Hirdetés

Ritka volt, hogy nő alapítson múzeumot: kiállítás nyílik az erdélyi nemesasszony életéről

A Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítással tiszteleg az alapító nagyasszony szellemisége előtt

A Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítással tiszteleg az alapító nagyasszony szellemisége előtt

Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.

Krónika

2024. november 06., 17:522024. november 06., 17:52

2024. november 06., 18:272024. november 06., 18:27

A kiállítás az alapítónő, Csereyné Zathureczky Emília életét, munkásságát, a közel 150 éves múzeum legrégebbi nívós tárgyait mutatja be.

Csereyné Zathureczky Emília (1823 – 1905) volt a múzeum létrehozója •  Fotó: Székely Nemzeti Múzeum fotótékája Galéria

Csereyné Zathureczky Emília (1823 – 1905) volt a múzeum létrehozója

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum fotótékája

A megnyitó házigazdája Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Az eseményen felszólal Beke Mihály András első beosztott konzul a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusáról. Megnyitóbeszédet mond Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár igazgatója. A kiállítást ismerteti: Szőcsné Gazda Enikő főmuzeológus, kurátor.

Hirdetés

A háromszéki Imecsfalván keletkezett az a nagy nemesi gyűjtemény, melyet 1875 szeptemberében nyilvános kiállításon mutattak be a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése alkalmából. Két évvel az első kiállítás után már Székely Nemzeti Múzeum néven szerepelt az intézmény.

Csereyné Zathureczky Emília volt tehát a múzeum létrehozója, a kiállítással rá emlékeznek. Ritka volt a 19. században, hogy nő alapítson múzeumot. Az asszonyok kapcsolathálóját társadalmi normák korlátozták. Hogyan sikerült egy nemesasszonynak múzeumot létrehoznia?

Ki volt Csereyné Zathureczky Emília? Csupán a múzeumalapítás kötődik a nevéhez, vagy más társadalmi, kulturális események is kapcsolódnak hozzá?

Zathureczky Emília a háromszéki intézményt oly magas színvonalra emelte, hogy 25 évvel az első kiállítás után már a párizsi világkiállításon szerepelt •  Fotó: Székely Nemzeti Múzeum fotótékája Galéria

Zathureczky Emília a háromszéki intézményt oly magas színvonalra emelte, hogy 25 évvel az első kiállítás után már a párizsi világkiállításon szerepelt

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum fotótékája

A tizenkét gyermekes Zathureczky család Felvidékről (ma Szlovákia) költözött Erdélybe. Az édesapa, Zathureczky István erdélyi nemesi birtokok tiszttartója volt, aki hamarosan egész Erdély nemességével kapcsolatba került. Tizenkét gyermekét taníttatta, így 1848-as forradalmár, országgyűlési képviselő, katonatiszt, gyártulajdonos és iparpolitikus egyaránt került ki köreikből. Gyermekei mind jelentős nemesi családokkal kötöttek házasságot, így fél évszázaddal az erdélyi betelepülésük (1817) nyomán hatalmas kapcsolathálójuk jött létre.

1848-as forradalmi szereplésük és a forradalmárok iránti elkötelezettségük miatt a közszékelyek is tisztelték a Zathureczky családot. Ez az impozáns társadalmi háttér segítette a családot.

„A múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília mindannyiunk példaképe lehet... Férjét és valamennyi gyermekét eltemette, s bár letörték a családi tragédiák, jótékony egyletek finanszírozásában, iskolák és kórházak támogatásában, harangláb építésében, egyházak támogatásában vett részt. Fő megvalósítása a Székely Nemzeti Múzeum létrehozása volt, ezt az intézményt oly intenzíven támogatta és olyan magas színvonalra emelte, hogy 25 évvel az első kiállítás után már a párizsi világkiállításon szerepelt, és kéziratait, levéltárát akadémikusok, kutatók tanulmányozták” – olvasható a múzeum közleményében.

A kiállítás e csodálatos életműbe nyújt betekintést. 17-18. századi hímzésekkel, bútorokkal, 18-19. századi kerámiákkal, keménycserepekkel, üvegtárgyakkal, bronzdepó tárgyaival idézi meg Csereyné Zathureczky Emília lenyűgöző tárgyi világát,

a Székely Nemzeti Múzeum korai gyűjteményét.

korábban írtuk

Gábor Áron-díj a Székely Nemzeti Múzeumnak, történelmi kincseink őrzőjének
Gábor Áron-díj a Székely Nemzeti Múzeumnak, történelmi kincseink őrzőjének

Ünnepélyes eseményen tisztelegtek a székelység történelmi emlékét őrző sepsiszentgyörgyi múzeum és annak alapítói, munkatársai előtt kedden este. A különleges alkalmat a Székely Nemzeti Tanács által odaítélt Gábor Áron-díj átadása koronázta meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
Hirdetés
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
Hirdetés
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
2026. március 22., vasárnap

Kalotaszeg és egyben Méra „nagysága”, szellemi és tárgyi kultúrája kerül színpadra

A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.

Kalotaszeg és egyben Méra „nagysága”, szellemi és tárgyi kultúrája kerül színpadra
Hirdetés
Hirdetés