
A Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítással tiszteleg az alapító nagyasszony szellemisége előtt
Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.
2024. november 06., 17:522024. november 06., 17:52
2024. november 06., 18:272024. november 06., 18:27
A kiállítás az alapítónő, Csereyné Zathureczky Emília életét, munkásságát, a közel 150 éves múzeum legrégebbi nívós tárgyait mutatja be.
Csereyné Zathureczky Emília (1823 – 1905) volt a múzeum létrehozója
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum fotótékája
A megnyitó házigazdája Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Az eseményen felszólal Beke Mihály András első beosztott konzul a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusáról. Megnyitóbeszédet mond Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár igazgatója. A kiállítást ismerteti: Szőcsné Gazda Enikő főmuzeológus, kurátor.
A háromszéki Imecsfalván keletkezett az a nagy nemesi gyűjtemény, melyet 1875 szeptemberében nyilvános kiállításon mutattak be a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése alkalmából. Két évvel az első kiállítás után már Székely Nemzeti Múzeum néven szerepelt az intézmény.
Ki volt Csereyné Zathureczky Emília? Csupán a múzeumalapítás kötődik a nevéhez, vagy más társadalmi, kulturális események is kapcsolódnak hozzá?
Zathureczky Emília a háromszéki intézményt oly magas színvonalra emelte, hogy 25 évvel az első kiállítás után már a párizsi világkiállításon szerepelt
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum fotótékája
A tizenkét gyermekes Zathureczky család Felvidékről (ma Szlovákia) költözött Erdélybe. Az édesapa, Zathureczky István erdélyi nemesi birtokok tiszttartója volt, aki hamarosan egész Erdély nemességével kapcsolatba került. Tizenkét gyermekét taníttatta, így 1848-as forradalmár, országgyűlési képviselő, katonatiszt, gyártulajdonos és iparpolitikus egyaránt került ki köreikből. Gyermekei mind jelentős nemesi családokkal kötöttek házasságot, így fél évszázaddal az erdélyi betelepülésük (1817) nyomán hatalmas kapcsolathálójuk jött létre.
„A múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília mindannyiunk példaképe lehet... Férjét és valamennyi gyermekét eltemette, s bár letörték a családi tragédiák, jótékony egyletek finanszírozásában, iskolák és kórházak támogatásában, harangláb építésében, egyházak támogatásában vett részt. Fő megvalósítása a Székely Nemzeti Múzeum létrehozása volt, ezt az intézményt oly intenzíven támogatta és olyan magas színvonalra emelte, hogy 25 évvel az első kiállítás után már a párizsi világkiállításon szerepelt, és kéziratait, levéltárát akadémikusok, kutatók tanulmányozták” – olvasható a múzeum közleményében.
a Székely Nemzeti Múzeum korai gyűjteményét.

Ünnepélyes eseményen tisztelegtek a székelység történelmi emlékét őrző sepsiszentgyörgyi múzeum és annak alapítói, munkatársai előtt kedden este. A különleges alkalmat a Székely Nemzeti Tanács által odaítélt Gábor Áron-díj átadása koronázta meg.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!