszel beszélgettünk. Aki többek közt elmondta, egyre növekszik az érdeklődés a felújított, interaktív elemekkel kibővült intézmény iránt – érdekes módon a román ajkúak körében is.
2025. január 22., 08:002025. január 22., 08:00
– Nagyszabású eseménysorozattal ünnepli alapításának 150. évfordulóját Erdély egyik legrégebbi múzeuma, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Mi a jelentősége konkrétan az intézmény számára, hogy az Erdély egyik legrégebbi közgyűjteménye „címet” viseli?
– Fontosnak tartom, hogy az „egyik” szócska bekerüljön a szuperlatívusz elé, hiszen Erdélyben van nálunk öregebb közgyűjtemény, elég, ha a marosvásárhelyi Teleki Tékára vagy a nagyszebeni Brukenthalra gondolunk.
Az alapító okiratokban világosan megfogalmazott cél, hogy az egész Székelyföld múzeuma kívántunk lenni és voltunk is mindaddig, amíg a többi székely város is kialakította saját múzeumait, nemegyszer a mi segítségünkkel. Tehát regionális múzeum kívántunk lenni és azok is vagyunk, de nem a többi székelyföldi múzeum ellenében akarunk az lenni, hanem épp egymást erősítve.
Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója: „az intézmény történelme, gyűjteményeinek sokfélesége és színvonala, valamint folytonossága révén regionális rangot képvisel”
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
– Meglátása szerint mit jelent Háromszék kultúrája számára, hogy a Székely Nemzeti Múzeum külső egységeivel együtt – Gyárfás Jenő Képtár, a kézdivásárhelyi, csernátoni, a zabolai csángó, az erdővidéki múzeum, valamint a Magma kortárs kiállítótér – Erdély egyik legrégebbi múzeuma?
– A felelet a kérdésben leledzik:
Identitáserősítő és -megőrző, kompetenciaközpont, amely nem „elefántcsonttoronyként” öncélúan létezik, hanem a falain túlra is sugározza a tudást, az ismereteket, nagyobb tartást, önbecsülést adva az itt élőknek.
Az ágyúöntő Gábor Áron emlékezetét felidéző kiállítás is látható a múzeum felújított tereiben
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
– A múzeum alapításának különleges, sajátos összetevője is van. Talán nem sok példa van arra az erdélyi múzeumtörténetben, hogy a 19. század vége felé egy nő alapított volna közgyűjteményt. A Székely Nemzeti Múzeumot egy nemesasszony, Cserey Jánosné Zathureczky Emília (1823 – 1905) hozta létre, ez abban a korban úttörő jelenségnek számított. Mit jelent az intézmény számára ez a sajátosság és miként ápolják, teszik még szélesebb körben ismertté Cserey Jánosné Zathureczky Emília emlékét?
– A pártállam idején azt sulykolták belénk, hogy az uralkodó osztály, az arisztokrácia vagy ahogyan ők nevezték, a „burzsujok” önző, kizsákmányoló, népnyúzó társaság volt, amelyet a legjobb felszámolni, megsemmisíteni. A rendszerváltás után ez a diskurzus megváltozott, a napvilágra került kutatások eredményei nyilvánosak, így a régmúlt időkről is jóval árnyaltabb képet kaphatunk.
és gyermekei házitanítója lett a gyűjtemény első „őre”.
Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.
Hatalmas lelke volt ennek az asszonynak, nemcsak múzeumot, de árvaházat és szegénykonyhát is működtetett, ahogy kortársai: báró Szentkereszthy Stefánia Kézdivásárhely körzetében, vagy Kálnoky Ludmilla Sepsikőröspatakon – hogy csak a legfontosabb női képviselőit említsük ennek a népéért tenni akaró, önzetlen, igazi keresztény attitűdnek.
Teljes körű felújításon esett át a közelmúltban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly-tervezte épületegyüttese
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
– És konkrétabban milyen kép rajzolódik ki a korabeli visszaemlékezésekből Csereyné Zathureczky Emíliáról?
– Az emlékiratait olvasva láthatjuk, hogy Csereyné női mivolta sok férfi döntéshozó szemében szálka volt. Egy patriarchális társadalomban a nő kezdeményezők sorsa soha nem volt, és ma sem egyszerű. Sok nemtelen támadást kellett elviselnie, de számunkra, kései utódai számára az ő arca ettől még szebben ragyog. Emlékkiállítást nyitottunk, szobrot állítottunk, kutatjuk a család más, érdekes-értékes tagjának életútját, elkezdtük kézdivásárhelyi sírhelyének restaurálását. Nem tudjuk, hogyan volt energiája jótékonykodni, intézményeket alapítani, amikor magánélete tragédiák sorozata: éltében férjét és hat gyermekét temette el.
A Székely Nemzeti Múzeum kínálata interaktív elemekkel is bővült
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
– Teljes körű felújításon esett át a közelmúltban a Kós Károly tervezte sepsiszentgyörgyi múzeumépület, 2023 októberében adták át a kívül-belül újjászületett múzeumot, amelyben interaktív kiállítások, modernizált terek, újabb tárlatok is fogadják a látogatót. Azóta miként alakult a látogatók száma és milyen arányban kíváncsiak a Székely Nemzeti Múzeumra székelyföldiek, erdélyiek, magyarországiak, románok és külföldiek?
– A múzeum felújítása nemcsak az épületegyüttesnek és a múzemparknak tett igen jót, hanem a nevünk is a szokásosnál többször fordult elő a médiában és a közbeszédben. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, az erdélyi magyarság egésze drukkolt nekünk, hogy jól sikerüljön ez a százévente egyszer aktuális beavatkozás. Szoktam mondani, hogy az utcán járva sokszor megállítottak a szentgyörgyiek, érdeklődtek, hogy halad a munka, jó lesz-e a felújítás. Megmosolyogtató, egyben megható is volt, amikor azt is meg kérdezték, hogyan bírom, tudok-e aludni éjszaka... A pályázatban 30 százalékos látogatószám-emelkedést ígértünk. Egy bő évvel az újranyitás után mondhatjuk, hogy ezt az ígéretet nagyjából teljesítettük, úgy, hogy az alapkiállítások sorozatát csak az idén fogjuk befejezni.
Az 1848-as forradalom és a székelyföldi ágyúöntés témája is hangsúlyosan megjelenik a Székely Nemzeti Múzeum kiállításán
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Kiállításaink hangvétele tekintetében bevallottan a fiatalok kedvében járunk: sok a multimédiás tartalom, az animáció, az interaktivitás, hiszen szeretnénk, ha húsz év múlva is lenne látogatónk. A fiatal embert csak mai nyelvezettel lehet megfogni, csak mai eszközhasználattal lehet élményt nyújtani neki.
Számítunk a fiatalokra és igen, igyekszünk a kedvükben járni! Érdekes, hogy Székelyföld viszonylatában egyre nő a kultúránkra nyitott román ajkú múzeumlátogatók száma. Ez nálunk is érzékelhető. Örvendetes dolognak tartjuk, mert aki kíváncsi a székely-magyar kultúrára, azzal talán könnyebb lesz szót érteni az élet más területén is, hogy „rendezzük végre közös dolgainkat”. Másrészt így a múzeumok kultúrák közötti hídként emlegetése sem lesz üres jelszó.
Az intézmény szépen felújított múzeumparkja
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
bár a világjárvány óta ez a szám drasztikusan csökkent. Komoly létszám-emelkedést várunk az egyre hatékonyabban működő múzeumpedagógiánktól és a családi programoktól, igyekszünk célcsoportjaink számát növelni. A lényeg: nem szabad hátra dőlnünk. Az intézmények komoly versenyben vannak a látogatókért. A felújítás hozta népszerűséggel pedig igyekszünk jól sáfárkodni.
Jubileum: Gyárfás- és Kós-kiállítás
Amint a Székely Nemzeti Múzeum jubileumi eseményeket sorjázó közleményében szerepel, az intézmény „őssejtje” 1875-ben jött létre a háromszéki Imecsfalván, tehát idén a 150. születésnapot ünneplik. E jeles évet rendhagyó kiállításokkal, konferenciával, a múzeumot népszerűsítő kiadványokkal és eseményekkel ünneplik. A magyar kultúra napján, január 22-én a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő (1857–1925) halálának 100. évfordulója alkalmából nyit kiállítást a múzeum időszakos kiállítótereiben. Székelyföld egyik legismertebb képzőművészének az intézmény gyűjteményében található alkotásait korábbi kiállításokon részben már bemutatták a sepsiszentgyörgyi és székelyföldi közönségnek.
A Székely Nemzeti Múzeumban a magyar kultúra napján, január 22-én nyílik tárlat Gyárfás Jenő (1857–1925) halálának 100. évfordulója alkalmából
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
„Miért mondjuk, hogy rendhagyó kiállítások lesznek az idén nálunk? Mert Gyárfás Jenő festőművész fő művei mellett (Tetemrehívás, Mátyás király, Gábor Áron halála) olyan „zsengéit” is bemutatjuk, amelyeket eddig nem láthatott a közönség.
Bemutatjuk a művész szüleihez írt leveleit, vázlatait, modelljének, Fogolyán Idának a ruháját is és virtuálisan azt a festményét, amely most épp Budapesten a Néprajzi Múzeumban vendégszerepel: a Disznóölést” – olvasható a közleményben. Amint a szervezők sorolják, a Gyárfás-kiállítás után május közepétől Kós Károlyt, az építészt mutatják be. A budapesti Építészeti Múzeum, Budapest Főváros Levéltára és a Műcsarnok által a tavaly létrehozott kiállítás érkezik Sepsiszentgyörgyre. Ez az eddig látott legteljesebb Kós kiállítás, ami nem a polihisztort, hanem kizárólag az építészt mutatja be. Itt nemcsak Kós zseniális tervrajzait nézheti meg a közönség, de a rajzai alapján elkészített bútordarabokat is, sőt, a sztánai Varjúvár rekonstrukcióját is.
ami szintén rendhagyó gesztus, ez lesz Erdélyben az egyetlen Kós Károly-emlékszoba. Abban az épületben, amit öregkori interjúiban legkedvesebb (fő)művének nevezett” – olvasható a közleményben.
Sepsiszentgyörgyre érkezik Budapestről a Székelyek című nagyszabású tárlat
Ősszel két fontos kiállítással tisztelegnek a 150 éve létező múzeum előtt: elhozzák Budapestről a Magyar Néprajzi Múzeumból a nagy sikerű, Székelyek – örökség-mintázatok című kiállítást, majd a második emeleti térben az erősdi leletanyag által dr. László Ferenc régész-múzeumőr emlékét idézik fel.
A múzeumban látható vitrálium (üvegfestmény) tervét 1933-ban gróf Bánffy Miklós alkotta, aki a múzeumot tervező Kós Károlynak (akinek a szobra látható) barátja, munkatársa volt
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A Budapesten nagy sikerrel bemutatott kiállítást először a Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be Erdélyben. Dr. László Ferenc halálának 100. évfordulóján azt az erősdi leletanyagot ismertetik, amellyel a Székely Nemzeti Múzeum világhírnévre tett szert. „Az egyszerű mikós tanár állhatatos, kitartó munkájával nemcsak mint régész szerzett nevet magának, de oroszlánrésze volt a múzeum Kós tervezte épületének a létrehozásában is” – olvasható a közleményben. Mint írják, a jubileumi év egyik fontos mozzanata lesz a Bartók Béláról elnevezett koncertterem felavatása is, ahol reményeik szerint a régió legnevesebb magyar, román és német előadóművészei fogják muzsikájukkal megörvendeztetni a közönséget.
Megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Vargha Mihály igazgató a nyitóünnepségen elmondta: olyan múzeumot szeretnének, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!